Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-24 / 196. szám

1913. augusztus 24, DÉLMAGYARORSZÁO tenyésztés iföllenditése érdekében a közvé­lemény szimpátiáját a futtatások felé irányí­totta, valóban sok értelme volt, hogy ezek a versenyek úgyszólván a társadalom legjavá­nak anyagi áldozatkészségét igénybe ve­gyék. Ma már semmi szükség arra, hogy a teljesen üzleti térre áthaladó lósport horribi­lis állami áldozatokat emésszen meg. Pedig azt teszi. Hivatalosan százezreket áldoznak oly célokra, melyek dúsgazdag istállótulaj-' donosok legszemélyesebb érdekeitől alig kü­lönböztethetők meg.. Emellett a lóversenyben soha sem biztos a versenyzők jóhiszeműsége. Sokszor előre megegyeznek a lovasok 2 helyezésre nézve, ök persze előre tudják az eredményt és al­kalmas fogadások által ezreket nyernek. A zsokék és istállófiuk saját automobiljukon járnak. A jámbor és -buta köznép pedig zsák­számra hordja a maga verejtékszagu ötko­ronásait a totalizatőr bódéja felé. A lóversenyfogadásokat törvény által kellene végkép betiltani. ­* (A SZŐKE TISZA) immár nem is sző­ke, hanem haragos zöld és még mindig bő­ven 'hozza lefelé a hegyi vizeket. A nyár elején (hosszú útra indult szegediek, mikor a visszajövetelre gondoltak, azt mondták ma­gukban: ! : — Sok viz lefolyik még addig a Ti­szán ! A sok viz lefolyt, sebes özönléssel há­rom egész tenger szaladt el a rekonstrukció^, rakpart előtt s a Tisza még ma is ép olyan fenyegető, széles, mély, hatalmas folyó, mint a nyár elején volt. Vagy tán állt azalatt a vízfolyás és a bolgárok eltorlaszolták Szi­lisztriánál a Duna kapuját, hogy ne tudjon a viz lemenni a tengerbe? Akárhogy áll a -do­log, föl kell jegyezni, hogy ennyi viz soha se ment még el egy nyáron Szeged alatt. A vi­lágegyetem összes vizei jöttek látogatóba a régi árvizi városhoz. Ferenc József, Albánia felszabadítója Durazzóból jetlentik: Itt nagy -ünnepséggel ül­ték meg Ferenc József király születésnapját. Dnrazzó érseke, valamint Durazzó, Tirána, Krója és más városok hódoló táviratokat kül­döttek a királynak, amelyben a lakosság ne­vében köszönetüket fejezik ki Albánia föl­szabadításáért. Több .házon a következő al­bán nyelvű íölirás volt: , — Éljen Ferenc József, a nagy király, Albánia fölszabaditója! A Házat előbb hívják össze az árvízkatasztrófák miatt. — A kormány az ínségesekért. — (Saját tudósitónktól.) A kormány k'ét tagja, Sándor János belügyminiszter és Ghillány Imre báró földmivelésügyi minisz­ter beutazták az árvizsujtotta vidékeket. Meggyőződtek a pusztulás horribilis, der­mesztő méreteiről, a kár nagyságáról, a nyo­mor borzalmairól. Itt fillérekkel, társadalmi jótékonykodással még a pillanatnyi szüksé­get sem lehet enyhiteni. Egyébként is az arisztokrácia, a főpapság és a plutokrácia a legérzéketlenebbül zárkózik el a segítség nyújtás elől. Csupán a jólelkű szegfénye'k ad­nak garasokat az ő szűkös garasaikból, őfel­sége százezer koronáján és a főváros húsz­ezer koronás adományán kiviil álig volt em­litésre méltó segélyösszeg. Állami föladat te­hát a szerencsétlenekről való gondoskodás, az ősz és tél- riasztó rémétől váló megmen­tése. 1 Egyelőre még csak szándék és terv, de valószínűleg megvalósul a parlament nyári szünetének megszakítása, abból a célból, hogy az árvízkárosultakról törvényt hozza­nak. A jóakarat megvan, a szükség kétségbe­vonhatatlan s az árvizsujtotta vidék látoga­tói: Ghillány báró és Sándor miniszterek nyilatkoztak is arról, hogy teljesíteni fogják kötelességüket. Tudvalevőleg az országgyűlést október közepe tájáig királyi kézirattal napolta el a kormány. Hivatalosan tehát késő őszig szü­netel a politika. A nagy nyugalmat tehát megzavarja majd egy olyan körülmény, a melyet előre tudni nam lehetett. Az országot romboló árvízkatasztrófa, amelyről eleinte hiányos jelentései voltak a kormánynak, kez­di teljes borzalimasságában éreztetni pusztító hatását. Erdélyben, -a Felvidéken és az Al­föld egy részében is kibontakozik a veszede lem sötét képe és a gyors cselekedet köteles­sége hárul azokra, akik hivataluknál fogva az ország ügyeit vezetik. A sürgős akció oly követelő erővel lépett föl, hogy munkapárti körökben komolyan foglalkoznak a parla­ment összehívásának gondolatával. A parlamentnek az lenne a föladata, hogy segítséget szavazzon meg az árvízká­rosultak tízezreinek, ami kétfélekép történ hetik: kölcsön utján, vagy a meglévő pénz­tári készletekből, ha ugyan vannak ilyen pénztári készletek. A parlamentet most már csupán királyi kézirattal lehetne összehívni, mert ugyancsak királyi kézirattal napolták el. Ebben az irányban Tisza István gróf fog MOZI OZINHAZ. FEKETESAS- ÉS GSEKONIGS - UTCA SARKÁN, Vasárnap 24-én. Morva hegység. Eredeti felvétel. Nyári idill. Humoros. A visszatérés. Humoros. 100 frankos. Humoros. Egy asszoDy kálváriája Sláger-dráma 3 felvonásban. Helyérak: Páholy 5 K, páhol szék 1K, f. hely 80 f.( II. hely 60 f., III. hely 30 L kattnék és gyermekek 20fillért fizetnek, Hétköznapokon d. u. 5, vasár- és ünnepnapokon 3 órátólfolytatólag majd előterjesztést tenni. A miniszterelnök különben referáltatott már magának a ma­gyar árvízkatasztrófák részleteiről. Tul van a veszélyen Skerlecz Iván báró. (Saját tudósitónktól.) — Zsirila Hrvats­ka! — kiáltotta Szent István napján Dojcsics István, egy tébolyodott, agyonfanatizált, Amerikából visszatért -mázolósegéd és rálőtt Skerlecz Iván báró királyi biztosra. A merénylőt letartóztatták. Kijelentette, hogy meg akarta ölni Skerlecz bárót, a ki­rályi biztostól akarta megszabadítani Hor­vátországot. A királyi biztos az első pilla­natban észre se vette a merényletet és az volt az első dolga, 'hogy amjkor automobilba szállt, érdeklődve kérdezte a titkárától: — Nem történt baj? Nem sebesült meg senki? Amikor figyelmeztették, hogy a dísz­magyar attilája véres, vette észre, hogy meg­sebesült. A Jellasioh-térre ment, az Irgalma­sok kórházába és ott maga ment föl a má­sodik emeletre, ahol vizsgálat alá vették, kimosták és bekötözték a sebét. Röntgen­vizsgálat alá vették és azt mondták, hogy a királyi biztos sebesülése a lehető legköny­nyebb és egy-két napi pihenés után vissza­térhet -a báni palotába. Mindez máskép tör­tént, tragikusan máskép: Skerlecz Iván bárót tegnap megoperálták; állapóta aggasztó rosszra fordult. A revolver rozsdás volt, a seb inficiálódott! A fegyver, amivel Dojcsics véres tettét elkövette, rozsdás volt, piszkos és használhatatlannak látszott. Később meg­találták a golyót is és megállapították, hogy a golyó is egészen rozsdás volt. A rozsdás revolverből kilőtt rozsdás go­lyó inficiálta Skerlecz báró sebét, ami az első vizsgálatoknál enyhének és könnyű lefo­lyású, gyorsan gyógyuló kis sebnek látszott. A beteg királyi biztosnak tegnap este olyan magas láza volt, hogy az orvosok már-már katasztrófától is tartottak. Ma reggelre lé­nyeges javulás állott be, a láz 'három fog­kai alább szállott. Folyton heves fájdalmaik gyötrik, egyetlen pillanatra sem hunyja le a szemét a merénylet óta s a szervezete már teljesen kimerült. (Mit mondanak az irgalmasok?) Az irgalmas barátok kórházában, Thu­róczy rendfőnök szobájában fekszik Skerlecz Iván báró. Telefonon m,a délben, ezt a ifetvi­lágositást adták a királyi biztos állapotáról: — A seb erősen inficiálódott és a tegna­pi két műtét semmiféle észrevehető javulást nem okozott. A kegyelmes ur állapota még mindig nem veszélytelen. A láz tegnap este negyven foknyira hágott; reggel harminöhat fok volt, majd ismét emelkedett s most har­mincnyolc fok. A beteget nagy fájdalmak gyötrik s rendkívül nyugtalan. A sebesült kar eltávolításának szükségéről egyelőre nem nyilatkozhatunk, mert amig a közvetlen ve­szély el liém múlik, erre gondolni sem lehet. A nagybeteg báró mellett állandóan ott van édesanyja és nővére, azonkívül Fischer dr., Wickerhauser dr. kezelik és az irgalmas barátok ápolják. Az orvosok az operáció alkalmával meg­állapították, hogy a felső k'ar véredényeiben. trombózis állt be és beszűrődött a hónaljig. A trombuszt az orvosok eltávolították. A trombózis a vérereknek véral vadék által való szűkülése vagy eldugulása. A trombus foly­tán a vérkeringés gátolt s a trombustól meg­támadott szerviben oly nagyfokú vérszegény­séghez vezethet, hogy elhal, el üszk ösödik-. A trombózis, ha veszedelmessé válik, amputá­lást tesz szükségessé. (Ujabb műtét?) A rozsdás golyó által inficiált seb erős genyedósnejk indáit é)s laz Irgalmia^-kóuház orvosai és Fischer dr., akik la királyi biztost kezelték, konstatálták, Ihogy az előre nem látott komplikáció lépett föl és ihogy műtéti beavatkozásra lesz szükség. A család kiván-

Next

/
Oldalképek
Tartalom