Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-06 / 156. szám

<5. ____ tck, ellendarabja az, 'hogy a bolgárok benyo­multak a szerb területre s á szerbek Gevgelit is kénytelenek voltak föladni. A diplomáciai közbenjárás most már elkésett, a bolgár főme­zénylet most már elérkezettnek látja az időt általános támadásra. Az eddigi összecsapáso­kat csak előkészítő jellegüéknek tartják, de kedvező kimenetelükből''á legszebb jóslatokat vonják. Szaloniki ellen nagy támadás készül s a görög csapatok már sorra visszavonultak Szaloniki környékéről. A bolgár katonák vég­ső elkeseredéssel és hősiességgel harcolnak s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az északi harctéren a bolgár fegyverek győzel­me döntő jelentőségű, A harcok mindenütt véresek s máris megállapítható, hogy ez a háború, ha rövid lesz is, vérontásban fölül fogja múlni a török háború arányait, ami a szerb és görög perfidia ellen való elkeseredés­ből is érthető. Belgrádba ezerszámra viszik a sebesülteket, akiknek sebeit nem golyó lőt­te, hanem szurony ejtette, ami a gyógyítást roppant megnehezitd. A HADIFOGLYOK. Belgrád, julius 5. Tegnap este hét órakor érkeztek meg az első hadifoglyok: 19 tiszt, 1300 katona. Hatos sorókban vonultak jbe rendőri kordon közt, mely a pályaudvartól az erődig terjedt. A közönség mindenfelé* nagy tömegben nézte a. foglyokat. A menet élén Alexis szakaszvezető haladt, .aki Manov ezredest elfogta. Mögötte a foglyul ejtett tisz­tek haladtak, majd a katonák, a népfelkelők őrizete alatt. A közönség nyugodtan viselke­dett, csak itt-ott kiáltották a gyerkőcök: — Megint szalonnát akartok enni? Belgrád, julius 5. Az a híresztelés, ho,gy Tosev. -bolgár követ útleveleit kérte és hogy holnap reggel elutazik, valótlan. GÖRÖG RIADÖ. Athén, julius 5. A kamarában Venizelos minisztere!nőik királyi üzenetet olvasott fel, mely a lakosságot harcra szólítja a volt szö­vetséges ellen, mert a közösen kivívott győ­zelem miniden gyümölcsét magának akarta megkaparitani. — Bulgária, úgymond a királyi üzenet, ámitó és önfejű módon kivonja magát szövet­ségesei iránt tartozó kötelezettségei alól s megfeledkezve a mult tanulságairól, fegyve­rét szövetségesei ellen fordította és ezzel pro­fanizálta a szent ügyet,. E kvalifiká,Ihatatlan magatartással szemben a szövetségesek köte­lessége csak egy lehet: sorakozni és tömörülni a telhetetlen Bulgária ellen és megvédelmez­ni a balkáni egyensúlyt. A görög nép, mely szolidáris a szerbekkel és montenegróiakkal, győzelemhez szokott fegyvereihez folyamo­dik. Felszólítjuk a görög hadsereget- és flot­tát. hogy a török járom alól felszabadított, testvérei óvják meg az ujabb kényuralomtól. A görög nemzet bizva jogában ós hősies had­seregében, nem fog áldozatoktól visszariadni szent harcának érdekében. Amikor Thallisz ellenzéki vezér kritizálni akarta a miniszterelnök politikáját, a 'képvi­selők felemelkedtek helyeikről és a .minisz­terelnököt viharos ovációkban részesítették, amelybe a karzati közönség is belevegyült. HÚSZEZER BOLGÁR FOGOLY. Paris, julius 5. A Newyork Herald pári­si kiadása arról értesül, ihogy Athénbe húsz­ezer bolgár fogoly érkezett, akiket a Pireus­ba internáltak. NINCS ORVOS! Belgrád, julius 5. Tegnap délután ujabb vonat érkezett ötszáz sebesülttel. Nagy hiány van orvosokban, mert a külföldi Vörös-Ke­reszt missziók még nem érkeztek meg. Hir­telenében Zimonyból és Pancsováról hozat­tak néhány orvost. Ma több cseh orvos ér­kezett. , > . ..; M" DÉLMAGYARORSZÁG GYÖNGE REMÉNY Pétervár, julius 5. A külügyminisztérium­ban kijelentik, hogy még -csak ©gy remény van a konfliktus békés elsimítására, még pe­dig az, hogy Szerbia — egy régebbi kijelen­tés szerint — kész az ellenségeskedést azon­nal beszüntetni, mihelyt a bolgároka^.-Lssza­vetik oda, ahol junius 16-án állottak. Bukarest, julius 5. Itt az a kir van el­terjedve, hogy a bolgár kormány ma késznek nyilatkozott a turtukája-balcziki terület ön­ként való átengedésére. 600 EZER ROMÁN. Bukarest, julius 5. Az Independance szerint a mozgósítási dekrétummal behívott tizenhárom korosztály létszáma 600,000 ember. Hat korosztály behivatlan marad. Zi­hoski alezredest belgrádi katonai attasévá nevezték ki. DÖNTÉS HOLNAP! Szófia, julius 5. Egy ellenzéki pártvezér, amikor a királynál való kihallgatásról visz­szatért, igy - nyilatkozott: — Éppen most üzentük meg a háborút, mert nem tehettünk másként. Ha kéli, az utolsó emberig fogunk harcolni. Eltörülhet­len szégyene volna Európának, ha megen­gedné, hogy csak egy ember is Bulgáriának védtelen, csupán nők és gyermekek által lakott területeire lépjen. Az egyik nagyha­talomnak, mely a közvetítés dicső szerepé­re akar vállalkozni, kijelentette a képviselő­je, hogy Románia a Sursukaja-kalcsiki vo­nalat követeli és ebből nem engedhet. Mi mindent megtettünk, de városokat nem en­gedhetünk át. Mi Európának a becsületér­zésér'e fogunk appelláni. A jelenlegi kor­mánynak mindent meg kell tennie, hogy a háborút becsülettel befejezze. Szófia, julius 5. Az ellenzéki pártvezé­reket ma este ismét a királyi palotába hív­ták. Holnapra várják a helyzet megoldását. A szűkszavú parlament A magyar képviselőházról immár egy -esztendő óta. sen­ki sem mondhatja, hogy lassan dolgozik. Ez alatt az -egy év alatt, bár kevés ülés volt, a kormány javaslatainak egész tömegét ik­tatták törvénybe. Ez azonban, mint jól tud­juk. csak az ellenzék távollétében, lehetséges. Amikor a magyar országgyűlés rendesen funkcionál: ez «. világ le-gbőbeszédübb gyüle­kezete. Bennünket tehát, még közelebbről ér­dekel, mint a franciákat, a mai Matin vezér­cikke, melyben iStépbame Lauzanne az angol parlament gyors cselekvőképességéről mond el néhány érdeke® adatot. Az utolsó húsz év legnagyobb parlamenti csatája 1900. március negyedikén; és ötödikén játszódott le az angoloknál. A Salisbury-kor­mány 1500 millió bitéit kért a dél-afrikai há­ború költségeire és hogy ezt az óriási össze­get előteremthesse, nagy mértékben fölemelte az egyenes és a közvetett adókat. Bár az el­lenzék valósággal igyülölte a délafrikai hábo­rút és megvolt róla győződve, hogy ,a Háborút a. dél-afrikai spekulánsok s az ágyú- és hajó­gyárak üzleti érdeke hozta létre, -az ellenzék vezére, Sir William Harcourt, aki az ellenzék egész elkeseredését részletesen megokolta, csak negyven percig beszélt és vele szemben a. pénzügyminiszternek, Hicks-Beachnek vé­dőbeszéde harminc percig tartott. A vita má­sodik napján, miután már vaigy hatvan kép­viselő elmondta a mondanivalóját, megsza­vazta a Ház a törvényjavaslatot. A minap, jnni,u.s 19-én. ismét nevezetes ülése volt az an­gol alsóháznak. Délután három órakor kezdő­dött az ülés. amelynek elején hét igen fontos interpelláció volt, egy-egy beszéd kíséretében. Miind a hét interpellációra azonnal megadta a. kimerítő választ a kormány egy-egy tag­ja, ide azért, mire az óra négyet ütött, akkor­ra már mind a tizennégy fontos beszéd el­1913. julius 6. hanzott. Ezután a hires Marconi-ügy került napirendre; a kormány két tagjának egyéni becsületéről volt szó ez ügyben. Tizenhat igen súlyos beszéd hangzott el egymásután; az ellenzék vezérszón,oka, Bonar Law, azon­ban csak 45 percig beszélt, Asquith minisz­terelnök pedig 35 percig. ®ste tíz órakor már a tizenhatodik szónok is befejezte a beszédét, s a Ház áttérhetett a határozatokra. Boldog Anglia! Perjéssy László temetése. (Saját tudósitónktól.) Ma délután négy órakor temették el Perjéssy Lászlót, a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara váratlanul elhunyt titkárát. Perjéssy temetésén impo­zánsan nyilatkozott meg az a részvét, ame­lyet a kiváló férfiú hirtelen halála keltett or­szágszerte. A temetésen képviselve volt nem­csák Szeged társadalmának minden rétege, hanem az ország nagyobb városainak ipar­kamarái és kereskedelmi testületei is. A temetési szertartás pontban négy óra­kor vette kezdetét. A koporsót a ravatalról hat diszrulhás temetkezési szolga vitte le a kamara előtt, a Deák Ferenc-utcában fölállí­tott katafalkra. Ekkor már a Vörösmarthy­és a Deák Ferene-utca megtelt nagyszámban megjelent előkelő közönséggel. Dávid Fe­renc református kántor énekével kezdődött a szertartás. Utána Bereczk Sándor refor­mátus lelkész mondott magasszárnyalásu bú­csúztató beszédet, amelynek során megemlé­kezett az elhunyt érdemeiről. Bereczk Sán­dor beszéde mélyen meghatotta az egybe­gyűlt közönséget. A beszéd hatása alatt so­kan sírni kezdtek. A lelkész beszéde után Szávay Gyula, a debrenec'i kamara titkára lépett a koporsó mellé és a következőket mondotta: — Másodszor állok itt ilyen szomorúan, ilyen lesujtottan e máskor oly nyájas ház előtt, mely a legmélyebb legigazibb barátság nemes és tiszta borával telt kristálypoharat összeölelkező, szives meleg órákon, azelőtt is, azután is, annyiszor nyújtotta felém, mely távoli (gyermekemlékek szuggessziója alatt a találkozások első pillanatában nekem, ha­zaérkező 'szegedi fiúnak mindig ugy tünt föl, mintha engem várna, mintha hazajönnék be­le. Másodszor állok itt e máskor oly nyájas ház feketébe öltözött csarnoka előtt azzal a bus föladattal, hogy kiköltöztessem kihűlt szívű lakóját, először Kulinyi Zsigmondot és most Perjéssy Lászlót. Mintha két Karya­tidet látnék előttem, akik oszlopok helyett, gyönyörű szoborállásban, — jobbról, balról a kapuk mellett — megterhelt vállal ennek az épületnek cimeres terhét hordanák, föl­adatukkal fsszenőtten, szöbortagokkal, at­létákról mintázott, gúzsba gyűrt erős izmok­kal, melyek könnyedén látszanak hordani időtlen időkig diszes terhüket, — két Karya­tidet, .akik előtt irigykedve megy el -az élet sopánkodó járókelője, hogy: ime ezek mi­lyen erősek, hogy imilyen szép is a 'hely­zetük, a cimeres er'kély alatt milyen örökbe­szabott diszállásuk is van és akik ime egy­másután adják föl szoborállásukat, hogy ki­kéredzkedjenek a temetőbe. Tegnap Kulinyi Zsigmond, ma Perjéssy László. És imi, akik más országrészek hasonló épületeinek cime­res erkélyeit vá'llainkon ugyanilyen diszál­lásban tartjuk, alázatosan és szomorúan se­reglünk ös'sze, hogy egy-egy távozó testvé­rünket kisérjük és biztonságba helyezzük a temetőben, ahol összegyűjtött álmainak, am­bícióinak csillagos szemfedőjére ráborul a föld s a földön egy hosszú élet teherbírásá­nak leszámítolt szerzeményeként aranyiratu homlokkal foglal helyet egy darab merengő márvány. A '.másvilágnak márványvalutája van. Mikor legutoljára hasonló szomorú sor­ban együtt voltunk kedves Lászlónk, sop­roni testvérünknek te fogtad le gyön­géd meleg kezeiddel szemét, te mondtál

Next

/
Oldalképek
Tartalom