Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-14 / 189. szám

!0. DELMAGYARORSZÁG 1913. augusztus 12. vagyona most az 1912. évi zárószámadások szerint mindössze 600,000 korona, ami na­gyon csekély összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy évenként 250—300,000 koronát fizet ki a város és összesen mintegy 50—60,000 ko­rona folyik be a pénztárhoz nyugdij-járulék cimén. Az ideális nyugdijalap legkevesebb három millió korona volna, ennyi pénzt azon­ban erre a célra talán évtizedekig sem tud előteremteni a város. Az uj nyugdijszabályzat tehát eltörli a nyugdijalapot és kimondja, hogy a jövőben direkt a város pénztára fizesse az évi nyug­dijakat. Másik fontos ujitása a szabályzatnak a méltányos szolgálati idő megállapítása. A régi szabályzat szerint minden alkalmazott­nak 40 évig kellett szolgálnia, Ihogy nyugdíj­képpen a teljes fizetését élvezhesse. Az uj szabályzat szerint az egyetemi végzettség­gel biró városi tisztviselők már 35 évi szol­gálat után teljes nyugdíjra tarthatnak igénft. Ugyancsak teljes nyugdijat kapnak már 35 évi szolgálat után az uj szabályzat értelmé­ben a tűzoltók, a rendőrtisztviselők, sőt a rendőrlegények is, akiknek nehezebb és koc­kázatosabb szolgálatát kívánja ezzel méltá­nyolni a javaslat. Kiemelendő ujitása a szabályzatnak az is, hogy a nyugdíjjogosultságot nem tiz év­hez köti, mint a régi szabályrendelet, hanem csak öihöz. Itt azután van egy igen érdekes passzus, amely a polgármesterre vonatkozik és azt mondja, hogy a polgármester bármi­kor kérheti nyugdíjazását és ha csak öt évig szolgált is, akkor is 35 évi szolgálatnak meg­felelő teljes nyugdijat kap. Ennek a magya­rázata valószínűleg politikai vonatkozások­ban található meg. Ha ugyanis főispán és polgármester más-más politikai meggyőző­dést követ, a polgármester rendszerint le szokta vonni a konzekvenciákat és nyugdíj­ba megy. Eddig azonban csak az eltöltött szolgálati időnek megfelelő nyugdijat élve­zett, ami aligha volt méltányos. Ezért mond­ja ki az uj szabályzat, hogy a polgármester bármikor is -szabadul föl állásától, teljes fi­zetését kapja nyugdíjkénen. A polgármester bármikor való nyugdíjazásához azonban szükséges, hogv azon a közgyűlésen, ame­lyen efölött döntenek, a törvényhatósági bi­zottsági tagok felénél többen legyenek je­len. kik-eresi a benyomások legfinomabbj-át, szin­te megfoghatatlanját, hogy egy pillanatra vi­lágosságot derítsen rajok abban a másod­percben, mely az elválást vagy ébredést megelőzi. És ez az emlékem, melyet az imént el­mondtam, soha többé nem fog előkerülni, vagy megint csak ilyen tökéletlen formában. Es én soha sem fogok megtudni többet erről a nőről, a száműzetésnek e helyéről, mert az emlékezetemben bizonyára nincs róla több; mert ez a látomány csak egy töredék­nek elszakadt szála, amelynek vége ott van, "no! az álmom megszűnt. Az egésznek az ele­je és vége más agyban élt, mely már régen porrá lett. Az őseim közt voltak tengerészek, akik­nek kalandos, vad-mozgalmas életét csak részben- ismerem. És gyarmataink egyik messze eső zugolyában valahol bizonyára van egy kis temető, abol a bozontos hajú szép kreol nő porlad. A varázs, amelyet -su­gárzó szeme az előttem ismeretlen ősömre gyakorolt, elég hatalmas lehetett arra, hogy egy utolsó, titokzatos sugarat vessen rám is. Egy egész napon át erre az ismeretlen nőre gondoltam és gondoltam rá azóta is sokszor, bizarr, szivszorongó mélabúval. A régi szabályzat szerint eddig csak a fizetése után és annak arányában élvezett minden városi alkalmazott nyugdijat. Az uj szabályzat már lakbérnyugdijat is biztosit a számára. A nyugdij-járulékok levonása ugy történik, mint eddig, ujitás csak az, hogy a jövőben a lakbér után is levonnak bizonyos járulékot, még pedig a fizetések után megál­lapított nyugdij-járulék százalékának a fe­lét. Az uj szabályzat szerint kapják nyugdi­jukat mindazok, akik 1913. január elsejétől mentek nyugdij-ba. A városi alkalmazottak özvegyei azonban erre való tekintet nélkül mind belejutnak az uj szabályzatba és a nyugdijuk évenkint 20 percenttel emelkedik. Azok az özvegyek pedig, akiknek a férjük rendőr, vagy tűzoltó volt és szolgálat köz­ben halt meg, férjük teljes fizetését élvezik nyugdíj fejében. Végül kimondja az uj szabályzat, hogy aki az előirt 35, vagy 40 évi szolgálati időt betöltötte és 65 éves, tehát teljes fizetéssel mehet nyugdíjba, az hivatalból nyugdíjazan­dó. Ez alól a rendelkezés alól csak egy eset­ben van kivétel: ha a közgyűlés az illető tisztviselőt szolgálati érdekből visszatartja, az erre vonatkozó közgyűlési határozatnak azonban titkos szavazás utján kell létrejön­nie. Ezek volnának az uj nyugdij-szabály­rendelet kiemelkedő újításai. A régi szabály­rendelettől eltérő pontokat és a reformokat Dettre János dr. persze bő alapossággal in­dokolja meg, de mindenben és mindenütt igyekszik kontaktusba hozni az alkalmazot­tak érdekeit a város érdekeivel. A szabály­rendelet tervezete keresztül fog még menni a jogügyi, valamint a szervező bizottságokon is és valószínűleg szeptemberben kerül a köz­gyűlés elé. Koleragyanus megbetegedés Szegeden. (Az újszeged! kolera-barakkba szállí­tottak egy embert, aki az utcán ösz­szeesett. — A szimptomákból kolerára lehet következtetni. — A polgármester is érdeklődött a beteg állapota iránt. — A beteg éleibenmaraciása kétséges.) (Saját tudósitónktól.) Rémítő, avagy enyhítő sorok helyett mindjárt azzal kezd­jük, a-mi -ma megtörtént. Az eset még nem annyira súlyos, hogy mesterségesen eny­hítsünk rajta, viszont nem is annyira kö­zömbös dolog, hogy elhallgassuk. Kolera­gyanús megbegetegedés történt Szegeden. A titkolózás ezzel a veszedelmes járvány­nyal szemben nagyon helytélen taktika és ha az orvosok ezzel a pozitiv esettel kap­csolatban majd határozottan meg tudják mondani, hogy nem volt kolera, akkor is a közönségnek érdekét szolgáltuk, amikor megírtuk ezt, mert legalább a szükséges óvatosságot mindenki a saját érdekében követeli. Ma délelőtt félkilenc órakor egy na­gyon szegényes külsejü, ötven- év körüli, munkásnak látszó ember összeesett a fő­posta előtt. A járó-kelők közül valaki azonnal telefonált a mentőknek és jelentet­te az esetet. A mentők kocsija a telefon­jelentés után csakhamar kivonult, fölvette az eszméletlen állapotban levő embert és beszállította a közkórházba. Közben érte­sítették a rendőrséget is a történtekről, a mely hamarosan megállapította, hogy az illetőt Ördög Józsefnek hívják, 51 éves, napszámos, jelenleg munkanélküli egyén, a menhelyen lakott és a szegények házá­ban étkezett. A mentők, amikor a közkórházban le­tették Ördögöt, utána mindjárt elhajtat­tak, mielőtt a súlyos beteget megvizsgál­ta volna az orvos. Alig mentek azonban el a mentők, Ördögön a legvehemensebben törtek ki a kolera-tünetek. Folytonosan hányt és erős hasmenése volt. A kórházi ügyeletes orvos rögtön kolera-megbetege­désre gondolt. Mindenekelőtt természete­sen a beteget orvosi segélyben részesítet­te, majd ápolókra bizta, azután jelentést tett észleletéről a közkórház igazgató-he­lyettesének, aki pedig értesítette az eset­ről Andrássy Ferenc dr. kerületi orvost, a távollevő Faragó Ödön dr. tiszti főorvos helyettesét. < A koleragyanus megbetegedést ugy a közkórházban, mint a városházán a leg­nagyobb titokban tartották. Andrássy Ferenc dr. csakhamar megjelent a közkór­házban és miután megvizsgálta a még mindig eszméletlen állapotban levő bete­get, azonnal intézkedett, hogy Ördög Jó­zsefet kiszállítsák az Újszegeden levő ko­lera-barakkba. Délben félegy órakor vit­ték ki Ördögöt a kolera-barakkba és Lé­derer Dezső dr. ujszegedi kerületi orvos kezelésére bízták. Andrássy Ferenc dr. értesítette az esetről Lázár György dr. polgármestert, aki meghagyta, hogy legnagyobb titokban tartsák a dolgot, nehogy a lakosság indo­kolatlanul megrémüljön. Az orvosok, —­ezt hangsúlyozzuk, — határozottan nem bírták megállapítani, hogy ázsiai koleráról van-e szó, de mivel a szimptomák nagyon koleragyanusak voltak, a legnagyobb óvó­intézkedéseket tették meg. Maga a polgár­mester is a délután folyamán többször ér­deklődött a beteg állapota iránt. A Délmagyar ország munkatársa -ma este először is a közkórházban érdeklő­dött Ördög József állapota iránt. Az ügye­letes orvos azonban hivatkozott arra, hogy belügyminiszteri rendelet szól arról, hogy ebben az ügyben semmiféle fölvilá­gositással ne szolgáljon. Léderer dr. azon­ban, igen helyesen, amikor látta, hogy a legapróbb részletekig ugy is tudunk már mindent, épen a közönség helyes infor­málására való tekintettel, elmondta, hogy Ördög József állapota este 11 órakor vű­lamit javalt. Életberunaradásához van re­mény. A hányás már ritkábban jelentkezik és a beteg eszméletre tért. Léderer dr. szerint nem lehet tudni, bogy Ördög kole­rás-e, valószínűtlen, hogy ázsiai kolerá­ban szenved, bár teljesen az sincs kizár­va. Már a beteg este azt is megtudta mon­Kizárótag helybeli, hirne­t•lefon ves asztalosmesterek által 515- készitett, elismert jóminő­ségü és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom