Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-04 / 205. szám

1913. szeptember 6. DCCMAQYARORSZXQ ' 5. Betörő-bandát fogott a rendőrség. — Minden templomot kifosztottak már Szegeden. — Áruló gyertyacsepp. — (Saját tudósítónktól.) A rendőri sajtókönyvben ma reggel egy rövid hir húzódott meg. Eszerint a hir szerint ma éjjel betörő járt a rókusi templomban. Vastag Pál segédharangozó vette észre ma reggel négy órakor a betörést. Azonnal értesítette Várhelyi József plébánost, aki viszont a rendőrséggél tudatta az esetet. Az ügyeletes rendőrtisztviselő nyomban kiment detektivekkel a templomba. Megállapították, hogy a betörő az iskola felőli sekrestyén át jutott a templomba. Az ablak védődróthálózatát lefeszítette és mivel az ablak nyitva volt, könnyen bejutott a sekrestyébe. Itt az ajtó tolózárát erős feszi-tővassal lefeszítette, kinyitva az ajtót, az előcsarnokba jutott. Itt ujabb ajtóra akadt. Ennék még a felső tolózárát is lefeszített és ennyi akadály leküzdése után jutott a templomba, alhol három perselyt feltört. Mindössze 20—25 koronát találhatott csak a perselyekben, mert szeptember elsején azok tartalmát kiürítették. A perselyfosztogotás után azon az uton, amelyen jött, távozott, hátrahagyva bűnjelként két feszitővasat. A nyomozás megindult. Ebben a hirben seimmi különös nincs; csak azok találtak benne mégis valami különöset, akik naponta figyelemmel kisérik a rendőri krónika följegyzéseit. Azok tudták jól, hogy 'ez már Szegeden rövid idő alatt az ötödik eset. Először a belvárosi, majd a felsővárosi, később az alsóvárosi, utóbb az újszegedi és végül ma a rókusi templomban jártak betörők, akik minden esetben a perselyeket fosztották ki. Minden különösebb logika nélkül -arra lelhetett következtetni tehát, hogy Szegeden egy jól szervezett, ügyes és tapasztalt betörő banda működik, amely inkogni-tóját valóságos Virtuozitással tudja megőrizni. A rendőrség bűnügyi osztálya vezetőjének helyettese, Borbola Jenő dr. épen ezért erélyes és szigorú nyomozást rendelt el. Meghagyta a detek-tiveknek, hogy járják össze az egész várost és a büntetett előéletű, állásnélküli embereket fogdossák össze és állítsák elő a rendőrségen. A detektivek hamarosan előhoztak egy egész csomó embert, akik közül négyet, a leggyanusabbakat azonnal vallatóra fogta Borbola jegyző. Ez a négy ember névszerint Makra Ferenc, Saller János, Bende Nándor és Muha István voit. Közöttük legviharosabb múlttal Makra Ferenc rendelkezik, aki nyolcrendbeli lopásért már hat évi börtönt ült. Makra azonban folyvást tagadott a vallatás során. Azt mondotta, hogy ő soha a rókusi templom felé sem járt, azt sem tudja, hogy merre van. De szerencsétlenségére Borbola jegyző a kabátján egy gyertyacseppett fedezett föl és emlékezett arra, hogy a rókusi templóm csarnokában is-, ahol a betörő behatolt, gyerty-acseppeket csöpögtettek el. Minden magyarázat nélkül levettette Makra kabátját és föl küldte vegyelemzés végett ,a városi vegyészi hivatalba, egy olyan gyertyacseppel együtt, amelyet a templomból hozatott el. A vegyelemzés meglepő eredménnyel végződött. Csonka Ferenc városi vegyész megállapította, hogy a két gyertyacsepp fizikailag teljesen azonos és igy egy gyertyából eredt. Ennek dacára is Makra tovább tagadott. Ekkor a detektívek előhozták azt a feszítő vasat, amelyet a templom mögött egy bokoriban találtak. Erről csakhamar meg azt állapította meg a rendőrség, hogy az Engelíéle nyomdából való, ahol Makra alkalmazásban volt. Ezeknek a súlyos bizonyítékoknak hatása alatt sem vallott Makra. Ellenben kevésbé rutinirozott társa: Saller János megijedt és elmondotta, ihogy a bétörést ők követték el. Mind a négyen együtt dolgoztak és sorra járták már az összes szegedi templomot, ahol mindenütt a perselyeket fosztották ki. Saller ezután részletesen ismertette az összes elkövetett betörések történetét. A veszedelmes embereket Borbola Jenő előzetes őrizetbe helyeztette és holnap átkísérik őket az ügyészségre. aaCjmaUBaBBBBBBBBBBBBBBOBBBBBBBBBBBBBBaHBaBllBBBBSBa Bemondta az ultimót és halva esett le. — (Saját tudómtónktól.) Kínos incidens törtónt ma délután a Royal-kávéházban. Különösen azoknak az al&ásfoá-rtyáadknak a figyelmébe ajánljuk, akik direkt guta ütésre játszanak. Eezeutul bizonyára, ezt a súlyos eshetőséget szívesen mellőzik számításaikból. Kertesei Miksa -utazó, a Szalai és Bárczai budapesti cég alkalmazottja üzleti ügyeikben járt el ma Szegeden. Délután fél ötkor bement .a Kölcsey- és Kéleimen-utoák sarkán lévő Royal-kávéíháéziba. lElifogasz-totta uzsonna-kávéját és öt órakor leült alsózni Hubai Henrik volt színésszel, jelenileg impresszárióval, aki régi ismerőse Kenőseinek. A játék megkezdődött. iA partnerek ugy állapodtak meg, hogy poénje a játéknak két fillérbe megy, szóval meglehetősen szol-id alapon. Már az ötödik vagy liato^k renn-art játszották félhét felé. A táblán , Keneseinek 39, Hubainak peidíg 71 poénje volt. A legutolsó rennerben pedig Kenesei négyet, Hubai ötöt irt már. A katasztrófa közvetlen bekövetkezése előtt Hubai osztott ós Kenesei kezdett. V-örös volt az adu és. amikor Kenései kijött, nyugodtan szólott: — Bemondom az tultimót! Hubai erre néhány pillanatig gondolkozott, számolt, nézelődött, majd hirtelen kidobott ©gy kártyát és rögtön válaszolt: — Kontra ultimó! Erre Kenesei szó nélkül lefordult a szék] rőt, A kávéház telye v-olt vendégekkel,, akik ! a hatalmas zuhanásra ijedten szaladtak ösisze. ! Hubai is fölugrott az asztaltól, -de a kártyát \ óvatosságból nem -csapta- össze, hanem letette \ összehajtva. A-z emberek élesztgetni próbáll ták Keneseit, ide ábban már nem vol-t lélek, | szívszélhűdés érte és azonnal meghalt. A fcáj véházból -mindjárt telefonáltak a .rendőrsóg\ re, ahonnan Dreyer József dr. ügyeletes rendőrtiszt és Gyuritza Sándor dr. kerületi tiszti orvos ment ki a helyszínére. -Gyuritza orvos is azonban csak a beállott halált konstatálhatta. A rendőrtisztviselő megmotozta az elhunyt zseheit, amelyekben 28 korona 22 fillér készpénzt, aranyórát, -láncot és két arany gyü rüt talált. iA szerencsétlenség hírére hatalmas ember tömeg gyűlt össze a Royal-kávéház előtt. Azok, akik még befértek, bementek a kávéházba, -de a többség az ablakoknál kíváncsiskodott. kint az utcám Miivel Kenesei már halott volt, nem hívták ki a mentőket, hanem a -vfirosi íhuilJakocsi jött elő, amelybe elhelyezték a szerencsétlen embert és beszáll itottáik a városi fcözkórház halottas házába. -A clolag eddig igazán szomorú, sőt tragikus volt. De ami ezután következett, az már kés-z humor. (Először is a ifőpi-neér jelentkezett a -kávéházban lévő rendőrtisztvise-lőnél és kérte, hogy a hagyatékból -a cech árát fizesse ki. De -csakhamar jött az elhunyt par-tnere is és azt vitatta, hogy neki harminckét poén differencia jár, vagyis 6 korona 40 -fillér, ezt ő tisztességesen megnyerte, tehát jogosan kéri, szintén a hagyatéktól. Amikor végül a vitatkozást a rendőrtisztviselő elintézte és eltávozott a kávéházból, egy ős royalista -odaugrott az asztalhoz, ahol Kenesei játszott és ahol még a kártya kiosztva hevert ós kissé határozatlanul inditvámyozta: — Jó volna megnézni, hogy ugyan elvesztette valna-e a -kontra-ultimét. Ezen iniditv-ány csakhamar kellő visszhangra talált. Két perc alatt egy egész alsóskonferencia gyűlt lösszé és a legnyilvánosalbb érdeklőd-ós mellett megindult a játék. Némely parti -részletnél az egész kávéház vitatkozott. Végül is kiderült, hogy a kontra-uiltimót a megboldogult elvesztette volna. Egy cinikus kártyás flegmával jegyezte meg: — Ezt nem is érdemes megélni. -A szegedi rendőrség az esetről táviratilag értesitetbe a budapesti rendőrséget és intézkedést kért, hogy Kanosai holttestét, hová szállítsa. Szeged és a záróra-törvény. — Beadvány a tanácshoz. — Nyilatkozik a helyettes főkapitány. — (Saját tudósítónktól.) Nemrégen közöltük a kereskedelmíi miniszternek azt a leiratát, amelyben értesítette a várost, hogy az uj záróratörvény Budapesten és a környéken életbe lépett. Fölhívta továbbá a miniszter a várost, hogy amennyiben szükségesnek látja, a törvény keretén belül szabályrendeleti u-ton szintén sz'abá-iyozza a záróra-kérdést. A -miniszter leirata Szegeden már előkészített talajra talált, mert meg a tavasszal fölmerült a záróra szabályozásáriak szociális fontosságú terve. Sőt később beadvány Js érkezett a tanácshoz, Szivessy Le-hel dr. törvénylhátójsági bizottsági tag nyújtotta be, sürgetvén a tanácsnál a záróra-k'érdés megoldását. Szerdád ujabb beadvány érkezett a tanácshoz ebben az ügyben. A kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületének budapesti központja terjesztette ibe azzal a kérelemmel, Ihogy a záróra ügyét az ismeretes miniszteri leirat értelmiében szabályrendeletileg, de természetesen a helyi viszonyoknak megfelelően Szegeden is szabályozzák. A kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületének -budapesti központja azzal indokolja kérelmét, hogy a záróra szabályozása huimánus ügy, vannak ugyan üzletek, ahol a szabályozást -megelőzték már, a legtöbb -üzlet azonban még mindig addig tarthat nyitva, ameddig akar, illetőleg amennyi ideig a konkurreneia -miatt nyitva kell tartania. Ezek az állapotok — mondja a beadvány — egyenesen az alkalmazottak rovására mennek;, de megsínylik maguk a munkaadók is, akiknek elsőrangú érdekük, hogy az üzleti verseny túlságba ne vitessék. Minthogy pedig a záróra kérdésének szabályozásánál mind az alkalmazottak, mind- a munkaadók érdekei minden különösebb akadály nélkül kontaktusba hozhatók, mi sem hátráltatja azt, hogy a záróratörvényt a helyi viszonyokhoz alkalmazott módosításokkal Szegeden is mielőbb életbe léptessék. Tekintettel arra, hogy a záróra-kérdéssel a városházán a rendőnfőkapitányi hivatal -foglalkozik behatóbban, -munkatársunk ma kérdést intézett Szalay József dr. helyettes főkapitány, kihágást biróhoz, hogy milyen úton-módon gondolja ő a záróra-kérdés Szegeden való szabályozását. A helyettesfőkapitány a következőket mondotta: — A záróra-kérdést általánosságban ezid-eig Szegeden még nem szabályozták. Az 1891. évi XIII. törvénycikk csak a vasárnapi