Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-06 / 156. szám

JL , DÉLMAGYARORSZÁG 1913. julius 6. lesz abban a helyzetben, hogy a Marconitársasággal kötött megállapodáshoz hozzájárulását -megadja. „A kormány ugyan ismeri a tervezett drótnélküli táviróösszeköttetés rendkívüli horderej-ét, a mai viszonyok közepette azonban mind műszaki, mind pedig pénzügyi szempontból tanácsosabbnak véli a terv végrehajtásától egyelőre elállani." A közmunkák minisztere a napokban kijelentette, hogy biztosra veszi a bizottság csatlakozását a kormány álláspontjához és tekintettel arra, hogy a storthingban a kormány abszolút többséggel rendelkezik, nincs kétség az iránt, hogy a kormány akarata érvényesülni fog. Így például szemlélve a dolgokat, ugy látszik, mintha a háttérben valamely ki nem pattant panama rejtőznék . . . Bútorszállításokat helyben és vidékre, beraktározást száraz raktár helyiségben eszközöl Levelek a hazátlanságból A hires Bolondok-Tornay Grác, junius 28. Szeretném a jó stájereknek megmagyarázni, hogy ez a kies hely a Mura mellett, amelyet ők Bolondok-Tornyának csúfolnak, jobban megérdemelné például a Kis-Magyarország nevet. Negyedik hónapja élnék már itt s várnám az életet, ha jönne, de ide csak magyarok jönnek, egy hónap óta egyre többen s már olyan sokan, hogy aggodalmas. Néha ugy képzelem, hogy szinházasdit játszunk — haza, Budapestre s Nagy-Magyarországra, éles, bolondos, szociális komédiát s kár, hogy az összes közönség, három orvos, néhány közénk tévedt nem-magyar társunk és mink, játékos magunk. Több futóbolond aránylag nincs itt, mint odahaza, de mániás nembolond sincs sokkal kevesebb, a személyek változnak, mint otthon a miniszterek, de komoly változás épp ugy nincs, mint otthon, Nagy-Magyarországon. Egyébként pedig tessék elgondolni egy divatos osztrák szanatóriumot, hova majdnem csak magyarok járnak s ahova minden magyar társadalmi nyavalya elküldte a maga demonstrálóját. Nem mondhatnám, hogy ezt a doktoraink igy látják, holott egyébként igen kiváló emberek, akik más jövésü em'ber-anyagot gyökeresen vizsgálnának és gyógyítanának, de mi (az egyik orvosunk szerint) csak amolyan rnosolyognivaló Árpádsohnok és Jacobsohnok vagyunk. Kissé csodálkoznak ugyan olykor, hogy mi Izraelek és Bendeguzok magunk között is annyi ellenséges törzsre tudunk szakadni, de elnéznek fölöttünk, félmüveit, lajtántuli gyermekek fölött. Szóval itt a Mura mellett szentnek tartják a bolondot, legalább ,is ha magyar, ki szaporán s gavallérosan bolondul meg és fizet, de azonfelül természetesen is, hogy a magyar — bolond. Aztán érdeklődnek vagy mutatják, hogy érdeklődnek: hogyan is hatnak ,ránk a honi hírek, mivel honi hir sok volt négy hónap óta s meglátszott a hatás minden frakción. Mert itt valamennyi jelentősebb magyar kaszinó népe egy kisebb vagy nagyobb csoporttal képviselődik, csak éppen hogy az asszonyok dominálnak, de hiszen otthon is az asszonyosság, sőt anyámaszszonyság az ur. Lapozgatok a szanatórium büszke annaleseiben s kiderül, hogy 1885. óta majdnem minden valamelyes nevezetességű vagy jelentőségű magyar megfordult itten. S akik nem kerültek ide, mondja mosolyogva a három doktor legfilozófusabbja, azokat bizonyosan szigorúbb intézetekbe kellett vagy kellene becipelni. Szemeim kitágulnak s visszamerednek azon időbe, mikor husz fajtájú népből kellett annak a valaminek összetevődnie, mely ma magyarság névre hallgat. Ilyen Bábel, ilyen Bolondok-Tornya volt mindig a mi sorsunk és helyünk, ilyen egészséges és ilyen egységes, mint itt Kis- és otthon Nagy-Magyarországon. Egyébként pedig aránylag vidáman élünk, ha utáljuk is egymást, eljuttatjuk egymáshoz a hazulról kapott hireket s finom, vig és szomorú pletykákat. Ady Endre. tii»KiinaaBaaaaBBaaaaannaaBBaBaBBS*aaaaBaaanaa»aaa^Bi:» KÖZIGAZGATÁS Ráfizet a város az állami regálékra. A javadalmi hivatal negyedévi kimutatása. (Saját tudósítónktól.) íMegirta már a Délmagyarország, hogy a javadálmi hivatal jövedelmei ebben az évben hónapról-hónapra csökkennek. Most elkészült a javadalmi hivatalnak ez év második negyedéről vagyis április, május és junius hónapokról szóló forgalmi kimutatása, amely lényegesen kevesebb bevételt mutat, mint amennyi a mult év ugyanezen hónapjaiban befolyt. Közel húszezer korona ez a csökkenés, ami azt jelenti, hogy négy negyedév alatt közel 100,000 koronát fizet rá a város az államtól bérelt regálékra. Természetes, hogy ez érzékeny hatással van a város pénzügyi háztartására, ezért -törtfént, hogy Balogh Károly pénzügyi tanácsos sietve kutatott uj jövedelmi források u-tán, ahonnan a fokozatos csökkenést pótolni lehetne. Végre kitalálta a söritaladót, amely ellen azonban máris erősen tiltakoznak a sörgyárosok. Elismerik azt, hogy a sörfogyasztás az utóbbi időben megnövekedett, de azt mondják, ez a növekedés még nem akkora, hogy hektoliterenként öt korona adót elbírna. Balogh Károlynak a sörita'Iadó behozatalára vonatkozó javaslata ősszel fog a közgyűlés elé kerülni. A javadalmi hivatal negyedéves kimutatása, amelyet a pénzügyi tanácsos ma délelőtt bemutatott a tanácsnak is, a következő: 1913. második negyedévében befolyt álla- ! mi borital és husifogyasztási adóban 110724.53, városi fogyasztási adópótlékban 29844.61, városi fogyasztási illetékben 16964.74, kövezetvámdijban 60608.53, .partjavadalmi dijban 1962.91, hidvámból 27685.88, helypénzben 32656.53, ür- és súlymérték dijban 1016.31, vágóhídi dijban 28735.95, föld és vályogdijban 445.31, csolmakátkelési dijban 823.22, vámbirságból 15.88, tápéi révvám dijban 867.28, zál'Oigclásii költségből 196.581, Rendbontásból 388.51, szemledíjból 32.72, vízvezetéki dijban 43243.66, behajtási dijban 460.21, városi fürdőd! jban 17984.92, fübérdijból 75212.27, kmtköltségből 1471.49, ifolyatási díjból 6040 korona. Az összes bevétel a városi javadalmakból 1913. április, május és junius havában téhát 457,376.97 korona volt. Ha a. főbb jövedelmi ágakat összehasonlítjuk a tavalyi bevét elekkel, akkor a következő eredményeket kapjuk: Állami borital és husfogyasztási adóban az idén a második negyedévben befolyt 110724.53 korona, mig tavaly ugyanekkor 140116.64 korona, tehát az idén 29,391.51 koronával kevesebb; városi pótadóban az idén április, május, juniusban belfolyt 29844.61 korona, tavaly ugyanezekben a hónapokiban 30867.63 korona, tehát az idén 1023.02 koronával kevesebb; fogyasztási illetékben az idén 'befolyt a második negyedben 16964.74 korona, tavaly ugyancsak a második negyedben 21161.05 korona, tehát az idén 4196.02 koronával kevesebb; kövezetvámhói az idén a második negyedévben befolyt 60603.53 korona, tavaly 66100.86 korona, tehát az idén 5497.33 koronával kevesebb;? partjavadatomban beifolyt az idén 1962.91 korona, tavaly 2927.13 korona, tehát az idén 964.22 koronával kevesebb; hidvámból az idén három hónap alatt befolyt 27685.88 korona, a mult évben 34497.30 korona, tehát az idén 6811.42 koronával kevesebb; helypénzből az idén. befolyt 32656.53, tavaly 29224.92 korona, tehát az idén 3431.61 koronával több; vágóhídi dijban az idén a második negyeidévben befolyt 28735.95, taV valy ugyanekkor 25441.46 korona, tehát az idén 3294.49 koronával több; vízvezetéki díjból az idén április, május és juniusban befolyt 43243.66, tavaly ugyanezen idő alatt 31418.93 korona, tehát az idén 11829.73 koronával több; gőzfürdő dijakból az idén befolyt 17984.92, tavaly 17753,10 korona, tehát a,z idén 231.82 koronával több. Az április elejétől junius végéig (befolyt városi jövedelmek végső összebasonlitása pedig ez: az idén az összbevétel 457376.97 korona volt, tavaly ugyanezekben a hónapokban 475667.43 korona, telbát az idén a második negyedévben a városi javadalmakból 18290.46 koronával folyt be kevesebb. (-) 25 városatya és 22 tisztviselő megfölebbezte a fizetésrendezést. A fizetésrendezés ügyében hozott közgyűlési határozat fölebhezési 'határideje ma délelőtt lejárt. Ugy remélték, hogy amikor a vegyes bizottság fizetésrendezési javaslatát ugy általánosságban, mint részleteiben a közgyűlés elfogadta, véglegesen megoldotta a fizetésrendezés régen vajúdó kérdését 'és sikerült kontaktust teremteni a város ós a tisztviselők érdekei között. Most aztán, a fölebhezési határidő napján kiiderült, hogy sem a városatyáiknak egy tekintélyes /csoportja, sem pedig a tisztviselőknek jelentékeny része nem ért egyet a fizetésrendezés ilyetén megoldásával. A közgyűlési határozattá emelkedett fizetésnemdelzési (javallatot huszonöt városatya és huszonkét városi tisztviselő megfölebbezte a belügyminiszterihez. A fölebbezok mind általánosságban, mind részleteiben kifogásolják a fizetésrendezési javaslatot s ezért a határozat föl-oldását és a közgyűlésnek uj javaslat alkotására való utasítását kérik. Azok a városatyák, akik a fizetésrendezés ellen fölebbezést nyújtottak be, időszerinti sorrendben a következők: T-ótih Imrie dr., Fa j ka Laj os, iStriegl F. József, Ottovay István, Szivessy Lehel dr., Tömörkény István, Fein Lajos, Hauser R. Sándor, Pafkovits Rezső, Flunájk Károly, K-ószó István dr., Dobay Gyula dr., Sőreghy Mátyás dr., Grassely László, Boross József dr., Bodnár Géza dr., Gróf Árpád dr., Lövész Antal, Cserő Ede -dr., Krausz József dr., Perjéssy László, Rósa Béla, K-oós Elemér, Kormányos Benő dr. és Schoor Ottó. A városi tisztviselők közül pedig a következők föliebbezték meg a közgyűlési határazatot: a javadalmi tisztviselők nevében László Gyula javadalmi ügyvezető, Rietly Aurél javadalmi könyvelő; a számtisztek nevében ifjabb Fajka János, Paulovits Márton, Bényi Károly, -Bauer -Zoltán, iNagy Sándor, Molnár József, Csikós Jenő, Bózsó Ferenc; az iktatók nevében Sántha László, Kovács Antal, Freiburger Benő, J-ákó Gyula; a kiadók nevében fiabarczy József, Laczkovics János, Jákó Vilmos, Tary Gyula; a végrehajtók nevében Varga Lajos. (—) Hanyag ügykezelés a mérnökségnél A ma délelőtt tartott szegedi városi tanácsülésen, egy budapesti vállalkozó számlakövetelései kapcsán, erős kritikát gyakoroltak a tanács tagjai a mérnökség hanyagsága fölött. Drach Gyula budapesti gépkereskedő 1902. és 1907. között góprészeket szállított a városnak. A cég a rendeléseket pontosam eszközölte, de a számláit a város még nem egyen litette ki. Drach Gyula több izben fölszólította a tanácsot, hogy miért nem akar fizetni. A tanács azonban iratok nélkül nem tudhatta, 'hogy áll ez a követelés, fölhívta tehát a mérnökséget, hogy a rendelési lapokat és átvételi igazolványokat mutassa be. A mérnökség huzta-ihaliasztotta a dolgot, a tanács is megfeledkezett róla, de egy idő múlva megint egymásután jöttek a felszólítások a budapesti cégtől, a legutóbbi levelében pedig már pörrel is fenyegetőzik, A tanács ékkor Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34.