Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-19 / 192. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 15. Ellenzéki kifakadásokat nem először hallunk már és talán szeptemberig lesz még mit hallani. Végtére is dolgozni akarnak az ellenzékiek. Lukács László után Tisza Istvánra pályáznak és ha nem Tisza István ragyogna a magyar parlamentárizmus élén, akkor egy másik miniszterelnököt kezdenének ki. Mint az avatatlan kártyás, egész arzenáljukat fölrakják a kártyára és sohasem nyernek semmit. Legutóbb Pallavicinit játszották ki aduinak. Elvesztették ezt a játszmát is. Mert dolgozni kell. El kell mondani annak az ellenzéki kerületnek, hogy igenis mi nem pihentünk, mi ott voltunk a harcmezőn, dolgoztunk. A kormány titokban ásta el aknáit, de mi nyilt kártyával játszottunk. A magyar ellenzék nyáron is megtette kötelességét! Dániel Ernő Andrássy Gyula ellen. Dániel Ernő báró v. b. t. t. vasárnap délelőtt tartotta Pancsován beszámolóját, amelynek keretében visszapillantást vetett a legutóbbi éve'k politikai eseményeire, magasztalta Tisza István gróf politikáját, konstatálta, hogy az in integrum restitució követelése meddő fáradság az ellenzék részéről, vlégiil pedig támadást intézett Andrássy Gyula gróf és az uj pártalakulások ellen. — Az uj pártok összetétele — úgymond — nem elvi irány győzelmére, mint inkább személyes hajszára irányul. Leginkább kitűnik az Andrássy Gyula gróf pártalakitási szózatából, mélyben bármely közjogi alapon álló és bármely elvnek hódoló politikust szólít pártjához való csatlakozásra. Dániel Ernő báró beszálmoló-ibeszéde alkalmából a munkapárfi választók táviratilag üdvözölték gróf Tisza István miniszterelnö- j köt és gróf Khuen-Héderváry Károlyt. Balthazár püspök lemondó levele. (Saját tudósítónktól.) A nyírbátori küzdelmek epilógusaként súlyos levél érkezett az Országos Református Lelkész-Egyesület 'közgyűléséhez. A levélben Balthazár Dezső dr., a tiszántúli református egyházkerület püspöke lemond az egyesületben viselt elnöki tisztségéről. A püspök a nyírbátori visszalépés után lemondását a helyzet és a viszonyok logikai következményeinek 'kívánja tekinteni — elvonva minden férfiatlan, érzékenykedéstől. ö maga levelében messze magasan tartja magát az érzékenykedés tői, a mely pedig most mégis le fog csapni a keményszívű kálvinisták 'közé, mert ahogy elcsitult a választási szenvedély, most mégis csak meg kell majd érteniök, hogy a püspök, a falusi prédikátorok tiizesszavu 'bálványa talán csakugyan nem „áruló" volt, hanem — amint ő maga mondja, — a fölismert igazságot nemcsak fölfelé merte megmondani a népszerűség hozsannája között, (hanem meg !merte mondani a tömegek szemébe is, amikor a feszítsd meg-et 'kiáltották rá. A lemondó tevéiben tárigy;ila@o®a,n fejti ki a püspök, hogy az egyesület .ailapsaalhályali szerint az egyesület céljainak első lépcsőjéül arz 1848: XX. t.-e. végrehajtása van megjelölve. Ez tisztán egyházpolitikai kérdés. ö maga minden kormány politikáját a törvénycikk mérlegére állította. A koalíció egyházpolitikáját nem helyeselte; egyebektől eltekintve, főleg azért, mert az 1848. évi XX. t.-cikkben kijelentett viszonossági és egyenlőségi elvet meghamisította. Nem helyeselte ezt az egyházpolitikát a lelkészek egyesülete sem. De a koalíciót követő kormányok egyházpolitikáját — fejti ki a püspök — helyeselte és helyesli is. Az egyesület alapszabályainak megerősítését az állami dotáció fokozását, a lelkészi korpótlékot, a felekezeti traniták fizetésének javítását, a kálvineumi éipitési államsegélyt kétségtelen halla,dósnak tekinti és miután az 1848: XX. t.-e. végrehajtását célzó .kérdőívek kibocsátása is elkövetkezett, elhatározta, hogy a pártkérdést az elvek alá helyezi és ki .akarta venni részét az egyházra fontos küzdelemből. Nem egy párt, hanem az elvek zászlója alatt. , A zsidók és a görög katolikusok — írja Az első évben, a beszerzett bútorokat kellett lefizetni, a második évben imár első gyermekre kellett keresni. Aztán a másodlik, harmadik, negyedikre. Ma már két leánya férjnél. Az egyiket egy kereskedő, a másikat egy ügyvéd vette el. Mindkét veje azelőtt tanítványa volt. Miután hozományt nem adhatott nekik, szerződésileg kötelezte magát évenkint ezer frank apanázst adni. Ez már kétezer frank, amit muszáj megkeresni. Fiai közül az egyik az idén hagyta el a katonai nevelőintézetet, ennek is ezer frank zsebpénzt kell juttatni. Es másik fiára i.s kénytelen gondolni, mert anyja nem szeretné, ha ez többi testvérei miatt megrövidülne. Azonkivül a vidéken lakik az öreg nagynéni, aki éhenihalna, ha szerető öcsese háromszáz frank nyugdijat nem küldene neki évenkint, nem is szólva felesége anyjáról, ki állandóan' náluk lakik. És ezt mind a tanárnak kell megszerezni, akit nem is valami nagyon jól fizetnek. Gyakran három, négy, öt frankot óránként, ritkábban, ha hat frankot kap egy leckeadásért. Ilyen nem remélt szerencse, mint a gazdag orosz hölgy, még álmodozásba is vitte. > Jóságos mosollyal gondol erre a bátor H'O apó — ahogy őt gondozatlan külseje miatt tanítványai elnevezték. Nem törődik két szomszédjával, akik majd összepréselik s a többi utasokkal, akik gúnyos vagy csúfondáros tekintettel mustrálgatják kopott ruházatát s a sok papirt, ami a rongyos aktatáskából előkerül. Az ő szeme, miközben a hibákat javitgatja, napsugaras tájképet lát a normandiai tengerparton, olyanokat, aminőket az illusztrált lapok képeiből isimer, hiszen Párist sohasem hagyta el. Látja a tengert, „márnán"-!, ahogy ő nejét nevezi, a purpureum maré partján, ahogy ezt az ő kedves Virgilje nevezi . . , S miikor végre kocsija célhoz ért, könynyedén ugrik le és siet a .szálló felié, ahol az orosz hölgy lakik. A szegény ördög csupa buzgalomból elfeledte cipőjét letisztatni s az előkelő portás, amint az ismerős, kis, kopott emberke előtte elsuhan, megvetőleg szól a mellette álló libériás inaslhoz: — Annyi pénzt keres, mint a szemét és ahelyett, hogy bérkocsiban hozatná magát ide, hogy tisztán, csinosan nézne ki, mindig gyalog baktat a — vén smiucián. — megértették, 'de 'híveinek nagyrésze elhagyta. Miután pedig a nagy próbában épen legtermészetesebb szövetségesei ha|gyták el, ezért (kötelességének tartja ebben aiz egyesületben azoknak átadni a vezéri helyet, akik szem benéztek vele, amikor .az egyesület céljaiért tusakodott. A püspök, lemondása nagy feltűnést kelt .a kálvinisták közt, .mert hisz Balthazár a magyar reformátusok egyik legkiválóbb vezető férfia. Ősszel több építkezés lesz Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Az idei őszi szezonban egész sereg városi és állami építkezés vár megvaiósitásra. Tudvalevőleg ez év őszén kezdik meg a tüzérlaktanya és a zenepalota épitését és októberben veszi föl a város a három milliós kölcsönt, amelyből a tüzérlaktanyán és a zenepalotán kívül még több más, kisebb jellegű építkezés költséget is kikerülnek. Annak idején Ihirt adtunk arról,, hogy a tanács fölszólította 'a mérnöki hivatalt, állítsa össze azoknak az épitkezéseknek a listáját, amelyek tovább már nem halaszthatók. A mérnökség a 'folhivásnak eleget is tett, csakhogy a lista olyan 'hosszú lett és valamennyi építkezés megkezdése olyan horribilis költséget igényeit volna, hogy arra nem három, de hét millió se lett volna elegendő. A listát tehát ismét meg kellett rostálni. Tóth Mihály főmérnök a mérnökség egyes osztályaihoz átírt, hogy mindegyik terjessze be részint azoknak az építkezéseknek a kimutatását, amelyek már folyamatban vannak, részint azokét, amelyeknek .megvalósításához ez év őszén kell hozzáfogni. Részint folyamatban vannak, részint ezután kerülnek sorra a következő építkezések: 1. A röszkei orvosiak, amely részben már kész; 2, a huszárlaktanya kibővítése, 76,000 korona költséggel;; 3. épület a géppuska-osztály részére, kétszázezer koronás, építkezés; 4. négy külterületi elemi iskola építése; 5. elemi iskola építése Újszegeden; 6. elemi iskola építése Alsóvároson. 7. a Mars-téri közös laktanya átalakítása; 8. a vágóhíd kibővítése; 9. csendőrkülönitmény építése a Dorozsmai-ut mentén; 10. a kenderakadémia építése Újszegeden; 11. zenepalota; 12. tüzérlaktanya; 13. a Csorvai-ut folytatólagos kiépitése; 14. Felsőtanyán összekötő ut építése és végül 15. a tervbe vett második városháza építése. Ezek azok az építkezések, amelyek közül az ősz folyamán tető alá kerülőket kell megjelölnie a mérnökség egyes osztályainak. Az ősz folyamán, kezdik meg föltétlenül — mint már említettük — a tüzéríaiktanya, a zenepalota és a csendőrkülönítmény épitését, a Mars-téri laktanya átalakítását, valamint 'a kenderakadémia épitését. Hogy az iskolákra sor kerül-e az ősszel, ez aligha bizonyos. Az útépítéseket is valószínűleg csak a jövő évben kezdhetik meg. A második városházára aligha kerülhet sor még a jövő esztendőben i.s, mert ennél sokkal előbb valő építkezések szerepelnek már is a jövő éw programjában. Ilyen például a vásárcsarnok, amelynek az épitését ebben az évben kellett volna megkezdeni, de a pályázatok körül támadt bonyodalmak miatt az is halasztást szenvedett. Az idei ősz tehát előreláthatólag erős szezonja lesz az építőiparnak, amely az év kezdete óta folyton pangásról és munkahiáinyról panaszkodhatott. Értesítés. Telefon 1203. sz. Kárpito? árűK bárK'tncK részletfizetésre is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG, :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám.