Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-17 / 216. szám

2. d'ElmaqyarorszáQ 1913. szeptember 14, súlya a 'képviselőházban? Annyi azonban bizonyos, hogy az alkotmánypárt a maga harmonizáló, szordinos politikájával többre megy mint az ellenzék szálfaöklelőzéseivel, pláne akkor, ha mint komoly törekvésű ellenzék kiván dolgozni és nem domborítja ki túlságosan azt a programrészt, amit Andrássy már egyszer kidomborított vasárnap, mondván, hogy a program a hatalomért van. Hacsak ezt tekinti az uj párt, akkor voltaképen ott lesz ezután is, ahol azelőtt, tudniillik sehol, mivel csakis személyi ügyeket akar elintézni —politizálás leple alatt. Majd elválik, hamarosan. Mindenesetre Andrássy és pártja többet mutat föl máris, mint az ellenzék pár év óta összesen, egészen az obtsrukció óta. Mert Andrássy Gyula legalább azt hangsúlyozza, hogy dolgozni is illene a magyar ellenzéknek! A török-bolgár határ. Konstantinápolyból jelentik: A török-tlxfeár /békedelegáció mai magánjellegű ülése .rövid mieigsiziaikitássa 1 két óra hosszáig: tartott. A róla kiadott kommüniké igy hangzik: Mintán a delegáció a határkérdések főpontjaira nézve megegyezett, e kérdések végleges megoldása a legközelebbi, e hónap 17-iiká üléséin fog megtörténni. — Kiszivárgott hír szerint a (Megátusok tegnapi ülésén Kirkkilissze hovatartozásának kérdését Törökország javára elintézték. Dimotika hovatartozásáról még tárgyalnak. — Belgrádi lapok táviratokat kaptak Szófiából, melyek szerint a bolgár fővárosiján az utóbbi napokban katonai tüntetések voltak Danev miniszterelnök és a király ellen. Az egyik jelentés azt mondja, hogy Seljár sky és Poteff tábornokok iparkodtak lecsenideSitenii a katonáklat, (de azok elkergették a tábornokokat és az egyiket állítólag megsebesii tették. Telket kérnek a leányinternátusnak. — A birák és ügyészek országos egyesülete a városhoz. — (Saját tudósítónktól.) Megírta annak idején a Délmagyarország, hogy a birák és ügyészek országos egyesülete leányinternátus fölállitását tervezi Szegeden. Az uj intézet 150—200 leánynövendék befogadására szolgálna és körülbelül hatszázezer korona az épitési költsége. Somlyódi István szegedi járásbiró, mint az országos birói és ügyészi egyesület szegedi osztályának a vezetője, még a nyáron érintkezésbe lépett a várossal és azután puhatolódzott, hol kaphatna az egyesület a belváros valamelyik részében telket a leányinternátus számára. A mérnökség azonban nem tudott olyan nagyságú telket találni, mint amekkora kellett volna. Fölmerült tehát az a terv, hogy majd akkor, amikor az egyesület kérvénye a telek dolgában leérkezik a városhoz, döntenek afölött, hogy csere utján biztositson-e a város telket, vagy sem. Ebben az esetben a megfelelő nagyságú magántelekre a városnak rá kell majd fizetnie bizonyos összeget. A hivatalos leirat az ingyenes telek dolgában kedden érkezett le a városhoz. Grecsák Károly kúriai biró, mint a birák és ügyészek országos egyesületének elnöke!, értesiti a polgármestert az egyesület elhatározásáról és a város közönségének erkölcsi és anyagi támogatását kéri a nagyszabású nevelőintézethez. Megírja, hogy a leányinternátusnak föltétlenül a belváros valamelyik legbelsőbb részében kell helyet kapnia, azonkívül két hold területet kér még az egyesület Újszegeden is, ahol az internátus növendékeinek háztartási iskolát építenének. A leirat a következő: Nagyságos Polgár,mester Ur! Tekintetes Városi Tanás! Az országos Ihirói és ügyészi egyesület a szegedi osztály indítvány ára egy olyan országos jellegű leányinternátus felállítását határozta el, amelybe, mint nevelő-intézetbe nemcsak a bíráik és ügyészeik leány gyermekei, hanem törviényilnatiáságú tisztviselőik és ügyvédeik leányai is Ibedvezményes ílzetélsi feltételeik mellett vétetnek fel, hogy ott nem fényűző módon, hanem a magyar középosztályhoz illő igények mellett, mint leendő családanyák a háztartásiban is praktikus kiképzést nyernének s egyidejűleg a nagyszámú szegedi tanintézeteket is 'látogathatnák. Internátu®unikat körülbelül 150—200 'bent lakóra tervezzük s vezetését elsőrangú pedagógusokra hiizzulk. Hogy azonban iinternátusunlkat felállíthassuk, annak alapfeltétele az, hogy abban az 'ellátási diják oly mérsékelteik legyenek, hogy .aizolkíat nemcsak a szűkösen javadalmazott bírák és ügyészek, hanem a törvényhatósági tisztviselők és ügyvédők is megfizethessék. Azért egyesületünk az ellátási dijaikat önköltségi árban szándékozik megszabni, hogy igy a fokozódó neveltetési terhén könnyitbessen. Döntő tényező lenne internátmimk felállítására Szeged szab. kir. város közönségének jóakaratú erkölcsi és anyagi támogatása és áldozatkészsége, mely hasonló kulturális céloknál sohasem hiányzott s hír/ivást reméljük, hogy ezúttal sem fog elmaradni. (Mély tisztelettel kérjük ezért Szeged városának minden szépért és jóért áldozni képes (közönségét, hogy a Szeged városában az ott megtartott 1907. évi bírói kongresszus emlékére felállítandó országos birói leányinternátusunk részére alkalmas kelyen ingyen telket a belterületen a belső építkezés céljaira, két hold földet pedig U jiszegeden a női háztartási iskolánk céljaira és edig ez utóbbit esetleg örökbérlet cimén, — kegyesen adományozni, illetőleg átengedni s erről engemet, mint a kérvényező egyesület elnökét, hivatalosan értesíteni, a továbbiakban pedig egyesületünk szegedi osztálya által e célra megválasztott és Somlyódi István ottani járáslboró elnöksége alatt működő internátust bizottsággal az érintkezést .'fenntartani méltóztassék. Kórelmünlklet Ikegyesi (páptfoigásulkiba| telességem mellette maradni, ha szivem szakad is bele. Pedig rettenetesen szenvedett Alice. Nem elég, 'hogy a nyomorral küzdöttek, de minden nap ittasan tért haza Géza s a legdurvább szavakkal illette Alicet, hogy ő az oka ennek a helyzetnek, mert ahelyett, hogy vagyont hozott volna, még az övét is el hagyta úszni. S több ilyen váddal illette szegény asszonykát s szinte gyönyörűsége tellett benne, ha kínozhatta a boldogtalant. De egy alkalommal, amikor szidalmazni merte az ő imádott édes apját, anyját, nem birta tovább, föllázadt s hevesen utasitotta vissza férje gorombaságait, aki magából kikelve, mint egy vadállat rohant a védtelen nőre, tettleg inzultálva őt. Alicka rémülten, könnyezve, megsebzett őzikeként futott előle s a hü Matyi kíséretében, aki minden lépését leste, menekült édes anyjához, hogy soha többé viszsza ne térjen férjéhez. Cserhátyné szeretettel becézte sokat szenvedett gyermekét s Matyi is leste minden mozdulatát, óhaját. De hiába, édes kis arcocskája nem akart földerülni, hiszen nagyon is súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül szegényke, rövid idő alatt. Zoltán is naponta fölkereste, azonban nem mert érzelmeiről beszélni, pedig mit nem adott volna érte, ha magához vonva, összecsókolhatta volna halvány, kicsi, szerelmes asszonyát. De férfiasan leküzdötte vágyát, várva a válópör befejezését, hogy azután elvigye messze az ő egyetlen kincsét, mindenét. Azonban váratlan akadályok merültek föl. Bekey, aki tudomást szerzett Zoltán gyakori látogatásáról, sértett hiúságból, vagy ki tudná megmondani, mi ment végbe makacs elméjében, egyszerre kijelentette, hogy válni nem akar, sőt azt követelte, hogy Alice térjen vissza hozzá. Természetesen Cserhátyné ez ellen a legszilárdabban tiltakozott s Alice is rettegve utasitotta vissza eme kísérletét Gézának, hogy őt a visszatérésre birja. Bekey emiatti fölháborodásában, ittasan fölkereste Alicet. A legdurvább szavakkal illette s azzal vádolta őt, hogy Darvay szeretője, ' azért nem akar vele kibékülni. A méltatlan fölháborodas pírjával arcán, utasitotta vissza vádjait s mutatott ajtót férjének, ki önmagából kikelve rohant felé, ütésre emelt kezekkel, majd hirtelen magához rántotta s vonszolni kezdte a boldogtalan asszonykát, ki eszméletét vesztve feküdt lábainál. Cser'hátynét ijedten figyelmeztette Matyi, az ő jelbeszédjével, hogy siessen be Alicéboz, mert ott van Bekey s nagy baj lehet. De hiába akart gyermeke védelmére kelni, a megvadult ember őt is üti egekkel fogadta s mikor dacára ennek a szerencsétlen aszszonykát ki akarta szabadítani kezei közül, pisztolyt rántott elő s kijelentette, ha nem távozik, szemeláttára lövi agyon Alicet. Cserhátyné tehetetlenül, megdermedve állott ily őrülttel szemben, majd Matyihoz futott, ki látva földúlt, kétségbeesett arcát, megértette, hogy nagy baj van, rohant be úrnője védelmére. S amikor megpillantotta az ő bálványozott kis úrnőjét Bekey lábainál halványan feküdve s annak kezében a pisztolyt, azt hitte, hogy az megölte feleségét. Vadállatként ugrott hozzá s csavarta ki kezéből a fegyverét s sütötte ezt Bekeyre, aki a meglepetéstől védekezni se tudott s holtan rogyott össze. Nem részletezem a szomorú hónapokat, melyek alatt élet-halálharcot vivott szegény, agyongyötört kicsi .asszony. Nem az önfeláldozó ápolást, amellyel Zoltán és Cserhátyné körülvették. Zoltán Matyi megmentésére mindent elkövetett, ami sikerült is, mert az esküdtszék egyhangúlag fölmentette, mint beszámithatatlan, nem normális lényt. Hála eme fölfogásnak, szabad lett Matyi s hü ebként virrasztott úrnője ágyánál. Mikor Alice fölgyógyult, kíméletesen hozták tudomására, hogy szabad s férje önkezével vetett véget életének. Sohase tudta meg a valót, hogy Matyi volt a megmentője s annak köszönheti boldogságát. Mert boldog, nagyon boldog lett. Amint annyira megerősödött, hogy veszedelem nélkül útra kelbetett, édes anyja s Matyi kíséretében elutazott Délvidékre, hogy soha többé vissza ne térjen abba a városba, ahol csak keserűség jutott osztályrészéül s minden a boldogtalanságára emlékeztette. Zoltán gyakran fölkereste őt s a gyászév leteltével végBntoríásárldk Telefon 515. Tisztelettel meggyőződhetnek arról, hogy dúsan m 2211 V" * 1 « felszerelt raktárunkban kizárólag sa- Cjjf CJIIll /Ylll35Ztal050l( ját készítésű, elsőrendű bútorok, MSl»a minden versenyt felülmúló árban, 0UlOrrGljlíJra — kedvező fizetési feltételek mellett e—J Ti— r.i*. «.« al is - kerülnek eladásra. S^Cll, TíjZa £a]0S-lí0rdt 19. (K«rtfsz pílftel szemben.)