Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-23 / 195. szám

2. délmagyarorszáq 1913. augusztus 23. talják ezekben a polgárokban a különleges katonai erényeket. Mi, polgárok, pedig ugy érezzük, hogy a hűség, a kitartás, a lemondás, az önös érdek föláldozása a köz érdekeinek, a fegyelem tisztelete különle­ges polgári erények. Es ezek a polgári eré­nyek ékesítik elsősorban a katonát, ezek teszik biztossá határainkat, ezek fényé­ben tündököl uj ragyogással a magyar nemzet hírneve. Uj választás lesz a munkásbiztositónál. — Az Állami Hivatal megsemmi­tette az áprl isi választást. — (Saját tuáósitónktól.) Április huszonhe­tedikén volt a Szegedi Kerületi Munkásbiz­tositó Pénztár választása, mely a szervezett munkásság győzelmiével víégződött. A bizto­sítottak részéről leadtak összesen kétezer­száztizemnégy szavazatot, ebből szegedi voit kétezernegyvennyolc, vidéki .pedig hatvan­hat. A szervezett (munkások leadtak ezeröt­venkilene szavazatot, a hivatalos párt ezer­ötvenöt .szavazatával szemben, vagyis négy szavazat-többséggel győztek. A választást többen megfelebbeztók az Állami Hivatal­hoz, amely most döntött ebben az ügyben. Döntéséről ma leiratban értesítette a rmin­kásbiztositó elnökségét. A döntés szerint az Állami Hivatal helyt adott a fölebbezésnek és megsemmisítette az áprilisi választást. A választás ellen hat fölebbezést adtak be a szegedi .munkásbiztositó igazgatóságá­hoz. A fölebbezéseket az igazgatóság mind­járt továbbította az Állami Hivatalhoz. A fö­lebbezések benyiujtói szervezeten kívül álló munkások és 'kereskedelmi alkalmazottak voltak, akik különböző dolgokat sérelmeztek. Az egyik fölebbezés szeriint az ellenzéket az­zal vádolták, hogy olyan személyeket sza­vaztatott le, akiknek nem volt joga a szava­zásra. Ennek a vádnak azonban, mint a vizs­gálat során kiderült, nem volt semmi alapja seni. Más fölebbezés szeriint olyanok neve is szerepelt az ellenzéki szavazóik listájában, a kiik a tanuk állítása szerint a szavazástól tar­tózkodtak. Ez a váá is megáőlt. Volt azonban egy fölebbezés, amely azt panaszolta el, hogy a yiáéken szabálytalan volt a választási eljárás. Dorozsmán és Kis­teleken a munkaadók és a biztositottak nemr kü'lön-külön, hanem közös, urnába szavaztak, Csongrádon pedig a szavazatszedő bizottság nem is állított föl urnákét, hanem az asztalra tették a szavazók szavazó-lapjaikat. Az Állami Munkásbiztositási Hivatal megvizsgálta az összes fölebbezéseket és vizsgálata során az utóbbi panaszt beigazolt­nak találta. Megállapította, hogy Dorozsmán, Kisteleken és Csongrádon a szavazások tény­leg szabálytalanul történtek és ezért semmi­sítette meg a választásokat. E három, helyen ámbár nagyon kevés szavazatot adtak le, mivel azonban' a hivatalos és az ellenzéki liszta győzelme csak négy szavazat különb­ségtől függött, azért nagy fontossága volt ezeknek a szavazatoknak is. A többi fölebbezést elutasította az Álla­mi Hivatal, mert panaszaikat teljesen alapta­lannak találta. Nem igaz az, hogy jogosulat­lan szavazók is szavaztak,- viszont az sem áll, hoigy' olyanok te „szerepelték ellenzéki szavazókként, akik tartózkodtak a szava­zástól. A leirat szerint a választások meg­seirnmisi lésének pusztán az előbb említett szabálytalanság az oka. Enneík alapján hozta az Állami Hivatal a megsemmisítő határo­zatot és egyben • elrendelte az uj válasz­tást. Bokor Adolf a munkásbiztositó elnöke a szabályok értelmében a határozatot 40 napra kifüggesztette a pénztár helyiségében és au­gusztus 26-áfa összehívta az igazgatósági ülést. Ekkor fognak határozni afölött, hogy az uj választásokat mikorra tűzzék ki'. 20 ezer ember ekzisztenciája. — Válságban a debreceni piac. — (Saját tudósítónktól.) Pár héttel ezelőtt megírtuk, hogy a debreceni szövetkezeti ala­pon álló pénzintézetieket a nagy ,bankok ig gátéi, tömörülésre szólították föl. A tömörülés eszméje valósággá vált. Julius elsejétől két­három szövetkezet egy helyiségbe vonult s ott folytatja a fölszámolás csöndes munká­ját, mert üzletet egyáltalán nem csinálnak. A debreceni piac rossz helyzet elé jutott, melynek hatását a kis- és nagykereskedő ép ugy érzi, mint a kis iparos ós ihivatalnok. Olyan emberek jutnak tönkre nap-nap után, akik még két évvel ezelőtt korlátlan hiteit él­veztek és akikről még most is ugy voltak meggyőződve, hogy szilárd alapon állanak. A részvény társulati nagy intézetek azt .követelték a szövet,kezetektől, hogy a visszle­számitolásokbál eredő követeléseket fizessék vissza. Minthogy erre képtelenek voltak, mert feleik a heti befizetéseket nem teljesíthették rendesen, előállottak a tömörülés eszméjével. A tömörüléssel teljesen ia hatalmukba kerí­tették a szövetkezeteket, s arra szorítják a kis bainkoik igazgatósági tagjait, hogy az inté­zetnek nyújtott hitel erejéig ingatlanaikra adjanak jogot a betáblázásra. A debreceni szövet',kezeteknél mintegy háromszáz jobbmtódiu igazgatósági tag vari, akik ilyen presszió alatt állanak. (Ezt a kö­vetelést ezek nem akarják teljesíteni. iS ek­ként háromszáz igazgatósági tag s a szövet­kezeteknél érdekelt mintegy húszezer tag ek­zisztenciája forog veszedelemben. A részvénytársasági intézeteknek szoron­gatása ellen a szövetkezeti igazgatóik és ta­gok több értekezletet tartottak idáig. Elhatá­rozták, hogy egy összehívandó nagy gyűlé­sen fölvetik az eszmét, hogy a kormány se­gítségét kérjék vagyonuk és létük megmenté­se érdekében. A ter.v szerint Teleszky János pénzügy­inél. Mikor hajnal felé lakására hazatértem, szobalánya, Clémeutine várakozott rám. Ha­lálsápadt volt és ugy reszketett, hogy alig tudott szóhoz jutni. . . . míg végre kinyögte, hogy Nadéja megmérgezte magát . . . — Bizonyosan tudod? — kérdeztem iz­gatottan. — Egy egész üveg ópiumot' megivott. — És biztosan tudod, hogy ópium volt az üvegben? — Ha nem hiszed, megkérdezheted dok­tor Deltont, aki öt hétig kezelte és húsz­szor is mondta, ihogy nem éri meg a holnapi napot . . . — Akikor lehetséges, hogy valóban és igazán, szeret, ámbár a mérgezési kísérlet a nőik rendes trükkje és nem elegendő bizo­nyíték, ezt a saját tapasztalatomból is mond­hatom, — válaszoltam én. — Hallgass meg tovább. Az összes ba­rátairól lemondott kedvemért, még Saratoff gróftól is megvált, aki különben' atyai jó­barátja volt. De mégis bántott, jhogy olyan fényűzésben él, amelyet nem én nyújtottam neki. Saját háza, kocsija, fényes toalettjei és düh fogott el látásakor! Nadéja ,az ő finom női ösztönével megsejtette, hogy bensőm­ben- mi háborog és egy napon, mikor beteg anyám látogatásáról a vidékről hazatértem, a fényes ház kapnsnője azzal fogadott: — Madame Nadéja már nem lakik itt! Barátom, eladta házát, mindenét, egy­szerű gyapotrulhába öltözött és ugy akad­tam rá a Rue du Qbercbe-Midi egy szerény hónapos szobájában, a varrógép mellett.. — És mit csinált a pénzével? — Szétosztotta a. szegények közt. — Ki mondta ezt neked? — A szegényház igazgatója. — Az ördögibe, most már kezdem hinni, hogy Nadéja csakugyan szeret, mert az asz­szonyok csak ritkán hoznak szerelmüknek ilyen nagy áldozatokat. De azért teljesen még most sem győződtem meg szerelméről. A szerelem valódi bizonyítéka: a tartós ra­gaszkodás és lankadatlan áldozatkészség5! — Erről is meggyőződtem! Halld csak! Nyolc hosszú hónapont át a- Rue du üher­che-Midiben maradt, mint szerény, szorgal­mas munkásnő a zakatoló varrógépe mel­lett; reggelije egy pohár tejből, ebédje egy darab sült húsból állt. Hasztalan 'könyörög­tem, hiába' kínáltam meg keresményemmel, visszautasította ,és szilárdul (megmaradt lé­lekölő munkája mellett. Elhatározta, hogy uj életet kezd a becsület utján és megmarad szegény leánynak, aki mindenét csaík mun­kájának köszönheti. Ezért élt . . . erről ál­modozott ... Ruhája már megkopott... ke­gyetlen napok következtek ... szigorú nélkü­lözések, amikor munkája megcsöikkent és Nadéja mindezt titkolta előttem. Másoktól kellett megtudnom, hogy reggel,enkint bejár egy vagyonosabb szomszédinőhöz takarítani, amiért naponkint tiz sous-t kapott. Megcso­dáltam és imádtam! Hálásan csókolgattam a munkában, megdurvuit szép kezeit és az ál­matlanságtól vérrel aláfutott drága szemeit! Hasztalan könyörögtem, hogy hagyja abba nyomorúságos életmódját, tiszteletreméltó makacssággal hü maradt elhatározásához. Csak tegnap költözött át egy tisztessége­sebb lakásba és akkor fölvette ismét a régi, becsületes Clémentime nevet. De a munká­ját folytatja és abból .alkarja megszerezni sze­rény hozományát. — Ez már csakugyan rendkívüli jeliem, — kiáltottam én, — sőt komoly bizonyítéka annak, hogy Nadéja valóban szeret, amiért lelkemből irigyellek, kedves barátom! És mégis, —• ne vedd zöfcon, — ha egy utolsó próbát tanácsolok. Ezzel elővettem szekrényem fiókjából. egy kis bőrtartóban levő kék szemüveget. • — Látod ezt ia, szemüveget? Nem valami diszés, két hajlott drótjával és sürü, kék üvegjével, sőt ellenkezőleg, képes a legcsino­sabb női arcot is- a nevetségességig elirutita­ni. Most tehát, követeld Nadéjától, hogy he­lyezze el az orrán és jelenjen meg vele, ha Telefon 5i5. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­ségű és bámulatos olcsó első Kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szánt alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom