Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-08 / 157. szám

8. mindjárt, de előbb deponáljunk 20—20 koronát ás a pénzt az kapja, ki a másika/t oda vágja. | H. S. egy pillanatra meggondolta ekkor az ügyet és azt mondta, hogy nincs nála pénz, de mikor ia büszke Góliát becsmérelni kezdte rendetlen felekezeti viszonyok közötti nemzetségét és gyakori célzásokat tett Mózesre, a nagy prófétára, akkor Dávid belenyúlt bő kabát-zsebébe, előrántott onnan egy 100 koronást és újból kihívóan viselkedett: — Itt a pénz, lássuk mit tudsz, .te senki, hisz elfújlak. Góliát ekkor egy nagyító üveget vett zsebéből elő és amikor annak segélyével tudomást szerzett arról, liogy hol létezik a vézna, sovány, hős ós büszke Dávid, ugy lökte egyik kis ujjával medlbe, hogy az rögtön elterült a földön. De Dávid polgári foglalkozásában .bizonyos elaszcitást szerzett és csakhamar fölugrott a földről és megbotránkozással kiáltotta: — Ez nem volt szabályos! Majd nekirugaszkodott a bajnoknak és megpróbálta helyéről kimozdítani. Góliát erre újból lökött egyet, mire Dávid ismét a földre került, de most már végérvényesen, mert több sikertelen birkózási kísérletre nem mutatott hajlandóságot Ezután Góliát felkapta a 100 koronát és hosszú lábaival gyors léptekben eltávozott. A pénzt egyenesen felvitte a rendőrségre, — ott átadta Gróf Dezső rendőrbiztosnak és kijelentette, hogy az egész (összeget, jotékony célra ajándékozza Dávidot barátai vitték haza, közeli lakására és feleségének azt mondták, hogy saját ere jétől megszédült egy kissé. — Arad uj temploma. Az aradi katolikus hivők most akarják fölépítem második templomukat. A szükebhkörü tervpályázat eredményét most bírálta felül a zsűri íxkútfelder Gyula csanádi püspök .elnöklete alatt. A zsűri véleménye szerint Fritz Oszkár műegyetemi tanársegéd terve a .legalkalmasabb a kivitelre, mert az ő költségvetése közelíti meg leginkább iaz előirányzatot. Művészi szempontból .a zsűri Kooh (Károly aradi származású építőművész tervét találták a legértékesebbnek. Ez a terv kimagaslik a beérkezett pályatervek közül, rendkivül értékes alkotás, de költségvetése túlhaladja az előirány caatot. A zsűri tagjainak rendkivül tetszik ez a monumentális terv ós .ép ezért .a Eriéz Oszkár 'terve mellett ezt hozza javaslatba a templomépitő nagy bizot tságn ak, amely dönteni fog végérvényesen. — A temesvári kabaré szenzációja. Amíkor Kreesányi Igüác szintársulatával ki-j vonul Temesvárról az egyedüli szórakozóhely ahovia a város közönsége elmehet, a Délvidéki Kaszinó Kabaré (céljaira |b|erendeze|tt jkörthelyisége. Itt Bérezi Jenő volt szegedi kabaréigazgató igazgatása alatt játszik egy fcabarétársulat- Az utolsó műsornak szenzációs száma egy francia-német szubrett volna, aki Edith de Gaslcm-rnak nevezte magát. Gyönyörű, magas, vörösesszőke, elegáns megjelenésű volt s valahányszor kilépett a lámpák el.é, percekig tartó taps fogadta. Három francia sanzont énekelt a szép szubrett rossz francia kiejtéssel, cérnavékony (hangon. De azért nagy volt mindig a sikere. Valóságos tapsorkán ban részesi tették a bámulót Edith hálából mosolyain ikivül más csodákban is részesi tette hódolóit: elénekelte a Hogy van a Pali bácsi? cimii nagyon érdlekes és szellemes kupiét. Ennek persze szintén nagy síkere volt. A hallgatóság alig tudott magáihoz térni a nagy élvezettől. Edith de Gaston számos temesvári imádói közül senki sem tudta, hogy a szubrettben valóságos bárónét tisztel. Mert Edith két év óta egy osztrák bárónak a felesége. Mielőtt a felső tízezrek társaságába bejutott volna, a feltűnő szépségű Edith d.e Gaston Budapesten élt. Két évig szívta a magyar főváros levegőjét és nagyon gyakran egy isDÉLMAGYARORSZÁG — __ mert, dúsgazdag pesti vállalkozó oldalán volt látható. Két. év előtt hirtelen eltűnt Pestről. Parisba utazott. Utipodgyásza nyolcvanezer korona, nagyon sok ékszer és a bőröndök egész tömege volt. Páris után Monte-Carlóban tűnt fel. A csodás szépségű leány mindenütt bámulatba ejtette a férfiakat. MonteCarlo kaszinójában ismerkedett meg Edith de Gaston a fiatal Gastein báróval. Az ifjú osztrák mágnás belészeretett a csodás szépségű leányba és Béos egyik auyakönyvvezetői hivatalában házasságra lépett vele. Másfél év előtt történt ez és azóta Gastein báróné arisztokrata asszonyhoz méltó fényes kereteik között élt. Egyedüli szenvedélye volt a zongorázás. Tanárokat járatott magához, akikkel nem a klasszikus mesterek müveit gyakorolta, hanem könnyed francia chansonokat és a divatos operettek melódiáit tanulta. Junius végén Gastein báró elutazott vidé.kl birtokára és a fiatalasszony egyedül maradt. Ekkor merészet gondolt, elment egy bécsi artista ügynökséghez és szerződést .kért. De is szerződtették Temesvárra, ahol a kezdő' énekesnő iníagy sikerrel .működött. Pár nap múlva Gastein visszatért Bécsbe ós ekkor otthonát üresen találta. Érdeklődött a felesége iránt és megtudta, hogy Temesváron kabarézik. Rögtön leutazott, (hogy visszahozza. Szombat délben érkezett meg a városba. Egyenesen a kabaréhoz haj tátott. B eült egy páholyba és türelmesen várt. Pontban egy órakor próbára érkezett a báróné. Amint megpillantotta a férjét, hangosan elsikoltotta magát és beszaladt, a színpaddal szomszédos igazgatói irodába. A báró egy szót sem szólt, hanem a legnagy obb nyugolámmal a revolveréhez nyúlt és azt fogta rá menekülő feleségére. A szökés sikerült, az asszony sértetlenül bejutott, az irodába. A báró utána ment és felszólitotta feleségét, hogy jöjjön azonnal utána. Az asszony engedelmeskedett. Kocsiba ülitek ós egy óra huszonöt perckor elutazott a bárópár Budapestre. — Lepényevés színielőadás helyett. A vidéki kulturólet kezdetleges voltára jellemző példát nyújt az Alföld egyik népes községe, Szarvas, Több mint egy hónapja tan" gődik falai között Krémer Sándor színtársulata. Bár a legváltozatosabb műsorral, javarészben újdonságokkal kedveskedik a lelkiismeretes igazgató a szarvasi közönségnek, mégis- gyakoriak a csaknem teljesen üres házak. Krémer Sándor .azonban igen élelmes ember. Puhatolózdni kezdetit azután, hogy tulajdonpen milyen slzórakoztaMsok ás érdek lik igazában az ottani publikumot s ugy értesült, hogy a zsákbafutással, lepényevéssel, kabaré-előadással kapcsotalos népünnnepélyek, ha még .rakétaegetés és rogyásig való tánc is jár hozzá, óriási közönséget, tudnak összehozni. A furfangos színigazgató tehát vasárnap szimielőadás. helyett nagyszabású népünnepélyt rendezett a szarvasi /Erzsébetligetben, mely ünnepély mulattató számainak betöltésére mobilizálták az egész szmélyzetet, kezdve a katonazenekartól az utolsó, kardal ősig. Volt aztán zsákfutás, iMsztfuyás, szamárfuttatás, tréfás repülőverseny stib. Külön felállított színpadon pedig délután és este nagy kabaré-előadás. Énekeltek, táncoltak, ugráltak, bukfencet hánytak a színészek s a sok száz .ember kitűnően mulatott — Golieszko kapitány. A román hadsereg dísze és büszkesége volt a király kedvelte és a trónörökös barátja, Golieszko tüzérkapitány. Elegáns, snájdig, bátor és képzett nagyszerű katonaember. Az élet azonban drága, nagystilü passziókra nem telik a tüzérkapitányi fizetésből. Golieszko kapitány áruló lett, a guruló rubel épen kapóra jött neki. Leleplezték, letartóztatták és tegnap szigorú keményen Ítélkezett fölötte a bukaresti haditörvényszék: elitélték 20 évi kényszermunkára. — A becsületszó halottja. Különböző hírek keringtek ia Nagyváradon öngyilkos lett Seherb Hugó tüzérszázados tragédiájáról. Beszéltek arról is, hogy (feleségével való konfliktusa mellett kereste a halált A kalandos híreket Seherb katonatiszt barátai ma' 1913. julius 8. határozottan megcáfolták. Egy tüzérkapitány ezeket mondotta tnclóeitánkniáik: — Seherb kapitány halálát anyagi romlása okozta. Anyagi helyzete régen zilált volt az öngyilkosság napján azonban olyan kötelezettségének kellett eleget tenni, amelynél órára szólt a terminus. (Délelőtt tiz órára nem tudta előteremteni a pénzt, nem tehetett eleget becsületszóval pecsételt igéretónk, férfiasan megvált 'tehát az élettől . . . Ez a Scfherb kapitány megrendítő tragédiája. , — Kétszer megvett csődtömeg. Érdekes eset foglalkoztatja az aradi jogászokat. Egy nagyobb csődnél megtörtént az a furcsaság, Ihogy ,a csődtömeg ingóságait kétszer vették meg. Egyszer eladta a holmit a tömeggondnok, egyszer pedig a hatóság elárvereztette. Az aradi Rcwoid-gyáron százhúsz korona követelése volt a budapesti munkáspénztárnak, mely végrehajtást vezetett a gyár ingóságaira. Közben a gyár csődbe jutott s .a tömeggondnok önkéntes árverésen eladatta a lefoglalt, ingóságokat, melyeket Rácz Ferenc dr. ügyvéd vett meg egy brünini cég részére. Ezután történt meg a hatósági árverés, amelyen az ingókat százhetven koronáért két kereskedő vette meg. Nagy bonyodalmak származtak ebből. A kereskedők eleinte csak 20.000 korona ellenében akartak jogaikról lemondani, később 2000 koronára mér sókelték követelésüket. A tömeggondnok azonban ennyit nem volt hajlandó .adni s az árverési vevők végül megelégedtek, azzal, hogy a 170 korona ellenében, amennyiért az árverésen a radiatorakat megvették, két vaggon csövet és ónozott lemezt kaptak. Igy sikerült a megállapodás és sikerült nagyobb jogi bonyodalomnak elejét venni. — Öngyilkos lett, mert megdorgálták. Katona Veron, egy jómódú alsóvárosi gazdának a leánya, vasárnap délután elment a Szeged-állomáshoz közel levő Bruckner-ié\e kerthelyiségbe táncolni. A szép leány .nagyon kapós volt a táncmulatságon és késő estig táncolt. Mikor aztán hazament, az apja nagyon megdorgálta a hosszas elmaradásért. Katona Veron ezen való bánatában vasárnap délelőtt fölakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már halott volt. Andrássy Ferenc dr. kétségtelenül megállapította az öngyilkosságot. — A meszesgödörbé esett. Batiai István horgosi gazda két és (féléves Imre nevű kis fia, tegnap délelőtt az udVáron játszott és egy óvatlan pillanátbam beleesett ia meszesgödörbe. iMire a kázbeliek észrevették és kihúzták az oltott mészből, addigra a kis gyermek már halott volt. Az esetet 'a rendőrség jelentette a szegedi ügyészségnek, amely ia szülők ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt megindította az eljárást Butor zállitásokat helyben és vidékre, beraktároz&st száraz raktér helyiségben eszközöl Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— * negyedévre . . 6.— „ egy hónapra 2.— „ Vidékenr egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre. 7.- „ egy hónapra . 2.40 " Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l. sz. Telefon 34.