Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-05 / 155. szám

1913. julius 5. 350,000 koronás csatornahálózat Újszegeden. — A terveket bemutatják a rendkívüli közgyűlésnek. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor Lázár György dr. polgármester elnöklésével ülést tartott a műszaki bizottság és Újszeged csatornázásának kérdésével foglalkozott. Tudvalevő, hogy a szerbbánáti vagyonközség, mikor internátusának Újszegeden való épitése szóba került, kikötötte, hogy Újszegedet a város csatornahálózattal lássa el. Farkas Árpád, városi mérnök elkészítette a csatornázás tervezetét és költségvetését, a melyből kitűnik, hogy Újszeged csatornázása háromszázötvenezer koronájába kerül a városnak. A műszaki bizottság a tervezetet és költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlja a julius tizedikére összehívott rendkívüli közgyűlésnek is, amdlynek a programjába ezt az ügyet is fölveszi a tanács. A csatornázási programnak ebben az évben végrehajtandó munkálatai 450,000 korona költséggel járnak. A program további részét fokozatosan fogják megvalósítani. A műszaki bizottság üléséről a következőkben számolunk be: Bokor Pál helyettes-polgármester ismertette azokat az előzményeket, amelyek folytán Újszeged csatornázása szükségessé vált. A város akkor, amikor a .szerbbánáti vagyonközösség Újszegeden internátus létesítésére vállalkozott, megígérte, hogy gondoskodik Újszeged szennyvizének levezetéséről. Megbízták tehát Farkas Árpád városi osztály-mérnököt a csatornázási tervek elkészítésével. A kész terveket már a (belügyminiszter is jóváhagyta, most pedig, mielőtt azok a közgyűlés elé kerülnek, a műszaki bizottság mondja meg,, kiván-e valamit változtatni rajtuk. Ezután Farkas Árpád .referált hosszasan a csatornázás miként való megoldásáról. Bemutatta a csatornázási tervezethez mellékelt műszaki leírást, amelyben többek között a következőket említi: Újszeged városrész fejlődése hosszas stagnálás után nagyobb lendületet azóta vett, a mióta, felismertük igazi rendeltetését, felismertük benne a jövő kertvárosát. Ily rendeltetés azonban: csak a városi igények kielégitése mellett válik valóra, amihez legelsősorhan is vízvezeték és csatornázás szükséges. A két kellék körül Újszeged esetében az utóbbi a sürgősebb, mert mig a mai parciális artézi vízvezeték fejlesztés esetén átmenetileg megfelel, addig a csatornázás — hacsak a fejlődés utján megállani nem akarunk — halasztást nem tür. A tervezet csupán a szenyvizek megfelelő eltávolitásával foglalkozik, mert a csapadék vizek elvezetéséről — tekintettel a városrész jellegére s egyéb alább felsorolandó kedvező körülményekre — egyelőre gondoskodni nem kell Újszeged városrész altalajviszonyai csatornázási szempontból igen kedvezőek. A talajvizek állása mélyen van s csupán a tiszai véd töltés közelében észlelhető magasabb. Újszegeden a csapadék a talajvíz .alacsony állása következtében a talajba szivárog el. Nyáron a talaj több méter mélységig átrepedezik s e repedéseken át .a legnagyobb zápor vize is minden fennakadás nélkül belejut a bomoktartalmu alsó rétegekbe. Ez a kedvező körülmény tette lehetővé, hogy a csapadék kikapcsolásával csupán a szennyvizek elvezetésével kell foglalkozni. A szennyvizek elvezetésére Újszegeden kétféle megoldás kínálkozik. Az egyik: megfelelő mechanikai tisztítás után a Tisza folyóba való bevezetés, vagy pedig talajszürés után a vizszegény alsó rétegbe való elszikkasztás. A szenny viK tovább szállítását Illetőleg figyelembe véve, hogy a kedvezőtlen sikfekvés folytán egyszerű gravitációs bevezetéssel nem oldható meg a dolog — két elrendezés közt választhatunk: egyik a sűrített levegővel működő Slione-rendszer, másik az úgynevezett. lépcsőzetes gravitációs rendszer. Az j első a légsűrítő telepen kivül ejektor állomá- j sokkal s háromféle csőhálózattal, nevezetesen gravitációs, sűrített levegő ós végül nyomó vezetékkel bir. Ezzel szemben a lépcsőzetes megoldásnál az átszelő állomásokon kivül csupán gravitációs hálózat van, ami különösen részleges kiépítés esetén aránytalanul kisebb kezdeti költséget igényel, mint a Slione-rendszer. A lépcsőzetes elrendezés lényege a következő. A csatornázandó terület vízgyűjtő körzetekre lesz osztva. Minden körzet egy-egy átemelő állomással bir. A szenyviz gravitációs hálózat rendszeren át jut el, a körzet állomásának gyűjtőaknájába, honnan szivattyú emeli fel oly magasra, hogy útját tovább is gravitációs vezetéken folytathassa a szomszéd állomás vagy a kitorkolás felé. Újszegeden két ily körzet felvétele mutatkozik célszerűnek. Egyik a Népliget sortól északra,, másik attól délre eső terület. Az első körzet átemelő állomása az Aranka-u. és Temesvári-körut sarkára, van tervezve, a másik körzeté pedig a Szőregi-ut és Temesvári-körűt sarkára, honnan a szenyviz egyenesen az öntöző telepi végállamásra jut. A végállomás a 'Kállai liget közelében lesz, mig öntöző települ a liget mögötti városi bérföldek szolgálnának. Újszeged ezidő,szerint nincs annyira kiépítve, hogy az általános csatornázás rögtöni kivitele indokolt lenne, sem .pedig a remélhető szenyviz mennyisége nem elegendő arra, hogy egy öntöző üzem állandóságát és gazdaságos voltát biztosit hatná, ugyanezért az öntöző telep s az -odavezető gyűjtő kiépítése egyenlőre elmaradna, sőt a. fenti indokok figyelembe vételével a hálózat is csak abban a mértékben épülne ki, amint azt a népsűrűség vagy egyéb közegészségügyi tekintetek megkövetelik. Építési költségek az előirányzat szerint: mellék csatornák 168000 korona, gyűjtők 63000 korona, beszállók, öblítők 38650 korona, átemelő állomások 39500 korona, gépészeti berendezés 10000 korona, mechanikai tisztító berendezés 1000Ö korona, öntöző teleprendezésre árok/hálózat 10000 korona, művezetési és építési tartalék alap 10850 korona; összesen tehát. 350000 korona. Összesítési 350000 korona (befektetés összeg 50 év alatt törlesztve 5.5%al számitva évenkint kitesz 19250 koronát, személyi és dologi kiadás 8000 koronát; ez ösz szes-en -27-250 korona, mely összeg felerésziben, mint csatornázási járidék, a telektulajdonosokra lenne kivetve, felerészben pedig a város tulajdonát képező területek értékemelkedésére tekintettel a város közönségét terhelné. Farkas Árpád ismertetése után Tóth Mihály főmérnök szólt hozzá a kérdéshez. Nem helyesli, hogy ugy akarják megoldani Újszeged csatornázását, hogy a város csak a szennyvíz levezetéséről gondoskodjék, a csapadékvíz elvezetéséről azonban most még nem. Újszegednek ilyen móddal való csatorzásása szerinte magánjellegű dolog, amelynek a költségeit nem szabadna a városra, ujszegedi lakosságára háritani. Ha általános csatornázásról volna szó, akkor az csakugyan az egész város érdeke volna, igy azonban ehez a csatornázáshoz a városnak semmi köze sem lehet. Elnök: Csak technikai szempontból tesro@á K Az általam készitett^^^^^^^^^^^®^ rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. sók a kérdéshez hozzászólni, mert az nem ide 'tartozik. Tóth Mihály: Ha nem ide tartozik, akkor technikai szempontból nincs hozzá mondani valóm. Ezután a műszaki bizottság elhatározta, hogy a terveket elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. H I R ET Janky Lajos temetése. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk mai számunkban, lvogy bulosi Janky Lajos nyugalmazott altábornagy szerdán este meghalt. Ma volt a magasrangu katona temetése a Feketesas-utcában lévő Wagner-palotából, ahol a Janky-család már évek óta lakott. Az öreg tábornokot városszerte ösmerték, mert különösen nyugalomba vonulása előtt élénk szerepet vitt Szeged társadalmi életében ós épen ezért mai temetésén nagyszámú és előkelő résztvevő, közönség jelent meg. A temetési szertartás pontban 1 órakor vette kezdetét a gyászíház előtt lévő tér-közön. A koporsót kihozta az altisztekből álló diszőrség a kapu ele és ott elhelyezték fekete drapériákkal feldíszített állványon. Ekkor már a kis teret teljesen megtöltötte a legnagyobb részt katonatisztekből álló gyászoló közönség. A magasrangu katonák között jelen volt Kiss Zsigmond altábornagy, a szegedi 11. honvédkerületi parancsnok, Sertics ezredes, a 46-ik gyalogezred parancsnoka és Mick őrnagy, a 14-ik utászzászlóalj parancsnoka. A varos részéről megjelent a temetésen Lázár György ,dr. polgármester, Gerliezy .Ferenc báró országgyűlési képviselő, Somogyi Szilveszter .dr. főkapitány és Gaál Endre dr. kulturtanácsnok. Ott volt .még Boros József dr. kórházi igazgató főorvos, Orkonyi Ede dr., kúriai biró, Nagy Aladár dr. törvényszéki elnök, Bokor Adolf, Vajda Béla, Weiner Miksa és még sokan Szeged uri társadalmából . A Wagner-palota Feketésas-utcai részén a honvéd zenekar állott, Fichtner Sándor karmesterrel az ólén és az utcának többi részét teljesen ellepte a több százra menő résztvevő közönség. A gyászszertartást Jászai Géza címzetes püspök, belvárosi apátplébános végezte, fényei. papi segédlettel. A koporsót a (koszorúk teljesen -elbontották és a koporsó körül helyet foglalt az altisztekből álló idiszőrség, Weltek János honvéd hadnagy vezénylete alatt. A koporsó mellett a gyászoló családnak teljes számiban megjelent tagjai állottak: az elhunyt özvegye özv. bulcsi Janky Lajos né, született lozsáöi Fekete Anna, gyermekei: bulcsi Janky Kocsárd vezérkari alezredes,, bulcsi Jamky Béla vezérkari százados, Gyuritza Sándor né .dr.-né, született Janky Klárav józsárhegy-i Purgly Lászlóné, született Janky Margit, Janky Anna és nemes Hausner Adolf né, Janky Mária; továbbá vejei és sogornője. A koporsó beszentelése ós a gyászszertarfás elvégzése után megindult a menet a Feketesas-utcán keresztül. Elől haladt a honvéd katonai zenekar, amely Chopin csoda szép gyászindulóját játszotta nagy zenei készültséggel. A zenekar után a koszorúkat vivő kocsi haladt, amelyet a négy ló által húzott, díszes gyászkocsi követett. A koporsó után á család és a közönség haladt. A menet a Feketesas-utcán keresztül a Kossuth Lajos-sugárútira kanyarodott. Itt már Beethoven vl«