Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-14 / 214. szám

1913. szeptember 16. delmagyarorszáq 69. élt, mint egy — Psylancler. iBalogih csalásainak se szeri, se száma, ia bünliistája íasszeálli 7 tásán most dolgoznak a rendőrségien. Addig is a világegyasület érdemdús elnöke -a tolloneházba kerüil és ha nem indul meg ellene bűnvádi eljárá.s, örök időre kitiltják a .főváros területéről. — Mükcrtészek rőzsabálja. A Magyar mükertószek és kertgazdlálk országos egyesülete szeptember ,20-áin az ujszagedi vigadóban Lázár György dr. polgármester fővédnöksége alatt az ©gyesülteti -alap javária iróizsábálat rendez. A zenét Unbán Lajtos zenékara szolgáltatja. Kezdete este 8 órakor lesz. — Igazi búcsújáró hely már napok óta az újonnan fölépült „Korzó"-mozi. Ma, amikor már óriási méretével kialakulva áll ez a szinház, amely látványofesága lesz Szeged városának, bámulatba ejti mindazokat, akik türelmetlenül várják a megnyitást, oda mennek, hogy meggyőződést szerezzenek, az épitkezés előre haladottságáról. A város minden polgára szivélyesen üdvözli Vas Sándor igazgatót, aki nem csak megteremtője volt Szegeden az igazi mozi életnek, hanem keresztül tudta vinni azt is, hogy az első legnagyobb és legszebb mozgófénykép szinház az országban itt épült föl. Ugyanannyi elismerést kapnak a Bach-testvérek, akik semmi költséget nem kíméltek, ihogy ez a müintézet mindenféleképen fölülmúlja az ország összes mozgófénykép színházait. Technikailag ugy lesz a Korzó-mozi fölszerelve, ahogyan egyetlen egy mozgófénykép szinház sincsen még a mai napig. Vetítőgépe a világ legjobb és legdrágább gyártmánya, teljesen zajtalan és olyan filmtartó készülékkel van ellátva, hogy még a gépben levő film sem éghet el. Az objektíve (nagyitó lencse) a legelső párisi gyárnak a produktuma, amelyet a gyár a Korzó-mozi belső távolságára és a vászon nagyságára köszörültetett, ami tekintette! különleges voltára, több száz koronába került. A vetítő vászna a Korzó-mozinak egyszerűen szenzáció számba megy. Több millió apró üveggyöngyből van kirakva. Ezen a vásznon egy mozgóképet megnézve, lehet majd elmondani, hogy ez az igazi, tökéletes mozgófénykép. Nagy meglepetés lesz még a Korzó-mozi villany vészlámpái is, amelyek a kijáratokat fogják megvilágítani, ezek oly villanykészülékek, amelyek, ha villanyáram a teremben bármi okból kialudna, ugy automatikusan fölgyuladnak. Tűzbiztonsága a mozinak egyszerűen páratlan, Tiz kijárati ajtaja van, mely kijáratokon a közel ezer személyt befogadó szinház 1 és fél perc alatt teljesen kiüríthető. Még egy igen nagy vonzereje lesz ennek a csoda szép színháznak. A zenekara, egy 10 tagból álló szalon zenekart szervezett Vas Sándor igazgató Budapesten, aminő zenekar még soha mozgófénykép színházban nem játszott. A megnyitás október hó 1-ső napjaiban lesz. — Gyuj ogatók. Biztosítási ügynök vo Paosán Henczi János gazda, aki nemrég szabadult lilavárói, ahol gyilkosság kísérlete miatt ült. Az ügynök a saját, intézeténél és még három társaságnál bebiztosította a házát harmincezer koronára, azjntán felgyújtotta. Az övével együtt négy ház égett le, melyeik nem voltak biztosítva. A nyomozás kiderítette, hogy bűnös kéz okozta a tüzet, mire a gyujtogatót letartóztatták, — Nagysároson tegnap este tüz ütött ki és elpuszült egy ház és három csűr a ibelhordiott gabonával együtt. A csendőrség kiderítette, hogy a tüz gyujtogiatáishól eredt. A gyujtogatással Zavaczky Istvánt gyanúsítják, iki haragosa az egyik károsultaknak. Zavaezky ellen följelentést tették. — Schumayerné kegyelmet kér férje gyilkosának. Bécsből jelentik: Schuhmayer Ferenc volt szociáldemokrata képviselő gyilkosának, Kunschak Pálnak halálos Ítélete, miután Kunschak semmiségi panaszát elutasították, szeptember 9-én jogerős lett. Most Schumeier özvegye, Cecília asszony folyamodott Hochenburger dr. igazságügyminiszterhez, hogy éljen alkotmányszerü jogával és változtassa meg a halálos ítéletet. Férje a szociáldemokrata programhoz hiven, mindig a halálbüntetés eltörlése meleltt volt és igy kéri, hogy a gyilkosságot ne Hetézzék ujabb gyilkossággal és ne mocskolják be Kunschak feleségének és gyermekeinek nevét. — Ezresek az asszony kontyában. Ez év julius havában Pongor Ignác abaujtolnai divatáru-kereskedő elhelyezte egyik fővárosi szanatóriumban súlyos betegségben szenvedő feleségét. A férj, miután neje beköltözött a gyógyintézetbe, visszautazott Abaujtolnára. Az úriasszony betegágyánál csupán édesanyja, Helvey Fáni tartózkodott, aki az Erkel-utca 12. számú házban lakik. Pongorné a leggondosabb orvosi kezelés dacára is augusztus hetedikén meghalt. Élete utolsó perceiben csak édesanyja tartózkodott mellette. A halál beálltával Helvey Fáni nyomban a következő sürgönyt küldte vejének: A katasztrófa beállott, jöjj azonnal. A mélyen sújtott férj a távirat vétele után azonnal vonatra ült és másnap reggei már meg is érkezett a fővárosba. Itt miután meg tette a szükséges intézkedéseket a temetés iránt, elment a szanatóriumba, hogy átvegye íeiesége ottlevő értéktárgyait. Tudta ugyanis, hogy elhunyt neje, midőn a gyógyintézetbe költözött, több ezer koronáról szóló takarékbetétkönyvet, továbbá jelentékeny összegű készpénzt és nagyértékii ékszereket vitt magával. Érthető volt Pongor Ignác meglepetése, mikor a hagyaték átvételekor mind össze pár ezer korona készpénzt és alig néhány darab kisebb értékű ékszert talált csak felesége volt betegszobájában. Nejénerc több ezer koronát érő brilliánsokkal ékített smaragd függői és ugyanilyen gyiirüje, továbbá több ugyancsak gyémántos gyűrűje hiány zott. Hasonlóképen eltűnt a vele voit takarékkönyv és a bankó készpénzkészlete is. A férj hagyatéki lopás cimén ismeretlen tettesek ellen megtette a bűnvádi följelentést. A rendőrség csakhamar megállapította az értékek rejtélyes eltűnésének körülményeit és kinyomozta a hagyaték eltulajdonitóját is. Ez pedig nem volt más, minit az elhunyt édes anyja: Helvey Fáni. A detektív az asszony Erkel-utcai lakásán megtartott házkutatás alkalmával egy a Helvey Fáni tulajdonát képező ridikülben egy női kontyba burkolva megtalálta a hagyatékból hiányzó készpénzt, takarékkönyvet és ékszereket, melyek 10,100 koronát képviseltek. Helvey Fáni tagadta, hogy tudatosan tulajdonította el leánya hátrahagyott értéktárgyait. Vallomásában azzal védekezett, hogy ő csak a kontyot vette magához és nem tudta, mit tartalmaz. — Különben is — mondotta a gyanúsított asszony jegyzőkönyvbe — a nálam talált értéktárgyak engem illetnek meg, mivel azokat leányom első házassága idején sze rezte. Ez ellen az állítás ellen a férj tiltakozott. Már ugy látszott, hogy a hagyatéki ügyből, a bünpörön kívül, évekig elhúzódó polgári pör indul meg, midőn az anyós és a vő a rendőrkapitány előtt kiegyezett. A megkötött béke föltételei értelmében az értéktárgyak Pongoré lettek, mig anyósa kárpótlás fejében 1000 korona készpénzt kapott. Természetesen a vő visszavonta anyósa ellen beadott bűnvádi följelentést. — A hivatalnoknő. Vég Róza 18 éves hivatalnoknő mintegy két évvel ezelőtt került Budapestre vidékről, ahol az apja vasúti tisztviselő. A fiatal leány Budapesten állást vállalt és munkájából tartotta fönn magát. Egy évvel ezelőtt azonban súlyos betegségbe esett s az év legnagyobb részét a kórházban töltötte el. Betegsége miatt nem volt kere sete s az utóbbi időben már nagyon sokat nyomorgott. Egy ismerőse támogatásából néhány nappal ezelőtt a Csokonay-utcában levő Nemzeti Szállóban bérelt lakást. Két napig lakott a szállóban, mig tegnap éjjel szomorú helyzetén annyira elkeseredett, hogy öngyilkos szándékból hipermangánt ivott. Bevitték a Rókus-kórházba, ahol már tul van a veszélyen. — N>kit« „látogatói" Szkutariból jelentik: Néhány nap előtt Nikita király föihivást intézett a malisszor törzsfőnökökhöz, hogy látogassák meg Cettiniében. A fölhívás ered mcnytelen maradt, egyetlen törzsfőnök sem kért a szerencséből, hogy a királynál megjelenhessen. Nikita azonban nem esett kétségbe, hanem plakátokat ragasztatott ki Maliszsziában, amelyben száz koronát igér minden malisszornak, aki meglátogatja. Akadt is három harcos, aki megjelent Nikitánál. Hazatértük után ezek még tizenöt malisszort rábeszéltek mindenféle Ígérettel, hogy menjenek el Cettinjébe, Nikita azután velük is tárgyalt. — A betörő diadaia. Az aradi törvényszéken történt a napokban a következő jóizü eset. Egy nagyprakszisu vizsgálóbíró hajtotta meg, ahogy mondani szokás, az elismerés zászlóját egy ugyancsak régi gyakorlattal dicsekedő betörő előtt. Ugy esett, hogy Domokos László vizsgálóbírónak elveszett a fiókkulcsa. Próbálták feszíteni, ütötték, húzták, tolták, de a fiók nem engedett. -Amikor már minden jóravaló hivatalnok homlokán kiült a verejték gyöngye, kiadta a vizsgálóbíró az utasítást: — Hozzanak a fogházból egy szakembert! A szolga kifordult s pár perc multán megjelent egy markos börtönőr kíséretében a szakember. Az aradi fogház egyik hétpróbás lakója volt, aki olyan ügyesen forgatja az álkulcsot, akárcsak őseink a kardot. A darócruhás zároldó művész megvizsgálta a fiókot és kiadta az utasítást: — Álkulcsokat kérek. Hárman is futottak a törvényszéki kamarába, ahol a bűnjelek között töméntelen tolvajkulcs tanyázik. Hoztak is egy nyalábot a betörő urnák, de ez csak ránézett a csomóra s azonnal meglátta: melyik az alkalmas. Pillanat alatt megnyitt a fiók s az érdemes férfiú diadallal körülnézett, mintha artistamódra ezt mondotta volna: violá! — és a börtönőr atyai karján, távozott. — Cselédnek ment a miniszter leánya, ií'.gha volt még páldia arra, liogy egy aktív niniszternek a leánya az előítéletek tökéletes legyőzésével — cselédnek menjen és kemény, ie tisztességes mnmikával keresse meg kenyerét. A munkaszeretetnek és a valódi diemok• atikus gondolkozásnak tiszteletreméltó ipéláját Dánia jelenlegi földművelésügyi miniszterének leánya, Pedertem Gerda szolgálitj a. A fiatal ihölgy ugyanis elhatározta, agy önállóan, fáradságos munkával tartja íonn magát s Londonban elszegődött szobaeánynak. Fölötte büszke, hogy sikerült neki 'yen módon kenyérkeresethez jutni . . . Tesúk m'ár most elképzelni egy .magyar miniszter leányát eselédsorban. Azaz ne is tessék elképzelni! — A jókedvű midinettek. A párisi midinettek azok a kedvesen vidám, pajkos leánykák, akik a francia főváros varrómühelyeiben és divatáru-üzleteiben vannak foglalkoztatva s minthogy rend szerint távol laknak munkahelyeiktől, a déli órákban ellepik a városi parkokat s ott fogyasztják el szerény ebédjüket. A mindig jókedvű midinettek gyakran produkálnak mulatságos ötleteket s olykor egész Párist megkacagtatják. Egy párisi újság híradása szerint legutóbb hat midinette — egy nagy varrómühely munkásnői — arra fogadott, hogy a városi vasút kocsijában menet közben husz perc alatt teljesen elkészítenek egy előre kiszabott elegáns női ruhát. A rózsaszín krep-szövetből Porté Orleans és Pof te Clignan court állomások között kellett a ruhának elkészülnie. A meghatározott időben a szorgos kezű varróleánykák szorosan egymás mellett elhelyezkedtek a vasúti kocsiban. A mikor a vonat megindult, megfelelő ellenőrzés mellett sietséggel hozzáláttak a munkához, nagy gyönyörűségére a többi utasnak, akik pompásan mulattak a rázós kocsikon serényen varró leánykák munkáján. Két leány a derék ujjait, egy a szoknyát, a negyedik a derekat varrta, mig a többi kettő a szegéseket ás aprólékos munkát végezte. Chátelet állomásnál a ruha már formát kapott. A tündérujjak azonban fáradhatatlanul folytatták munkájukat, bár már látszott a leányok ar*