Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-05 / 181. szám

1913. augusztus 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3. viselők és kereskedelmi alkalmazóttak mun­kaviszonyainak szabályozásáról szóló tör­vénytervezettel, az ipari üzemben alkalma­zott gyermekek, fiatalkornak és nők védel­méről szóló törvénytervezettel. Reformra szorul az építési iparfelügye­leti szolgálat jelenlegi szervezete is. A mind ujabban fölmerülő építési balesetek égető szükséggé teszik az e téren való felügyelet fokozását. Nemkülönben reformra szorul az iparegészségügyi felügyelet is, a jelenlegi szervezetben ez ugyanis igen mostoha elbá­násban részesül. Uraim! Kötelességszerűen azon nézetem­nek is kifejezést adok, hogy a munkásbiz­tositás ügyét szabályozó 1907:XIX. törvény­cikk is megérett a mielőbbi revízióra. Ezt az egész közvélemény sürgeti, ugy a munka­adók, mint az alkalmazottak is, sőt a revízió szükségét e törvénycikk megalkotója, Kos­suth Ferenc maga is elismerte. A munkásházak mielőbbi építését fogom szorgalmazni, addig is gondoskodván az ide­iglenes elhelyezésről. Uraim! Ha egyet-mást tárcám keretében nem émlitettem, ez nem azt jelenti, mintha annak csekélyebb fontosságot tulajdonítanék; de nem akartam becses türelmükkel még to­vább visszaélni. Tudatában vagyok annak t. uraim, hogy beszédemben többé-kesvébé az általánossá­gok terén mozogtam és közgazdasági ba­jaink panaceáját nem jelöltem meg, de t. uraim, szavakkal e téren célt n,em érünk. Nagy Széchenyinek egy mondását szabadjon kissé rövidítve idéznem: „Dolgozni és mun­kálni kell, naponta szüntelen. Van becse, fe­lette nagy becse, a szónak, nem tagadhatni, de a tett, a százezreknek egy célra törekvő tette, emelheti csak ki nemzetünket alacsony állásából." A nagy államférfiú e mondása tükrözi vissza az én fölfogásomat. Ne szavaim, de tetteim után méltóztassanak majdan meg­ítélni. Előlegül szíves bizalmukat és szavaza­tukat kérem. Iparkodni fogok ugy az ország, mint a kerülettel szemben kötelességemet tel­jesíteni ! Béke lesz Románia és Bulgária közt. (Ujabb fegyverszünet. — Békere­mény a szövetségesek között is.) (Saját tudósitónktól.) Ma délelőtt a bolgár ié's román íbékedélegátusók Majo­ré szku miniszterelnök elnöklésével tanács­kozásra gyűltek egybe. A tanácskozás dé­lig tartott. Mindkét fél megegyezésre ju­tott a julius 21-iki román jegyzékben for­mulázott három pont tekintetében. Az uj határvonalat egyelőre a katonai delegátu­sok aláírásával tették jogerőssé; a részle­teket szerződésben fogják megállapítani. A román iskolák és templomok ügyében a pétervári konferencián ajánlott megoldást fogadták el. Ezenkívül Bulgária elvállalta azt a kötelezettséget, hogy a ruszcsuki és sumlai erődöket lebonjta és nem állit azo­kon a vidékeken erődoket.Az uj határ Bal­csi'k alatt kezdődik, majd Dobrics felé hú­zódik és Turtukájától nyugatra végződik Turski-Smil helység közelében. A héttőn délután négy órára egybehívott teljes ülést már délelőtt tartották meg, hogy még a fegyverszünet letelte előtt meg lehessen kezdeni a tárgyalásokat. Majoreszku in­dítványára a fegyverszünetet még három nappal meghosszabbították. A Kölnische Zeitung jelenti Bukarest­ből: Mára várják, hogy Koanda és Ficsev tábornokok aláírják az uj Dobrudzsa-ha­tárról szóló katonai jegyzőkönyvet. Ha ez megtörténik, akkor a bolgár-román kon­fliktusnak vége és a két állam békéjének semmi sem áll utjában. Romániában és Bulgáriában azt hiszik, hogy a szövetsé­gesek között is várható a béke, annál in­kább, mert ha Görögország és Szerbia pem redukálnák követeléseiket, ugy Ro­mánia elfordulna tőlük és Bulgária mellett foglalna állást. A szer bök majdnem egész Macedó­niát követelik, a görögök pedig ragaszkod­nak Kavalla kikötőjéhez és csak Dedeaga­csot akarják átengedni a bolgároknak. A szerbekkel való differencia súlyosabbnak látszik, mert egyrészt a szerbek nem haj­landók koncessziókat tenni, másrészt a bolgárok sem mondhatnak le Macedónia egész területéről és már olyan táviratok érkeznek, amelyek szerint a bolgár had­sereg zöme még intakt és nem hajlandó teljesen szerb diktatúra szerint cselekedni. Kavalla kérdésében alkalmasint találnak megoldást. A fegyverszünet ma lejárt és három nappal meghosszabbították és da­cára annak, bogy a béke még nem jött lét­,re, az ,ellenségeskedések sem kezdődnek újból, annál inkább nem, mert Románia és Bulgária megegyezett és Románia sem­mi körülmények között sem lesz hajlandó akcióba lépni Bulgária ellen. Ennek viszont remélhető következése lesz, hogy végül a szerbek is engedni fognak. A balkáni ve­szedelem tehát napról-napra enyhül. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek. AZ EDDIGI TÁRGYALÁSOK. Bukarest, augusztus 4. A diplomácia ál­lásfoglalása, a kolera pusztítása és az a kö­rülmény, hogy az előzetes béke megkötésére kitűzött időpont nemsokára letelik, arra in­dította a harcoló feleket, hogy kölcsönösen engedményeket tegyenek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy megegyezés jött létre. A legnagyobb nehézséget Kavalla kérdése okozza, amelyről a bolgárok nem mondhat­nak el, mig a görögök kijelentik, hogy ha Kavalláról lemondanának Bulgária javára, Görögországban forradalom törne ki. Ennek ellenére hivatalos román körökben meg van­nak győződve arról, hogy az értekezletnek lesz eredménye és hogy a békét Bukarest­ben meg fogják kötni. Az a hir, hogy a bu­karesti békekötést Berlinben vagy másutt tartandó európai értekezlet elé terjesztik, legalább is korai, mert erre vonatkozóan még semmi megállapodás sem történt. BOLGÁR FENYEGETŐDZÉS. Köln, unguisztus 4. Egy boíligár dliipllomartia az ujságirólknák a következőket jelenítette fkí Bulgária mnéüii, hölgy Románia a kibékülés után támogatni fogja Szerbia cs Görögország túlzott követeléseivel szemben, melyeket Búi gária soha sem fog teljesíteni. Hia a kiét állaim mértéktelen: követeléseit erőszakkal akarnák kikényszeríteni, újra meg fog kezdődni a há­ború, aanellyiben Bu ligáriifa ki fogja hasizinláilíni kiváló stratégiai helyzetét és engedékenység­re fogjla szorítaná a görögöket és a szerbeket, Bulgária eddigi nyamottsága az elllienikezöjé­re változott, mert konstantinápiollyi hliriek sze­rint is remléllhető, ihogy a török kormány is engedni fog Drinápoly kérdésében eddig ta­núsított makacsságából és kész iliesz tárgya­lásba bocsátkozni. NEM TUDNAK MEGEGYEZNI A SZÖVETSÉGESEK. Bukarest, augusztus 4. A bolgárok és a szövetségesek delegátusai közt való tegnapi tanácskozáson kísérletet tettek, hogy a két fél javaslatai megegyezésre jussanak. A ta­nácskozás mindazáltal végleges eredmény nélkül ért véget. A görögök ugy, mint a bol­gárok, továbbra is ragaszkodnak Kavalla megtartásához. A /szerbek uj határvonalat javasoltak, mely abból a pontból indul ki, ahol a Bre­gelnica és a Struma vízválasztója a régi bolgár-török határt érinti s innen a vízvá­lasztó mentén dél felé visz a Strumnica völ­gyébe, majd kelet felé fordul és itt érintke­zik az első javaslatban megjelölt határral. A bolgárok ezt a javaslatot elutasították. Belgrád, augusztus 4. A bolgár delegá­tusok által előterjesztett ellenjavaslatok, a melyek a bolgár-szerb batárra vonatkoznak, Belgrádban kedvezőtlen benyomást tettek, mert a bolgárok állásfoglalásában a szövet­ségesek katonai sikereinek figyelmen kivül hagyását, valamint azt a törekvést látják, mely a béketárgyalás sikerének meggátlásá­ra irányul. Azt hiszik, hogy a szerb és a gö­rög delegátusok megfelelő módon visszauta­sítják a bolgár javaslatokat. AZ ÜTKÖZÖPONT. Athén, augusztus 4. Pcíitlilkaá körökben a bolgár ellen j avaslatokat ia szövetségeseik kö­vetelései kiilgiuiniydlásának momdlják. Kaivaila föladásáról sízó sem lehet. Olyan miniszterel­nök, aki ezt ia város/t a bolgároknak átengedi, akár viislsiza se jöjjön többet Athénibe. Mint­hogy Venázelosz tudtul adta, hogy a görög engdemények maximuma Lágosz, a bolgárok válaszától függ, am'elyet mára. várnák, váj­jon együttes ülést tártanak-e imég ma a bé­követeik és hogy van-e célja a további tár­gyalásnak? Bukarest, augusztus 4. A király tegnap délelőtt 'egy órás k/ilhiallllgatáson fogadta Ra­dev bolgár békekövetiet. Délután ia Iboilglár, a szerb és a görög delegátusok három órás ta­nácskozást tartottak és élő terjesztették a kö­veteléseik minimumát. Bulgária késznek nyi­lakozott arra, hogy Isztipet és Kocsánát át­engedi a szerbeknek. Ez a két álllaim. most már csak Strumnica és Radov&stye bírását vitat­ja. A bolgár-görög tárgyalásnak tegnap csak formális eredménye ivollt, amennyiben a bol­gárok a görögök által követiélt valamennyi pontról lemondták Kavalla kivételévelMa dél előtt a dlélegátuSök ülést tartottak és miivel az ülésen mem tudták megegyezni, a fegyveir­szü n ertet meghosszalblbit ották. DR1NÁPOLYÉRT! Páris, augusztus 4. A Temps jelenti Pé­tervárról: Ausztria és Magyarország meg Oroszország között eszmecsere folyt, hogy a két állam magatartására vonatkozóan egyezzenek meg a Balkán-államokat illető megállapodás előkészitése alkalmából. Ro­mánia nem hajlandó Európa csendőre lenni és a törököket Drinápolyból kiűzni. Komo­lyan, beszélnek balkán-hadsereg létesítéséi ől Romániával az élén, vagy bolgár-román hadseregről. Ausztria és Magyarország meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom