Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-01 / 178. szám

1913. augusztus 1. — Szegedi orvos előadása Londonban. — A tizenhetedik nemzetközi orvos­kongresszus. ­(Saját tudósítónktól.) Augusztus 6-tól 12-ig tartja üléseit Londonban -az orvosok tizenhetedik nemzetközi kongresszusa. Ezen a kongresszuson, amelyen az egész tudós­világ orvos-lkapaoitásai részt vesznek és elő­adás csak azok tartanak, akiknek képzett­sége, talentuma, .invenciója és praikszisa foly­tán uj fejlődés, vagy uj határ keletkezik az orvosi tudomány végtelen birodalmában, itt fog előadást tartani Hollós József dr., az európai hirü szegedi orvos a tuberkulózis­ról. Hollós dr. ugyanis már régóta foglalko­zik az emberiség legveszedelmesebb ellensé­gével, a tuberkulózissal és az e téren tett föl­fedezései már a párisi akadémia diját is el­nyerték. Legutóbb ,a tüdővészt az újfajta oltószerrel gyógyította és az ekkor észlelt eredményei, .melyek igen .fontosak e pusz­tító vész megakadályozására, fogják alkotni iondoni előadásának témáját. A londoni kongresszuson Hollós dr.-on kivül Faragó Ödön dr. tiszti főorvos és Bo­ros József dr. kórházi (főorvos is kiutazott. A legutóbbi orvolsflcongressftus't Buda­pesten tartották nagy érdeklődéssel és igen szép sikerrel. Majdnem négyezer orvos gyűlt össze atókor a magyar fővárosban, de Lon­donba még sokkal többet várnak és különö­sen sok amerikai vendégre számítanak. Látogatottság ós külsőségeik .dolgában az idei kongresszus álíiigli,an.em tul fogja szár­nyalni .a budapesltit, de programja szűkebb, ennek oka egy újítás, .amely a budapesti kon­gresszus óta lépett életbe. Eddig ugyanis" mindenki tarthatott előadást, csalk be .beillett jelentenie az állandó ibizattsiágnak, .hogy mi­ről óihajt előadást tartani. Az Adón lépett élet­be aiz uj trend, amely szerint mindenki köte­les előadásának tárgyát bejelenteni az illtető szakosztály elnökének, akinek .diszkireeionállis joga az előadás -elfogadása, vagy visszautasí­tása. Az élmököfc bőségesen éltek is ezzel a jo­gukkal és csak a szakmájukban kiválók elő­adását fogadták el. .Magyarország eddig .az orvosi kongreisz­szusokon — kivéve természetesen a budapes­tit — mindig szerfölött gyéren volt képvisel­ve. 'Nyilván a budapesti kongresszusnak a hatása az, hogy Londonba sok (körülbelül .kétszáznegyven) magyar orvos megy, akiík mindenféle szakmát képviselnek. Nemcsak egyetemi tanárok és speciálisták vannak köz­tük, hanem gyakorié orvosok és pedig vidéki gyakorló orvosok is szép számmal jelentkez­tek. A magyarok között többnek, a .résztvevők számához képest soknak — mintegy busz szá­zalék — a bejelentett előadását el is fogad­ták és remélhető, hogy a magyar előadók a fényes orvosi gyülekezetben dicsőséget szerez­nek a magyar orvostudiományinak. A magya­rok közül Hollóson kivül, a következő orvo­sok tartanak előadást: Korányi Sándor dr. egyetemi tanár a ffe­héirvérüségniék benzollal való kezeléséről. Dolling&r Gyula dr. egyetemi tanár a régi ficamok kezeléséről ad elő. Mind a két pro­fesszor különleges megbízást is végez. Mimid a kettő referens is, akiket még a budapesti kongresszus bizott meg bizonyos speciális tár­gyak bővebb ismertetésével. A többi magyar élőadó betűrendbe fog­lalva: Ajkay Zoltán dr. ezredorvos a vízéi­látásról a háborúban; Biró Gedeon dr. a keríti iskolákról; Borszéky Károly idr. budapesti egyetemi tanár májmütétékuél való vérzésr csillapításról; Deutsch Ernő dr. lalbnormis gyermekekről; Donáth Gyula dr. Budapest elmebajokról; Fejér Gyula d.r. szemészeti tárgyról tartanak előadást. Fischer Ernő dír. budapesti kórházi főorvos-sebész .csonttörések kezelésére szolgáló saját szerkesztésű ujabb készülékeket mutat be; régebbi készülékei már a budapesti kongresszuson föltűnést kel­tettek; Gyergyai dr. Kolozsvár orrgy ógyá­szati tárgyról; Hahn Dezső dr. Budapest ólom mérgezésről; Picker Bezeő dr. Budapest uno- ­DÉLMAGYARORSZÁQ logiai tárgyról; Polyák Lajos dr. Budapest orr-és gégegyógyászat; Purjesz Béla dr. Iko­.lozsivári .klinikái orvos a vér culkortartalmá­rótl Tóvölgyi Elemér dr. Budapest, 'tartanak előadást. ; Mindezek előadásaikat az illető szalkosz­tályi üléseiken tartják meg. A szakosztályi üléseken kivül llesz öt. egyetemleges ülés is, amelyek mindenikén egy-egy világhírű kitű­nőség itart előadást iés pedig Cthauffard tanár a belgyógyászatról, Harvey Oushing a se­bészetről, Ehrlieh tanár a patológiánál, Bae­son az önölklékenységről és .Johin Burns az ál­lam egészségügyről. Ezeken a kiválóságokon kivül .íme még néhány isimért irés|Etvevőj'e a londoni kon­gresszusnak: Kiittner boroszlói, Vulpius beli­delbergi, Kümmel hamburgi, Redard és Lu­las-Championniére párisi, Lorenz és Eisels­berg báró bácsi sebészek; Bonti (Firenzei) és Widal (Páriis) hires belgyógyászok; Alderhal­den (Hall,le), akinek nevét nemrégen az egész világ sajtója emlegete fölfedezése révén,, a mely szerint a vér megvizsgálásával meg tud­ja állapítani a nő terhességét. Megreformálják az állásközvetítő irodákat. — A miniszter rendelete. — (Saját tudósítónktól.) A 'kereskedelmi alkalmazottak és a magántisztviselőik érdek­képviseletei sokszor panaszt tettek a ható­ságoknál és a minisztériumban az állásköz­vetitő-irodák működése ellen. A fővárosban például hat ilyen iroda van, amelyik ügy­nökeivel béhálózza a várost s nagy szorga­lommal vadásznak az állástalan alkalmazot­takra. A hozzájuk vetődő tisztviselőt és a meg­szorult alkalmazottat azután alaposan ki­használják; ha -a jelentkezőnek nincs pénze, akkor is ott tartják, bizonyítványát elszedik tőle és ezzel lekötik őt az irodáihoz annyira, hogy másutt meg sem kísérelheti az állás­keresést. Az ilyen alkalmazottat csakis olyan ke­reskedőhöz vagy vállalkozóihoz közvetítik, a ki hajlandó előleget adni, vagy pedig vidé­ken van és a szerződő alkalmazottnak uta­zási költséget küld. Az előleg és a költség legnagyobb részét -az iroda vágj'a zsebre közvetítő dij elmén, Solk esetben erre nincs is szükség, az állástalan alkalmazottnak van valami kevés pénze, amit lassankint elszed­nek tőle. A sürün előforduló panasz már rég fog­lalkoztatja a kereskedelmi minisztériumot s a kormányihatóság teljesen előkészitette e fontos szociális kérdés megoldását. Mint értesülünk, Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter legközelebb ren­deletet ad ki az állásközvetítő irodák ellen. A miniszter rendelkezése folytán 1914. január elsejétől az állásközvetítő-zugirodák meg­szűnnek s a hatóságok a részükre kiállított igazolványt bevonják. A közvetítés a jövő esztendőtől fogva egyedül az alkalmazott egyesületek kezében lesz; az egyesületek állásközvetítői már ed­dig is kielégítő sikerrel töltötték be hivatá­sukat, az uj rend folytán azonban még na­gyobb föladat vár az egyesületek eme szo­ciális intézményére. A kereskedőik tudni fogják, hogy csakis az egyesületek révén juthatnak megfelelő munkaerőhöz és épen azért csak ,az egyesü­leti dij,mentes közvetítőtől fognák kérni tiszt­viselőt. Az egyesületekre nagyobb missziót ró a minisztérium rendelete folytán beállott üj helyzet, de kárpótlást találnak abban, hogy a kifejlődött állásközvetítő ikitünő pro­pagáló eszköz lesz a szervezkedésnél. Anglia nem megy el a Panama­csatorna megnyitására. Newyorkból jelentik: Az angol kormány közölte itt, hogy Anglia a Panama-csatorna megnyitása . alkalmából Szatv-Franciszkóban l915;-beti tartandó vi­lágkiállításon nem vesz részt. 5, Ismét becsukták a Vigszinpad-kabarét. (Saját tudósítónktól.) Amit élőre sejte­ni Jéhetett, az bekövetkezett: a Vigszinpad­kabaré kapui ma este ismét becsukódtak. Az oka ennék nagyjában már ismeretes a kö­zönség előtt, ezúttal azonban nem az volt baj, hogy a tagok merni kapták meg gázsijukat, mert ihogy megkapják, erről a rendőrség gondoskodott, — luanem az, liogy a kabaré tulajdonosa, Arató Dezső, mia estére már nem tudta kifizetni a játezhatásii engedély diját, ami körülbelül húsz koronát tesz ki. Az idei szezonban elejétől .kezdve válsá­gokkal küzidiött .a Viigszi'npad kabaré. Körül­belül másfél hónapiig fennakadás nélküli tar­totta magát., julAus tizedike után azonban ki­tört a hagyományos válság: a tulajdonos már napok óta nem tndftia kifizetni a tagok gázsi­ját. Ekkor valamennyien a rendőrséghez for­dultak s ott kértek orvoslást, a rendőrségen azonban egy-egy kényszerotlevél kiállításá­nál egyebet tenni nem tudtak a pénz nélkül álló artisták ós artistanők érdekében. Meg­ígérték még azt, hogy Arató Dezső jiátszhatá­si engedélyt nem kap többé és ha esetleg is­mét megnyílna a Vigszinpad-k abaré, a rtenid­őrség ügyelni fog arra, hogy hasonló eset élő ne fordulhasson. Csákugyani, icsak néhány napig szünetel­tek az előadások a kabaréban. Tizenhatodi­kán már ujabb plakátok hirdették a „világ­szenzációkat" és estére a VigszAnpad bejá­rata előtt újra kigyúltak a villanylámpák. Littmann Pepi volt a sláger ós az ő nevére váltották ki Aratóék a játszhatási engedélyt a rendőrségtől. Azt pedig, hogy a tagok meg­kapják minden este a gázsijukat, a rendőr­ség ellenőrizte. A pénztár lezárása után meg­jelent a fülkében az inspekciós rendőrtiszt ós a bevételt a szerződésiakiben megállapított ősz­szegek szerint szétosztotta a taigök között, a fölösleget padiig (ha ugyan maradt), a tu­lajdonosnak adta át. Itgy afeitián v.allahogy csak eldöeögött a kabaré, a legtöbbször azon­ban még fólüres házak se voltak. Littmann Pepi után Arányi Vilmos, majd legutóbb Ar­nyai Károly nevén váltották ki Araltóák a li­cenceket. Huszonnegyedikén felhozatta a tu­lajdonos Pallenberget ia három medvével, de ez sem ütött he üzletileg: az első esitén állig volt busz-harminc főnyi közönség a kabaré­ban és a másik két estén is aránylag igen kevesen gyűltek össze. Végüli pedig Nyarai Antallal kisérlteteizett Arató, mig aztán ma délután kijelentette a tagoknak, hogy a ka­barét tovább fönntartani nem tudja, mart nincs pénze a Licenc kiváltására. A tagok egyrésze még a délután folyamán vonatra ült a többiek pedig Nyárai Antal és Árnyai Ká­roly élén Dehreoembe, majd onnan Nyíregy­házára mennek .kabarózni. Az .artistáknak -és artistanőknek ezúttal nem kellett kényszerutlevéltel elnitaZniOk, mert a rendőrség közbenjárására minden nap pontosan megkapták a gázsijukat. Ebben a részében az ügynek föltétlen helyes és elis­merésre méltó is a rendőrség eljárása, a jövőben azonban ajánlatos ilenmq, ha .a főka­pitáuy csak olyan vállalkozónak adna enge­délyt kabaréélőadlások tartására, aki megfe­lelő anyagi és erkölcsi garanciát tud nyúj­tani. Anyagi garanciát annyiban, hogy a ta­gok sorsát nem a közönség látogató .kedvére bizza és ba van elég bevétel, akikor mindenki

Next

/
Oldalképek
Tartalom