Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-04 / 205. szám

1913. szeptember 4. DfiLMAGYARORSZÁG s. a kamarák figyelme, hogy például átlagos 5—6000 márkás jövedelmet egyáltalán igényelhetne-e egy volt katonatiszt a polgári társadalomiban, amikor más, igazán szakmabeli képzettség hosszú éVek eltelése után, esetleg csak akkor jut ilyen fizetés, vagy jövedelemihez, amikor már kifáradóban van, élete délelőjét régen túlhaladta és sokféle családi, még társadalmi kötelességek terhei nyomják görnyedő vállait. Ilyen és elhez hasonló érveket csoportosítottak a kaimiarék, akkor, amikor á magukrészéről ibe nem is fejezetten, de a sorok között és elienkérdések fölsorolásával sejteni engedték, hogy a volt katonatisztek elhelyezését ipari, kereskedelmi, bankszakmában, vagy ezekkel rokon téren sem kívánatosnak, sem szerencsésnek nem tekinthetik. 1 Udvarias figyelemből azt azonban megtették. hogy pontosan ismertették a különböző ipari, kereskedelmi, pénzügyi foglalkozások megkívánt előí öl tételeit (elméleti, gyakorlati képzettség). A porosz hadügyminiszter nyomdokába léptek a többi német szövetséges országok miniszterei is, akik ugyancsak hasonló válaszokat kaptak. Méltányosságiból és humánus érzések által indíttatva, a kamarák megígérték, hogy a különös szakképzettségtől függetlenül megüresedő állásokról értesíteni fogják a hadügyminisztereket, hogy ezek legalább olyan, kilépni, vagy nyugdíjaztatni óhajtó katonatiszteket helyezhessenek él a polgári társadalomban, akik önszorgalomból, esetleg egyéni kiválóságuknál fogva gazdagabb általános műveltség és ismeretekre tettek szert. Á porosz hadügyminiszter és kollégái most olykép segitenek a tisztikarnak ama percentjén, amely rendszerint meg szokott válni a hadseregtől, vagy korábbi nyugdíjazás előtt áll, hogy összefoglaló tanfolyamot rendeznek be, ahol a jelentkezők mintegy előkészítik magukat arra, hogy szakismeretéket szerezvén, a polgári társadalomban valamikép érvényesülhessenek. Ez az egész kérdés pedig fontos kérdés nemcsak Németországban, hanem a monarchiáiban is. Mert nálunk ugyanez a helyzet. imnuiiuaeaiuigniiiMiMu jB0s*aaa«aas*aiatBgiessaia.aiasaa«vsxa7.-iae«e9a3iacvs3Ba9>saiasaM9aaai*ii>ia3saiBa>aiaia Miért függesztették föl Gulyás tanfelügyelőt ? Nyilatkozik a Délmagyarországnak. — (Saját tudósítónktól.) Hírül adtuk, bogy a közoktatásügyi miniszter Gulyás Feren© csonigrádimegyei tanfelügyelőt hivatalos állásával .össze nem egyeztethető magánügyek miatt feiliMgigesatett© állásától s erről tegnap Gícatricis Lajos .(ír. ösoinigrádniiéígyél főispánt, mint a megyei közigazgatási bizottság élnökt értesítette. 'A hir fcinos megdöbbenést (keltett Szegeden i®, ahol Gulyás 'Ferencnek igen sok ismerőse van. A tanfelügyelő cstáknem belenként tójároigiatott Szegedre, sőt két hónapos szabadságának nagy részét is itt töltötte s most is Szegeiden iártózkodik. Idevaló születésű, édesatyja, pár évvel .ezélőtt a sáégedi posta főnöke volt, tekintélye® és közbecsillésben álló férfin volt haláláig. A felfüggesztésről szóló híradás ainnál is Inkább meglepetést keltett, mert Gulyás felfüggesztése Hám hivatali szabálytalanságok miatt történt, hanem áillitóláig azért, Inert olyan természetű üzleteket csinált, amiket a bürokratizmus égy ilyen pozícióval nem tart összeegyeztethetőnek. 'A mag áin-éíe térnek ügyes-bajos dolgai tették tehetetlenné, hogy állasában megmaradj oh. Bukása — amely ugyatl még nem bizonyos, — mert nincs kizárva, .hogy tisztázni tudja (magát — főleg szerencsétlen családi körülményeidét van Összefüggésben, áínelyek miatt emberi szempontokból őt tenni felelőssé iiem ifelhet. Á Pesti Napló mai számában különféle vádalkat sorol M Gulyás Ferenc ellen. Többek között azt irja, bogy Gulyás az alárendelt tanítókat fölhasználta arra, bogy neki Váltókat zsíráljainak. Továbbá (ingatlant adott el, amilbez nem tfoít joga, e.gy LÖivy Henrik nevű szentesi ügynöktől pedig kétezer korona értékű . rész vényt vett azzal, bogy kifizeti, de ezt elmulasztotta. Ilyen és hasonló természetű Vádak egész sorát ©miiti az illető budapesti lap a tanfelügyelő ellen. Megállnak-e vagy sem, ezt majd a fegyelmi -vizsgálat fogja eldönteni, amelyet öicatricis Lajos dr. főispán vezet Szentesen. Hogy azokat nemcsak egyodalu világításban lássuk, de feleljen rájuk az események pasziv alakja, maga Gulyás Ferenc is, a Délmagyarország munkatársa meginterjúvolta őt, bogy tárja fel a vádak mibenlétét és a felfüggesztés okát. Gulyás Ferenc a következő nyilatkozató) tette: —• Á tényállás ez — kezdte. Itt egy birtokeladásból kifolyólag, melynek a finanszírozását á rossz pénzvíszonyok miatt neim tudtam végrehajtani, az az eladó, akitől a birtokot vettem, följelentést tett elleném. Ez a följelen'és azonban anynyira tárthatafíafi, hogy nem akadt Szegeden ügyvéd, aki vállalja a képviseletét. Á Löwy-féle esetben pedig fíömhogy nem fizetted!, de ime-a nyugta, hogy teljesen kifizettem az: egész összegek Ami azt a vádat illeti, hogy minden tanítót agyonzsaroltatní, ez merőben hazugság. Nem igaz az sem, hogy tanítókkal zsiráltattam váltókat. Ilyesmi csak egy esetben fordult elő. de ᣠís korrekt volt. A Koszta festővel való esetet ís hamis színben tüntették föl. Kosztáva! szembetl nemhogy én követtem volna el valamit, de én voltam az, aki rágalmazás miatt följelentélst tettem ellene és Cicaffícis főispán ur a tanúm, hogy Koszta előtte jelentette ki, hogy amiket rólam állított, alaptalanok. Később még' ő kért, 'hogy ne csukassam be. — Ami a vizsgálatot illeti, — folytatta tovább — ez még nem tartatott meg, ugv. hogy módomban se volt ezideig hivatalosan nyilatkozni a vádakra. Az egész ügyet fölforgatták, fölkeverték. Mindenesetre belejátszik az ügybe szerencsétlen családi életem. Az azonban nem áll, hogy a költekező életmód miatt jutottam volna anyagi zavarokba. Az örökségem, amelyet az édesatyám halála után vettem át, 60— 70,000 korona értékű volt, de roppant sok hitel terhelte. Állt a felsővároson levő Kálmán-utcai házból és a felsőtanyai szőlőből. Ennyit örököltem én, a többit boldogult édesatyáim második felesége.,A birtokpörön úszott el aztán ez a kevés örökség ís. Akkor következtek az anyagi zavarok, amikor emiatt a fizetésem egy részét letiltották. De az emberek rosszindulatának köszönhetem mindezt. Huszonöt éve vagyok tanifelügyelő, elmondhatom, rengeteget áldoztam a közért is, sok emberrel jót tettem, de ugy látszik, mintha mindenminden vissza- és ellenem fordult volna . . . * Ezeket mondotta Gulyás Ferenc. Azt még az ellenségei ns elismerik róla, hogy a hivatalát a lagmegrenditőbh körülmények között is mintaszerűm vezette. Cicafrieis Lajos dr. főispán is, akinél tudósítónk telefonon érdeklődött a felfüggesztés egyéb adatai iránt, kiemeli ezt az aléíbhd nyillatkoz-atálban: — Gulyás Ferencet — mondotta — szomorú családi körülményei juttatták erre a sorsra. A feleségétől válik, nyomasztó adósságai vannak és ezek a gondok okozták, hogy most föl kéllett függeszteni állásától. A hivatalát nagyszerűen látta el, igazán kár érte, de nem lehetett rajta segíteni. Rünfenyitő följelentést tettek elle lefolytatják ellene a vizsgálatot, addig is fizetésének csak kétharmadát kapja. Hivatalát átadta és már el is távozott Szentesről. Az első minisztertanács. —• Együtt volt az egész kormány. — TeIeszky pénzügyminiszter is megjelent. — (Saját tudósítónktól.) A magyar politika hajója lassankint elindul nyári kikötőjéből, hogy ismét gőzerővel folytassa írtját a küzdelmes munkálkodás tengerén. Tisza István gráf a parancsnoki íhidon: megnyugtató jelenség. Az egész ország aggódva lesi a parancsnok ur minden mozdulatát, mert bizonyos, hogy a geszti pihenő nem miult el ujabb tervek kovácsolása nélkül. Uj küzdelmek előtt áll az ország, a kivezető utat pedig igazán nehéz lesz megtalálni. Az ellenzéki kormány magatartásától teszi függővé taktikáját, amiből előrelátható, hogy nem számíthatunk csöndre és nyugalomra, dacára, hogy Tisza István gróf keresni fogja az alkalmat az ellentábor kedélyeinek megnyugtatására. Ki tudná megmondani, hová jutunk el és hol állunk meg, szóval mit hoz a legközelebbi jövő? Az ellenzék harca készen várja a fejleményeket. A függetlenségi párt erős akcióra készül Tisza István gróf ellen, a Désy—Lukács-ügyből folyó szerepéért. Az Andrdssypárt két héten belül szintén sorompóba lép. A fölvonulások tehát az ellenzéki oldalon megkezdődtek. De nem marad természetesen tétlen Tisza István gróf sem. aki az első minisztertanácsot ma délelőttre hivta össze. B'zonyos, hogy ezen a tanácskozáson nem-csak az úgynevezett folyó ügyeket tárgyalták, hanem szóba kerültek az aktuális kérdések is: a létszámemelés, a delegációk öszszehivásának ideje, főleg azonban az őszt program, amely magában foglalja az ellenzékkél szemben követendő taktikát és valószínűleg meglepetéseket is tartalmaz, olyan intézkedéseket, amelyekre nincsen elkészülve az ország és amelyek ujabb munka korszakát jelentik. Igy áll a helyzet: egyrészről a harcra kész programtalan ellenzéki tá'bor, másrészről Tisza István gróf hatalmas egyénisége. A harc Végső kimenetele nem lehet kétséges. A nyári szünet után az első minisztertanácsot ma délelőtt tiz órára hivta össze Tisza István gróf, a miniszterelnöki palotában. Tiz óra tájban egymásután álltak meg a minisztereket szállító fogatok a Szentgyörgy-téri palota bejáratánál. A kormány tagjai nagy óvatossággal haladtak föl a lépcsőn, a lépcsőház ugyanis hatalmas faállványokkal van tele, mázoló munkások dolgoznak a miniszterelnöki palota kopott falainak fölfrissitésén. Féltizenegy órakor a kabinet valamenynyi tagja együtt volt, a miniszterelnök dolgozó szobájában. Eljött Teleszky János pénzügyminiszter is, akiről pedig az a hir terjedt el, ihogy végleges távozása miatt a mai minisztertanácson már nem vesz részt. Csakhamar megkezdődött a minisztertanács. A jegyzőkönyvet Drasche-Lázár Alfréd miniszterelnökségi osztálytanácsos vezette. A tanács még a késő déli órákban is tartott, egyrészt, mert a nyár folyamán számos elintézésre váró ügy halmozódott föl, ne és a szabály, az szabály. Most majd másrészt, mert bizonyára nemcsak folyó