Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-20 / 219. szám

4. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. szemben a már ismert védekezéseket hozták föl. Mindamellett elfogódták a schwarzburgrudolfstadtiak javaíslatát, amely szerint a képviselők kötelesek teljes számban a helyükön tenni a birodalmi gyűlésben. Továbbá elfogadták Kollmark javaslatát, amely szerint a kongresszus örömét fejezi ki a berni konferencia létrejöttén. vnmaabbabbbbaaabaiaaabbaiiaabbbaaaaabbnbbbbabbaanaba SZÍNHÁZ, bűvészet. Színházi műsor: SZOMBAT: A császár katonái, dráma. (Bemutató.) Páratlan V3VASÁRNAP este: A császár katonái, dráma. Bérleteziinet. * A színpadi szerzők akciója. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete hétfőn este Molnár Ferenc elnöklésével közgyűlést tart a Müvészklubban. A tárgysorozatnak több érdekes pontja van. Ezen a közgyűlésen fogják kimondani a szerzők a többi között, hogy tantiémjeik egy százalékát önkéntes adó gvanánt egyesületük céljaira adják, hogy darabforditásra szerző ezentúl csak százalékos részesedésért vállalkozhatik és hogy színpadi szerző ezentúl nem léphet föl ingyen fölolvasáson vagy más ilyen alkalomkor, csak az egyesület utján,. * Bolondok tánca. (A Nemzeti Szinház mai bemutatójaj Bolondok tánca, Birinszky Leó müve, amelyet Herczeg Ferenc érdemesnek tartott lefordításra, az oroszországi viszonyok jókedvű, majdnem bohózatos szatírája. A darah elején azt hisszük, hogy Kabarovács kormányzó urnáik (Gál) csak házi bajain foigunk mulatni. 'Mert a kormányzó urnák a felesége (Kiss Irén), a'ki már nem áis olyan fiatal, de annál bolondabb, nagyon tüntet azzal, hogy Kozakov ur (Kürthy) a szeretője, ami eléggé kényelmes viszony, tekintve, hogy Kozakov havi ötszáz rubel fizetése fejében a kormányzó urnái lakik és kosz tol. A kormányzó ur is kényelmesnek találja a viszonyt, mert mióta Kozakov ur náluk lakik, a felesége békében hagyja. Jaj annak, aki a kormányzót Iföl akarja világosítani! Lát ő eleget és nagyon ímeg van elégedve. Ezzel a kormányzó ur el volna viigjátékilag intézve, ha nem volna — kormányzó, még pedig -oly kerületben, ahol kétségbeesésére egy csöpp forradalom sem akar nőni. Hogy ezen a baján is segítsen, titkára tanácsára merényletet követtet el maga ellen, a titkár ugyanis a levegőibe lő és ezt jelenti Pétervárra. Ennyi van az első ífolvonásban. A modern drámai technika érteiméhen a második felvonás magyarázza az elsőt. Megtudjuk, hogy a kormányzóságban igen 'is van forradalmi kör, de ép ez vigyáz a. kerület nyugalmára, hogy békében élhessen. Kozakov (1. fönt) főforradlalimár, aki á szerelmi robotot is ép a párt érdekében magára vállalta. A pártért mindent! :A szerző a forradalmárokkal nem bánóik sokkal enyhébben, maint a kormányizévail, ezek az idealista — bolondok. Mikor megtudják, ihogy a kormány zó ellen merénylet történt, elhatározzák, hogy Kozakov vállalja majd a merénylett, melyet szerelmi okokból történtnek fog állítani, hogy a forradalmárok tövább is békében élhessenek itt. A .legmulatságosabb azután a harmadaik fölvonás, midőn Kozakov beállít a kormányzóhoz és azt vallja, hogy ő a merénylő. Be végül mindén jóra fordul. A kormányzó megtudja, hogy itt van a fészke a forradalmároknak, de liogy azok alapjában jó fiuk; akikkel és akikből egészen jól meg lehet élni. Gál mint kormányzó igen mulatságos, de az egész előadás vlidáin tónusu, sokszor kacagtató, amiben Kiss Irénnek, Nagy Ibolykának, Kürthynek, de főleg Rózsahegyinek van része; de unitod olyan jók, VAradi Aranka, Bortosi, Remegi, Hajdú, Demjén, M. stb. Kedives estéje volt. ma a . Nemzeti Színháznak. * Lohengrín a Népoperában. Ma este mutatta be közönségének a Népopera a i Lohengrin-1 saját társulatával, teljesen ma- I gyár előadásban. A Wagner-opera, cintszere- j pót Arányi Dezső énekelte, aki ftzt a szerepet , Prágában már szintén nagy sikerrel kreálta. A főszereplők rajta kivül Adler Adél, Murányi Erzsébet, Pajor Ödön, Bihar Sándor és Szántó Gáspár voltak. A zenékart Bemer Frigyes vezette. * Pompeji utolsó napjai. Pénteken volt a bemutatója Szegeden a világ legszebb moziképének. Minden előadás alkalmával zsúfolásig megtöltötte a közönség az Uránia termét. Minden csodásabb jelenetre tapsorkán volt a válasz. A közönség nem tudott betelni, a kép szépségeivel és figyelmüket mindvégig lekötötte az érdekfeszítő történet. Mindenki elismerte, hogy ez a kép messze fölülmúlja a Ouo Vadist. Á fölvétel bravúrosabb, a meseszövés érdekesebb, Ezt a világ csodáját még csak szombaton és vasárnap vetítik az Urániában. A jegyek esalk arra az előadásra érvényesek, melyre váltattak. Számozott ülések vannak. Vasárnap délelőtt tiz órakor is lesz előadás, ezt Sélhelyárakkal rendezi az igazgatóság, hogy a szegényebb néposztály is t megnézhesse ezt >a pompás képet. Jegyek előre válthatók elővételi díj nélkül az Uránia pénztáránál délelőtt 11—12 óráig. ^biibiibn»éi(ikiiishnbais8riimhss=7«flismaaiiarshbaeii). japán és az Unió harca. Tokióból nyugtalanító liirt kap a világ napok óta. E szerint a japán kormány elhatározta, hogy a jövőben az amerikai Egyesült-Államokból érkező mindennemű árura a mai vámnak a há romszorosát fogja kivetni. Ezt a roppant súlyú elhatározást egyelőre nem követi a gyakorlatban való materiális kivitel, Amerika portékáját egyelőre még a régi vámmal szállíthatja az ázsiai kicsi, de hatalmas és energikus országba, — a miikádó kormányának ez a lépése mégis nagyon jelentős, sőt egy kissé — megdöbbentő is. Amerika és Japánország között rendkivüi nagy mértékű a kereskedelmi összeköttetés, a japán kormánynak ez az elhatározása több egyszerű tüntetésnél, ez fájó részén: ejt sebet az Uniónak, a -— zsebén és ezt az Egyesült-Államok kormánya nem fogja szótlanul tűrni. Japánországnak ez az erős. és elszánt lépése egészen érthető. Az Unió s kivált legnyugatibb államai, Kalifornia, az utolsó években sokszor és súlyosan megbántotta Japánországot s Ázsia leghaladottabb emberi, faji és nemzeti büszkeségét egyaránt sokszorosan megtaposta. A civódás eredendő oka tudvalevően az, hogy a japánok túlságosan befészkelték magukat az Ázsia és Ny u gat-Amerika között levő szigeteken, hol ugyan az Unió az ur, de a teméntelen japán erősen fenyegeti az amerikai uralmat. Az Egyesült-Államok kormánya, hogy gyöngitse a japán inváziót, tehetetlenné iparkodott tenni a japánok számára a megtelepedést Kaliforniában, amelyet a míkédó népe valósággal elárasztott. Nemrég Kalifornia állam parlamentje törvényt hozott, amely szerint a japánok Kalifornia földjén nem szerezhetnek maguknak sem birtokot, sem házat, egy szóval semmiféle ingatlanra sem tehetnek szert. Ez a törvény nagyon' kellemetlenül érintette a japánokat, akik mindent megtettek, ami diplomáciai utón módjukban állott, hogy ezt a törvényt lehetetlenné tegyék és Byran, az Unió külügyminisztere el is utazott Sacramentóba, Kalifornia politikai fővárosába, hogy ott a törvényhozókat Japánország iránt engedékenységre hangolja. Ez azonban csak külsőség volt. Byran előre tudta, hogy útja eredménytelen marad s csupán diplomatikus udvariasságból utazott Kaliforniába, ahol a japánokat sértő bilit 36 szóval 2 ellen ismét elfogadták és' most már jogerőssé tették. Ezzel megindult a komoly harc Japánország és az Unió között és ennek a harcnak első, jelentőségteles mozzanata, hogy a japán kormány a kaliforniai be vándorlási törvénvre való feleletképen az Amerikából érkező minden árut háromszoros vámmal sújt a most lejáró kereskedelmi szerződés küszöbön álló megújítása alkalmával, j Ez a legfájóbb pontján éri az Uniót s az emj beriség igen súlyos harcot várhat a két össze) csapó ellenfél között. KALEIDOSZKÓP Szeged, szeptember 19. (A mozi martirja.) Kolozsváron a Pathe Fréres, párisi filmgyár mozifölvételeket csinált Csepreghv Ferencnek „Sárga csikó" cimü népszínmű véből. A fölvevő apparátus javában berregett a Szamos partján, ahol azt a jelenetet kellett volna megörökiteni, amikor Csepreghy darabjában egy sereg asszony csónakból a Tiszába borul. Mozijáték helyett azonban igazi tragédia került a mozifilmre: egy fiatal) tizennyolc éves leányt, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagját halva húzták ki a habok közül. A mozinak tehát tegnap óta magyar vértanúja is van. Nálunk az első, nem első a vértanuk nemzetközi sofcadalmában. Abban az arányban, amint a moziképeken gyakoribbakká lesznek az eszeveszett bravúrok, egyre nő azoknak á szülészeknek és azoknak a színésznőknek is a száma, akik hivatásuknak lesznek áldozatai. Régi jó időkben ki gondolhatta volna azt, hogv a színészi pálya épért olyan halálos veszedelmeikhez tesz kötve, mint példának okáért a "tűzoltóé! Most már elértük ezt áz időt. A moziképek legnagyobb részében van valamilyen „trükk", erre a trükkre épül föl az egész darab, ez a trükk adja meg az illető képnek legnagyobb vonzóerejét. Házégés vagv házbeomlás, árviz vagy szikliaróibbantás, vasúti összeütközés, repülőgépen üldözés, őrült iram az utomobillal, a mely egy meredek szirt szélén állva marad és igy tovább. A moziszinészniek érteni kell a sportok .minden ágához, tudnia kell lovagolnia, automobilt vezetni, vállalkoznia kell arra, hogy ruhástól hideg fürdőt vegyen valamelyik folyóban, hogy vasúti hidakról ráugorjék áz alatta elrobogó vonatok tetejére, hogy fölszálljon a repülőgépen, hogy vágtató ló után, köttesse és ugy hurcoltassa magát árkon,-bokron keresztül. Természetes, hogy ennyi nyaktörő istenkísértés közben nagyon, is gyakran megesik, hogy egyik-másik színésznek kom,oly baja történik és, sok veszélyes hivatás fekete névsora mellett most már névsort kell nyitni a színészetnek is, amelynek eddig nem volt ilyen fekete névsora. A mi fekete névsorunk szegény Imre Erzsi nevével kezdődik. Élt tizennyolt évet . . . Viruló, szép fiatal leány életét követelte tőlünk elsőnek a fejlődő mozitechnika. És a szép fiatal holttest előtt az első gondolatunk ,az, hogy kit lehet ezért felelőssé tenni? Szükség van-e arra, hogy a mozi filmek nagyobb hatása kedvéért szegény színészeik és rosszul fizetett színésznők az életüket kockáztassák? Szükséges-e ezeken, a filmeken az étetveszedelmeknek akkora realitása, hogy emberek csakugyan életüket veszitsék miatta? Ha abból indulunk ki, hogy a mozi filmben uj fajta művészeti terméket tisztelünk, meg lehet állapitani, hogy ennek a művészetnek nincsen szüksége a hátborzongatóan rémes haílálveszedelmakre. A trükkök a legművészibb mozi filiman is csak az olcsó hatásokat szolgálják, csak arra valók, hogy ! ideges nőik a nézőtéren fölsikoltsanak, hogy beteg és terhelt idegzeteket az igért borzalmak rettenetességével csábitsák be a színházba. Ezek a haJálveszedelmes trükkök tehát nem csaik tartoznak ahhoz, ami a moziban művészi, hanem épen ellenkezőleg, ellenségei ,a mozi magasabb és ,a művészethez közelebb álló föladatainak. Azonban tegyük föl, hogy a mozinak •szüksége van, ilyen művészi trükkökre. Akkor sem tudjuk megérteni, miért van szükség arra, hogy a halálos veszedelem ne csak a filmen lássák halálosan veszedelmesnek, hanem az életben, is csakugyan olyan, legyen? A mozi film annyi mesterkedést és ügyes trükköt enged meg, hogy az illúziókeltéshez nincs is tulajdonképen szükség a szereplők komoly veszedelmére. Hogy ennél a szerencsétlen kolozsvári esetnél maradjunk, azt a csónak kiborulást meg lehetett volna .csinálni derékig érő vízben is, ahol a csónakban ülők a viz fenekére biztosan leállva, markírozhatták volna a vízbe merülő és fuldokló ember