Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-08 / 157. szám
JL , dolog. Bennünket csak az a probléma izgat, fog-e ez a kereskedő keresni ezeken a képeslevelező lapokon. Ha igen, meg tudjuk bocsátani az egész pártalakitást, vagy pártátalakitást. Mert tessék elhinni, a nemzet, a dolgozó munkásság és polgárság szempontjából sokkal íontosabb, hogy egy kereskedő reuzálni tudjon, mint 100,000 frázis. Az éber csősz tragikus története. — Kutyának nézte a barátját, rálőtt és ezért halálra Ítélte magát. — (Saját tudósitónktól.) Nem mindennapi eset történt szombat délután Urbán István, szegény, családos alsótanyai csősszel. Egy kis ártatlan tévedés miatt, amely végeredményben nem is járt valami nagy szerencsétlenséggel, meg kellett halnia Urbánnalk. Még pedig annyira dogmaelleneseni balt meg, hogy nem is juthat sdhase a- menyekbe, mert önkezűleg, illetve egy kötél segélyével oltotta ki saját, tragikumában komikus életét. Urbán István rendes szokásálhoz és kötelességéhez biven, szombat délután a Szeged város tulajdonát képező „Körös" erdőben csőszköd ött. Urbán, azonban nem volt olyan közönséges csősz, aki csak rfurkós bottal jár és zálogba kalapokat vesz, hanem ő városi erdőőr volt, amely hivatás nem pusztán titulus dolgában különbözik a csősztől, hanem abbain is, hogy az erdőőr nem bottal, Ihaneim töltött fegyverrel jár. Szegény Urbánnak is két csövű Lancaster-fegyver lógott a vállán és épen ez okozta vesztét. A Körös-erdő, mely a Horgos közelében lévő királyhalmi kapitányságban van, az utóbbi időben bosszantó nevezetességre tett szert, az erdők krónikájában. Mig más tisztességes erdőben éjen,te farkasok, oroszlánok és hiénák sivítanak meg üvöltenek, addig a város tulajdonát ké'pező Körös-erdőben, ahol mint mondottuk, Urbán tett fontos erdőőri szolgálatokat, közönséges kóbor kutyák tartottak éjente diszharmonikus koncerteket. Természetesen Urbán Istvánt szörnyen bántotta az, hogy ,a város .erdője, közönséges kutya találkahellyé sülyedt és elhatározta, hogy a kutyákat hatósági önkénnyel kilakoltatja onnan. Ezen törte a fejét szombat délután is, amikor Rádiós Mihály horgosi gazdálkodó, kinek a Körös-erdő mellett van a gyümölcsöse, arra haladt, épen és a kilakoltatás módját megvitatandó, szóba ereszkedett Ürbánal. Az erdőőr jóbarátságban volt R,adics gazdával és gyakran szokott elbeszélgetni vele az erdőszélén, amely Radics gyümölcsösének is határvonala volt. Szombaton a kutya-ügyet, vették napirendre. Urbán elpanaszolta, hogy nem tud már mit kitalálni, hogy a kóbor kutyákat elriassza az erdőből. Radics erre azt a tanácsot adta az erdőőrnek,, 'hogy ha kutyát jláit, löjjön rá mindég söréttél. Vrjiy eltalálja .a kutyát és az megdöglik vagy pedig ugy megriasztja, hogy elmegy a kedve annak még egyszer az erdőbe menni. Rádiósnak egyszerű, de formális dilemaja nagyon megtetszett Urbánnak, megköszönte a jó tanácsot és aztán elvált a gazdától. Azonnal kutya-vadászatra indult; levette fegyverét a válláról és lassan, óvatosan tartott az erdő éjszaki része felé. Jó darabig haladt egy nyugodtan és a legkisebb zajt sem észlelte a csöndes erdőben, amikor egyszerre csak látta, hogy az erdő szélén, a cserjések mellett mozgolódik valami. Urbán figyelni DÉLMAGYARORSZÁG kezdett erősen és csakhamar az alakot is kivette, melynek nagysága egy jókora kutyáéhoz volt hasonló. A derék csősz ekkor már nem tanakodott sokat, hanem a tanácshoz biven, célba vette a mozgolódó alakot és rálőtt. A hatás váratlan volt. A cserjésből a lövésre, rettenetes sikoltás hangzott el. Urbán rémülten rohant oda és legnagyobb kétségbeesésére a cserjés mellett lévő gyümölcsfa alatt, Radics Mihályt látta a földön fetrengeni, téresen Urbán erre azt sem mondta, hogy „beiöllegzett", inem is vizsgálta meg barátját, hanem egyenesen haza sietett. Bement az erdőőri lakba és azt mondotta feleségének és gyermekeinek, —akik számszerint öten vannak, — hogy éjfélig nem megy haza; aztán otthon hagyta a puskáját és helyette elvitt egy darab, jó erős, kötelet ós az erdőin n egy magas bükk fára felakasztotta magát. A családja csak várta, várta és mivel még vasárnap reggel se tért haza, keresésére indultak. Meg is találták a magas bükk-fán holtan. Azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, amely kétségtelenül megállapította az öngyilkosságot. A megsérült Radics pedig, aki az erdőből, — minek utána hamarosan feltápászkodott a földről, — a saját lábán ment hazi Horgosra, következőképen adta elő a történteket: — • Én amikor elváltam Urbán tói, végig mentem az erdőszélén és a barack-fákról kézd tem szedni a gyümölcsöt. A cserjés mellett sok gyümölcs volt a földön, mire én lehajoltam és a földről szedtem a gyümölcsöt a kosárba. Ekkor ért a lövés. Egy két-perere elvesztettem az eszméletemet, de később magamhoz tértem ós az ijedtségen kivül éreztem, hogy semmi bajom sincs. Radics Mihályt, Császár Ignác dr. kerületi orvos megvizsgál:a és megállapította, hogy csak könnyen sérült meg -a fején és a jobb karján. A sörétek a fejét súrolták csak és emiatt lett véres az arca. Radics mikor megtudta, hogy az erdőőr felakasztotta ma gát, nagyon elszomorodni és megfogadta, hogy többet nem ad senkinek sem jó tanácsot. • oiiaiBiiiaiaaiiaiiiiiaiiiiiaaaiiBíjMsiisiainiissii A gyomai választás. A gyomai kerület munkapárti jelöltje Perényi Zsigmond báró belügyi államtitkár vasárnap délelőtt tartotta programbeszédét a városháza udvarán, mintegy kétezer főnyi közönség előtt. A munkapárti jelölt Tisza Istvánról, mint az ország megmentőjéről beszélt, majd kiterjeszkedett -a közigazgatás államosításának kérdésére. .Lehetséges — úgymond — hogy néhány vármegyében jó közigazgatás van. Békésmegyében például jó ia közigazgatás, de bizonyos, hogy az 1886-iki törvénycikk rossz és már elavult. Hive a tisztviselők gyors előléptetésének. Legfőbb ideje, hogy a közigazgatás reformáltassék, mert az állapotok tarthatatlanok. Amig a ifelebbezés folytán egy ügy a minisztériumok elé kerül ós onnan visszajut, már rég idejét multa. Szükségesnek tartja a községi jegyzők államosítását. A községi jegyzők vállairól le kell venni a nagy terheket. Legyen a községi jegyző igazi gondozója és lelkes atyja a népnek. Járuljunk a községi jegyzők anyagi helyzetének javításához. Perényi beszédét a gyűlésen megjelent ellenzékiek többször közbekiáltásokkal zavarták, mire egyik szolgabíró eréiysen figyelmeztette a. beszéd zavaróit, és csönd is lett. Perényi beszéde után Lukács György országgyűlési képviselő beszélt és kritizálta az ellenzék magatartását. A gyűlés ezután minden különösebb incidens nélkül ént véget. A fiiggetlenisógi párt. hivatalos jelöltet nem állított. Gerő Ede dr. budapesti ügyvéd 1913. julius 8. küzd a függetlenségi lobogó alatt, ide .csekély ötszáz szavazatna ha számitható. A munkapárti jelölt imponáló győzelme bizonyosra vehető. Perényi támogatására busz képviselő érkezett Gyomára, mig az ellenzék nem érkezett Gyomára, miig az ellenzék nem küldött segítségét. H I R E K. A generális fia. (Saját tudósitónktól.) A mult héten temették Janky Lajos nyugalmazott szegedi generaiist. Az öreg 78 éves volt és magas kora dacára még pár évvel ezelőtt is csodás energiával élt hivatásának exponált állásában. Ekkor aztán meghalt egy fia. A generális egyszerre megroppant. Ez minden átmenet nélkül következett be. Délceg alakja meggörbült. az arca beesett s idegrendszere megbomlott. Akkor láttam a generálist, amikor nála ez a szomorú változás szinte tegnaprótmára bekövetkezett. 1008. januárjában volt ez, a fia tragikus halálát követő második napon. Akkor temették el őt Nagyváradról. A fia tragikuma idézte elő az ő tragédiáját. , , A fia: Janky György, tüzérjhadnagy volt és Lúgoson szolgált az ottani tábori ágyú ezrednél. Szolgálatának második esztendejében Nagyváradra vezényelték az ekvitációba. Hu szonhárom éves. lőhetett ekkor. Egy izben a Bémer-téren föltűnt nekem egy fiatal tüzértiszt, akinek a balsaeme fekete kendővel volt bekötve. Amikor egészen közel voltam hozzá, felismertem, Janiky György volt. Sok esz téridő után akkor találkoztam vele először ós utoljára. Néliány nap múlva már a nekrológját írtam meg. Januári délutánon garzon .lakása tükre elé ült s szolgálati pisztolyával. főbe lőtte magát. Nyomban meghalt, Előbb irt egy pár sort hozzátartozóihoz, de tette okairól hallgatott. Az egész levelet azért irta, hogy temetésén a zenekar egy nótát játszón. Azt, hogy . . . Csak egy kis lány van a világon . . . Ebből a kívánságából lehetett arra következtetni, ihogy szerelmes volt. Sokan cáfolták ezt. Az ő tragikumának titkairól alig fogja már valaki a fátyolt föllebbenteni. 'Mert ismertem őt, mert nagyra becsültem emberi kvalitásait, érdekelt szomorú sorsa s ezért magam kíséreltem meg önmagamnak megmagyarázni tragikus elpusztulásának okát, S fölelevenedett emlékemben ifjúságunknak egy-egy epizódja. Ugy véltem s ma is ugy gondolom, hogy épp a mult inagyon jelentéktelennek látszó eseményei azok, 'amelyek rávilágítanak az ő tragédiájára s egyben azokra a tragédiákra, amelyek A kis hadnagy halála eimmel oly .gyakran változatossá teszik a napilapok hírrovatát. Alig tíz esztendeje, ihogy a kismorvaországi városban együtt nevelkedtünk. Ö két évvel idősebb volt nálam. Bár magasabb évfolyam beíiek nem igen érintkeznek fiatal bajtársaikkal,, köztiünk, magyarok között, nem volt ez az élesen elválasztó kontraszt s több időt töltöttünk egymás társaságában. Jankyt különben is már éveik óta ismertem. Szerettük és nagyrabeesültük őt, mert megmaradt magyarnak s magyar mivolta dacára a legkiválóbb növendékek egyike volt. A hatalmas épületet körülövező parkot magas kőfal vette körül. A park mögött misztikusan el kerítve volt a temető. Mi, akik még csak akkor kerültünk a morva városba, sokáig nieui tudtuk, hogy mi is az a még magasabb kőfallal elkerített hely, amelynek feketére mázolt szárnyas kapuja soha nyitva nincsen s ahonnan csak a megnyúlt fák koronái látszanak ki. Egy esetre emlékszem, amikor a ikiapu nyitva volt: halottak napján. Ha jól emlékszem, csak akkor tudtam meg, hogy a misztikus hely — temető.