Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-03 / 180. szám

1913. augusztus 3. DÉLMAQYARORSZÁQ 3. tel az államra is óriási könnyebbülés és kiszámíthatatlan előny származik. Arról Van tehát szó, hogy a fenséges, nagy cél érdekében az összes városok tömörüljenek, közös szervezetet létesítsenek s minden akadályon keresztül harcolva az ügyet sikerre vigyék. ^••••••••••••••"••••••••••••^••••••••••••••MaaHBa Harkányi miniszter Szegeden — Fogadtatás az állomáson. — Beszélgetés a miniszterrel. — (Saját tud ősit ónktól.) Pont hat órakor robogott be a Szeged-állomáson a budapesti gyorsvonat, amelynek elegáns, zöld szanlonkocsijában Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter utazott Nagyszentmjklóls felé, ahol vasárnap délelőtt mondja el programbeszédét. Mivel a miniszter intenciójával ellenkezik, hogy választói körébe képviselők kisérjék, csak Zichy Andor gróf és Jeszenszky László a belügyi államtitkár öcscse voltak kíséretében. Utóbbi Nákó Sándor grófot, aki jelenleg külföldön tartózkodik s akinek a nagyszentmiklósi kastélyában száll meg a miniszter, mint házigazdát képviselte. A kereskedelmi miniszter fogadtatására megjelentek az állomáson Lázár György dr. polgármester, aki a város közönsége nevében és Rósa Izsó dr., aki a szegedi munkapárt nevében üdvözölte a minisztert. Kívülük a város előkelőségei közül még számosan vonultak ki Harkányi báró fogadtatására, akit, mikor alakja a szalonkocsi álblakában föltűnt, a közönség lelkesen megéljenezett. A miniszter ezután leszállt a vonatról és tiz percig, az indulás idejéig beszélgetett a polgármesterrel. Rendkívül melegen érdeklődött Szeged iránt és megígérte a polgármesternek, hogy valószínűleg még ' ebben az évben ellátogat Szegedre is. A beszélgetés a Délmagyarország munkatársa jelenlétében folyt le s Így módunkban áll a beszélgetés tartalmának ,hü és pontos léközlése. A beszélgetést Szegeddel kezdte a miniszter. — Magát a várost — mondotta — sajnos, még nem ismerem jól, eléggé röstellem is a dolgot, de azért kedves kötelékek fűznek hozzá. Atyám .hosszabb ideig volt itt . . . — Végtelen örömünkre szolgálna kegyelmes uram — válaszolt a polgármester — ha alkalomadtán szerencséltetnél látogatásoddal. — Ó, erről könnyen lehet szó. Szándékomban van meglátogatni Szegedet már csak azért is, mert sokat hallottam bámulatos fejlődéséről. Hihetetlen üli nagyot haladt előre ez a város néhány év alatt... — Csak a jövőben is igy , haladjon. — Hát ez bizony kívánatos. Alkalomadtán, de ha lehet, még ebben 'az évben eljövök a szegediek közé. — Szeretném megmutatni kegyelmes uram azt a telket, amit a város átenged majd a nagy vasúti beruházás céljaira. —- Ezt is meg fogom tekinteni. Néhány pillanatnyi csönd után ezzel a kérdéssel fordult a miniszter a polgármesterhez: — Esőtök volt-e Szegeden? — Bőven, kegyelmes uram. — És a termés? — A kukorica nem a legjobb, a szőlő azonban gyönyörű. — A kalászosok hogy állanak? — Pompásan. Ezután az erdélyi és a keletmagyarországi árvízkatasztrófákra terelte át a szót a kereskedelmi miniszter. — Nekünk most rengeteg gondot okoznak az árvizsujtotta vidékek és főként ezeknek a dolgával vagyunk elfoglalva. Különösen Máramaros, Ugocsa, Szatmár s Szilágymegyékben kell sokat tenni az árvíztől sújtott népek érdekében. De hiszen ez kötelességünk is s én és Ghillány báró, a földmivelésügyi miniszter, most azon dolgozunk, hogy szorítjuk a forgalom akadálytalan helyreállítását. Azonfelül szakítva a hosszadalmas bürokratizmussal, a károsultakat gyors pénzsegélyben részesítjük. i i Majd a szegedi árvízvédelmi intézkedések iránt érdeklődött a miniszter. Ugy látszik, itt nem történt baj — mondotta. , ; — Semmi. Teljes biztonságban vagyunk, legalább emberi számítás szerint, — válaszolt a polgármester. — No, hála Istennek, legalább az országnak ez a része nem nyugtalanít bennünket. ) i Ezzel végződött a beszélgetés. A következő pillanatban sípoltak és a vonat az állomás közönségének lelkes éljenzése közben pöfékelve rogobott tovább a kereskedelmi miniszterrel. Nehezen megy a belga kormányalakítás. Hágából jelentik: Boss dr. demokrata képviselő kérte a királynőt, hogy mentse föl a kabinetalakitás munkája alól, mert a szocialisták vonakodnak egy, valamennyi pártból alakuló kabinet megteremtésében részt venni. A királynő Boss kívánságát teljesítette. A hajóiskapitány azonban fojtott hangon dörmögte: — Ismerem jól ezt a .sárgaságot. Fátyolával hajnalkor és alkonyatkor el szokta takarni az óceán-szigetek sötétzöld fáit, hogy mi hajósok messze elkerüljük őket félve ... Szent atyám, te menj ki a partra és feküdj le a napfényben, én pedig kiJüstöltetem utánad a hajót, mert nekünk még vissza kell térnünk portugál hazánkba, ama fűszerekkel, selymekkel, rabszolgákkal és egyéb drágaságokkal, amelyeket itt sikerült szereznünk édes hazánk gyarapodására. A szent agyát kivitték a partra, le se kellett fektetni, önként lerogyott a homokra, amely forró volt, imint a tüz, de mégsem volt olyan forró, mint az ő teste. Az ajka fekete volt és cserepes, mint az égetett agyag. A hajósok egy korsó vizet, kenyeret tettek melléje, aztán sietve visszaeveztek hajójukhoz és onnan nézték a szent atya kínszenvedését. A hittérítő eleinte remegő ajakkal imádkozott, .de aztán hirtelen rettentő kínok vonaglatták meg testét, amely végighúzódott, mint egy kötélcsomó, amit a hajó orrába dobtak. Fölordított szörnyű fájdalmában és a hang, amely eleinte tagolatlan jajveszékelés volt, lassankint mindjobban érthető szavadba formálódott. Szálltak ezek a szavak, mint a sirálymadarak és talán messzebb elrepültek, mint ahol az égalj,a elmetszi a tenger végtelenségét . . . — Jaj, jaj, jaj! Elkövetkezett életem utolsó órája és ez az óra a gyötrelmek órája leszen! Ágyam a homoksivatag és .egy palack viz és egy darab kenyér állanak őrt halandó , testemnél. íme ott a kunyhója előtt ama hitetlen nippón halász; nem lakik Istennek malasztja .a szivében és gondolata ama zsákmányon vagyon, .amelyet holnapra vár a tengertől. De a felesége ölébe hajtja a fejét és derűsen nézi gyermekeinek játszadozását. Mint amily derűsen nézik a dögkeselyük a tetememet, melyet az ő számukra készit ki a halál . . . Jaj, jaj, jaj! A hajósok keresztet,vetettek és a kapitány borzadva mondta: , — Megszállotta őt az ördög és viaskodik a lelkeért! , A haldokló nagyot vonaglott és tovább folytatta sivalkodását: — Jaj, aj, jaj! Jártam Keleten és Nyugaton, vizén és szárazon, hőségben és fagyban. Jártam Ceylonban, Malaccában, Nagapatamban, Meliapunban, kiket megkereszteltem, mig nem értették számat. Megkereszteltem halottakat és halálba vittem eretnekeket, hogy testük árán lelküket megmentsem. Ezrével szállítottam az Égnek a lelkeket és nekem nem maradtak meg csak a testnek tűrhetetlen kínjai. Jaj, jaj, jaj! Az egyik hajós megilletődve bólintott a fejével. — Valóban az ördög beszél belőle! ö, aki oly türelmes volt a test minden fájdalmaival szemben! ILáttam őt, midőn hitvány eretnekek lassan pörkölődték a máglyán; ö szeliden imádkozott. És most . . . óh, valóban az ördög az, amely belőle beszél! A haldokló rövid tusa után leküzdötte a görcsök rohamát és tovább folytatta: — Milyen jc ;ly hűs alkonyatkor a Vatikán kertjében és a Pincion selyem talárban suhogva sétálni! Milyen izesek a borok, a melyek a fiesolei lejtőkön teremnek! És mily édesek Róma bűnös asszonyai, akik a test gyarló kívánságait szolgálják ... És nincs az a megsebzett pondró, amely ugy vonaglanék, mint én és hullámat oltott mészbe fogják temetni, hogy együtt semmisüljön meg a dögvésszel! . . . Jaj, jaj, jaj! Most még egy végső, nagy sikoltás szállt el ajkáról, aztán elhallgatott örökre. De valóiban az ördög beszélhetett belőle, mert — igy mondja az irás — .halála pillanatában két madár röppent el Jasso Xavér i Ferenc felett. Az egyik madár szűzi fehér j galamb volt, a másik pedig ördögi kifejei zésii fekete keselyű. A .keselyű üldözni fcezdi te a fehér galambot, de hirtelen megnyílt az í égbolt fényessége és magába fogadta a szentnek lelkét. A keselyű pedig dühös sikongás* sal vette útját a látóhatár felé, mig végleg el nem tűnt a leáldozó nap pokoli tüz-pirosságában ... Értesités. i< Telefon 1203. sz. Hárpito? árulj bárHinelj r frzletlizgtftre is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám. É