Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-22 / 194. szám

DELMAQYARORSZÁQ 1013. augusztus 22 hegj* ez a haruk .kijelentette, hogy hajlandó a templomot visszaadni a magyarságnak, íba lát ia hívekben egy 'kis áldozatkészséget s .haj­landóságot arra, hogy az adósságot törlesz­teni fogják, nem peidig szaporítani, mint azt megszökött Panlovich plébános gazdálkodása idején tettél?. — Lelökte az emeletről. Obecsén tegnap éjjel .parasztbál volt a Központi szálloda emeleti termében. A legények fcöaött Pénzes János bérkocsis valami igazságot csinált, mi­ne (két rendőr. kikísérte a táncteremből, Ez persze nem ment simán s a dulakodó legényt Hajdú Péter rendőr a lépcső (felső fokáról u.gy lökte le, hogy összetörve vitték haza az esz­méletlen legényt. Az orvos szerint halálos belső zúzód ásókat szenvedett. — A kolera. Egy bécsi lapjelentéssel szemben, mely szerint a Lajta dunai moni­toron egy matróz kolerában megbetegedett, a Militárisdhe Riundscihau közli, hogy az il­lető matróz nam kolerában betegedett meg, hanem csupán múló rosszullét fogta el. Sze­rajevóból jön a hir, hogy Goraji-Tuzlában 17-én. uj koleraeset fordult elő, Samácban e hónap 20-ig a kolerastatisztika a következő: öt kolerabeteg van, köztük egy .uj megbete­gedés, haláleset azonban nincs. Brcsikában és Osztra-Lúkában e hónap 19-én sem uj meg­betegedés, sem haláleset nem fordult elő. A kormány a kolera terjesztése veszedelmére való tekintettel a szerb-ortlhodox nőkongresz­szust, melyet Kajnicébe hívtak össze, nem engedte .megtartani. — Ollivler. Nyolcvannyolcéves korában St.-Ge.rva,lles Bein? fürdőben meghalt Emilé Ollivier, Franciaország egykori miniszterel­nöke, aki különösen az 1870-iki háborúival ju­tott nevezetes szerephez. 1857. óta volt a par­lament tagja, kedvelt ellenzéki szónokiból las­san kormánypárti lelt, 1869-ben, a választá­sok előtt, III. Napoleon hires levelét röpirat­ban méltatta. 1870. január havában alakította minisztériumát s az udvari párttal együtt, a kamarákat és a közvéleményt a porosz 'hábo­rúba ragadta. Julius 12-diikén a Hohenzollern. hercegnek a trónról való lemondása következ­tében a háború veszélyét elhárítottnak jelen­tette ki, 15-di;kén pedig kimondta azt a me­rész szót, hogy könnyű szívvel vállalja a. fe­lelősséget a háborúért. Az első vereség hire aztán elsörpörte s mint élőhalott Olaszor­szágba húzódott meg. Jóval a háború fután tu­dományos munkássággal támadt ifel újra, tag ja volt az akadémiának, d.e politikái szerep­hez már nem jutott. — Vihar. Szent István éjszakáján, éjfél­tájban hatalmas vihar vonult át Szeged vá­ros fölött. A szélvész több helyen háztetőket is megrongált s fákat tördelt ki. Azután erős villámlás, mennydörgés közt megeredt a zá­por, amely egy óra hosszáig szakadatlanul zuhogott. A zivatar a tanyák közt is pusztí­tott. — Csalás miatt följelentették Lujza hercegnőt. Inhoffeti Valter dr. berlini ügyvéd két nappal ezelőtt a bécsii bii n tető törvényszé­ken följelentést tett Kóburg Lujza hercegnő és Mattasich Géza ellen'. A hercegnő és Mattaaioli csaknem egy millió márka erejéig károsították meg a följelentő ügyvédet. Lujza hercegnő hamar megnyerte az ügyvéd bizal­mát és baráti viszonyba lépett családjával is. Azt mondta, hogy neki csak meg kell látogat­nia Vilmos császárt ós annyi pénze van, a mennyit akar. Mattasidh is több levelet mu­tatott, amiket Vilmos császár irt Lujzához és Dóra Slezvig-holsteni .hercegnőnek a német császárné sógornőjének arra, hogy nagy ösz­szegü pénzt csaljanak ki az ügyvédtől. Mat­tasioh összesen ki lenCszázhus zonhár ome z e? márkát vett kölcsön az ügyvédtől, akit igy egészen tönkre tellek. Iilhoffen dr. most roko­nai támogatásából él. Az ügyvéd egy újság­írónak a következőket mondta,: — Néhány napja Bécsiben voltam és érte­keztem ügyemben az iigazságűgyniiniiszteríum mai és az államügyészséggel. Ott azt mond­ták nekem, hogy az ügyészségnek már nem az az álláspontja, hogy Lujza hercegnő exter­ritoriális. A panaszomnak mindenesetre he­lyet fognak adni. Én nem akarok mást, csak a pénzemet visszakapni. Lujza hercegnőtől van egy levelem, amelyben azt irja, hogy íjolblban bántam vele, mint az apja — Ellen­őrizhetetlen (hirek szerint Lujza hercegnő ál­landóban Belgiumban akar letelepedni s már nagyon sok csomagot is küldött Belgiumba. A hercegnő csak a csomagok elszállításáért tizenhétezerötszáz márkát fizetett. — A beiratkszások-ra való tekintettel jutnak eladásra iskolai öltönyök 12 koronától feljebb dus választékban Neunwan M. cs. és kir. udvari kamarai szállítónál, Szeged. Bútor zállitásokat hely- (Jflgíír BCÍlŐ b«n ég vidékre, berak­— szállító tározást száraz raktár — — Szeged, Jókai-utca 1. sz. helyiségben eszközöl Telefon 34. KÖZIGAZGATÁS A Fajka—Bokor-ügy vége. — Döntött a közigazgatási bíróság. — (Saját tudósítónktól.) A városi tisztvise­lők fizetését 1907-ben rendezték, de rosszul. Bokor Pál helyettes polgármester csak évek multán jött rá, liogy neki több ezer korona olyan járandósága van ,a várostól, amit az 1907. évii fizetésrendezéskor nem vettek figye­lembe. A tanács utján kórvényt terjesztett a közgyűlés elé, amelyben a járandósága meg­szavazását kérte, kimutatván persze, hogy miiyen jogcímen tart rá igényt. iA közgyűlés íbelátta a helyettes polgármester igazát és megszavazta neki a fizetési, többletet. Fajka János főszámvevő, mint törvény­hatósági bizottsági tag azonban nem nyugo­dott bele a közgyűlés határozatába és azt megfölebibezte a belügyminiszterhez. iA tör­téneti ihüsióg ked'veért megjegyezzük (itt, hogy Fajka nem rosszhiszeműségből, hanem csu­pán a város érdekéből kérte a határozat föl­oldását ós a helyettes polgármester kérésének ,elutasítását, inert az ő meggyőződése az ivolt, hogy a helyettes polgármesternek..az 1907-iki fizetésrendezésből kifolyólag semmi követelé­se nincs a várossal szemben. A belügyminisztertől aztán nem várt vá­lasz jött a fölebbezé&re. Ha elutasitó, vagy, helybenhagyó lett volna, nem lepődött volna meg senki. A miniszter azonban kereken ki­mondotta, hogy Fajkáaaak a tflölebbezéslbez még csak joga sem volt, mert ő. egyenesen a felettes hatóságát fölelbbeizte meg és mint köz­tisztviselő, ezt nem szabad megtennie. Az ügybe most,•már beleszólt a közgyűlés is, a mely hatásköri sárelmet látott a dologban. A közgyűlési, dacára annak, hogy a járandóság kérdésében más véleményen volt, mint Faj­ka, arra az ájáspontra helyezkedett, hogy Fajka mint törvényhatósiági bizottsági tag •élit a fölebbezós jogával és egyik ülésében 'ki­mondotta, hogy óvást emel a miniszter vála­sza ellen. Az óvást .felter jesztették, mivel azon ban az. előirt hat nap alatt a belügyminiszter­től arra válasz in.ean érkezett, .a közgyűlés jog­orvoslásért a közigazgatási bírósághoz for­dult. Ma délelőtt érkezett meg a közigazgatási biróság döntése ebben, az ügyben. A közigaz­gatási bíróság szintén a belügyminiszter ál­láspontjára helyezkedik és azt mondja, hogy Padkának a föleöbezéshez nem volt joga, leg­föletob a tanácsnak, bór a tanács maga is jo­gosnak találta Bokor Pál követelését. Fajka, mint köztisztviselő iföléhbezett, a belügymi­niszterhez. tehát: indokoltan jegyezte meg a válaszában, hpigy Fadikánák a föleblhezéshez nem yolt joga. Miután-ebben, az ügyben tovább iföleíbbez­ni nem lehet, mert a közigazgatása Ibirósiág ennél a legfelsőbb fórum, a vitás ügy befeje­zést nyert. F,ajkának (is, meg a közgyűlésnek is, ha akarja, ha nem, meg kell nyugodnia a .közigazgatási biróság döntéséiben. ( -) Lefoglalt község. Megírtuk, hogy Óbecse község elvesztett pörei tizezrekre mennek. Tegnap — mint ottani, tudósítónk irja — egy nagyobb pörből kifolyólag meg­jelent ,a bírósági végrehajtó a városházán és foglalt. Jeney szegedi mérnök 28 ezer 'koro­nás követelését Batta Péter dr. ügyvéd biz­tosította és mert az elöljáróság nem fize­tett, hát lefoglalta a község tenyészbikáit, a községi vendéglő bérletét és a regále jöve­delmét. Azonkiviil lefoglalt 54 ezer koronáról szóló betétkönyvet, melyet a községi jegyző önként odaadott. Nagy a felháborodás a köz­ség képviselői köréiben, amiért szándékos perköltségekkel terhelik a köz,pénztárt. KÖZOKTATÁS. Bonyodalom a debreceni egyetem körül. (Saját budósit ónktól.) Ez év október első felében akarják megtartani a debreceni egye­tem alapkő letételének ünnepét, aimiböl arra lehetett következtetni, hogy az egyetem ügyének minden kérdése tisztázódott a vá­ros, a református .egyházkerület és a kultusz­minisztérium között. A föltevés nem vált be, mert az egyetem körül ujabb bonyodalom keletkezett, melynek elsimításán fáradoznak most illetékes .tényezők. A bonyodalom onnét származik, hogy a kultuszminisztérium a református egyházke­rülethez leiratot intézett, melyben fölhívja, hogy addig az ideig, inig az egyetem meg­nyílik, a főiskola jogi és bölcsészeti fakul­tásán a megüresedő tanszékeket csak he­lyettes tanárokkal töltse be. A miniszter utal arra is a leiratában, hogy hasonló intézke­dést tett a pozsonyi egyetemnél is. Az egyházkerületnél a miniszternek le­iratát sérelmesnek tartják, mert abban az egyházkerület autonómiájának megcsonkítá­sát látják. Erről a kultuszminisztériummal kötött szerződés nem beszél s egyházi körök­ben a helyettes tanári kinevezéseket bizo­nyos fokú bizalmatlanságnak tekintik a kor­mány részéről, mintha 'arról volna szó, hogy az esetleg most megválasztott s kinevezett tanárok r 'etemi katedráin nem állanák meg .terület elnöksége a kultusz­mini ,ÍK;Z intézkedése ellen tiltakozó föl­iratot intézett, melyben kifejti, ihogy a főis­kola most még az egyházkerület ferihatósága alá tartozik, igy tanárválasztásába s egyál­talán más ügyeibe a miniszter nem szólhat bele. Kijelenti föliratában az egyházkerület, hogy a miniszter ez óhaját nem respektál­hatja, annál kevésbé, mert a megüresedett tanszékek betöltésénél olyan kiváló tanerő­ket fog megválasztani, akik az egyetemen is megfelelnek. (o) Beíratasok a zaidó népiskolában. A .szegedi zsidó itepiskóta I—IV. osztályaiban az 191.'.—14-iki tanévre a beiratiás augusztus 29-én és Ji-én lesz,. Az 1908. évi XL1V. tör­vénycikk értelmében a tanítás dij inentco és csupán 50 fillér beiratási dij fizetendő a könyv tár javára. Csakis a szülők vagy eaek he'yet­teseinek kisénetében megjelenő tanulókat ír­nak be. A beirata® alkalmával igazolandó, hogy a gyermek jó sikerrel )be van oltva, vagy a legutóbbi öt év alatt valóságos himlőt ál­lott ki, esetleg ihogy az 1887. évii XXII. tör­vénycikk 73. szakasza, értelmében, föl van nientve a beoltósí kötelezettség alól. Az is­kolába Leiratási jegy nélkül egy tanuló sem bocsáttatik be. A tanulók szeptember 1-én, hétfőn délelőtt 8 órakor megnyitó istentiszte­letre gyülekeznek. Az ismétlő iskolába a bei­ratások szeptember 3-án és 4-én lesznek a hitközségi irodában,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom