Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-04 / 154. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1913 julius 4. KÖZGAZDASAG x Nem tett kárt az idő. A magánjelentések legnagyobb része ma arról számolt be, hogy az elmúlt abnormális időjárás nem tett semmi kárt a vetésben. Jóllehet az ilyen híreknek nem lehet sok hiteit adni, de azért ma mégis gyöngébb volt a határidőpiac iránya. A gabonatőzsdén ugyanis azt tartják, hogy a vidéki spekulánsok tartózkodása is *• bizonyítja, hogy a vetés állása nem roszszabbodott, mert a kedvezőtlen pénzviszonyok dacára is vásárlással szerepeltek vol-/ na ma q piacon, az esetben, ha a télies idö nem múlott volna el nyomtalanul. Természetesen az iizlettelenség tovább tartott ma is, mert sem a javult külföldet, sem a rosszabb külpolitikai híreket nem honorálták nagyobb tranzakcióval. A buza és a m0llékterménj>-ek is néhány fillérre! olcsóbbodtak. A zárlat csöndes volt. x Az értéktőzsde- Budapestről telefonálják: Az értéktőzsde mai lefolyása lanyha' volt mert a külföldi jelentések (kedvezőtlenül hangzottak és a (háború a Balkánon a sok ellentmonidé híresztelés dacára is, javában folyik. A börzén ma azt remélték, hogy a háború lokalizálva lesz, ide mem annyira a politikai megitélés, mint inkább az a körülmény akadályozza meg mostanában a nagyobb áresést, hogy a tőzsde ibaissere van angazsálva. A forgalom ma igen csöndes volt, mert a bizony talan balkáni helyzeten kivül kiélesitette a piac tartózkodását a londoni bankráta fölemelése is. Az árnivó 2—3 koronával csökkent. A zárlat tartózkodó volt. A készárupiacon ate általános kőszén 20 koronával hanyatlott. x A gazdasági háziipar fejlesztése. Ghillány Imre báró földmivelésügyi miniszter bővebb rendeletet intéz a gazdasági egyesületekhez, melyben arra lelkesíti azokat, hogy a jövő télen rendezendő háziipari tanításokra már most tegyék meg a szervezés lépéseit. A kurzusoknak az a célja, hogy a kisgazda és a gazdasági munkás a kosárfonásban, a fafaragásban, seprű- és kefekötésben stb. ólyan gyakorlatra tegyen szert, hogy a gazdaságban és mindennapi háztartásban használni szokott eszközöket, szerszámokat a téli időszakban saját gazdasága részére maga elő tudja állítani. Különösen ott kiván a miniszter ilyen tanfolyamokat rendezni, ahol nagyo-bbszámu mezőgazdasági munkás-napszámos lakik, akik télen kereset nélkül vannak. Tanítják a kosárfonást, tüz, gyékény, szalma és báncsfonást, kefe- és seprükötést és a faragást. A termelés értékesítése könnyű, különösen ott, ahol a termelők értékesítő szövetkezeteket alakítanak, mert ezeket az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe veszi. A tanitások hat héttől négy hónapig tartanak és azoknak mely községekben és mennyi költséggel leendő szervezése iránt az előterjesztést augusztus l-ig kell fölterjeszteni. A budap*sti gabonatőzsde. Ausztria és a belföld több helyén ismét volt rövidebb-hosszabb ideig tartó eső, a batáridőpiac iránya azonban változatlanul nyugodt ós a jegyzések általában inkább csökkenők, mert a kiulisz azon a véleményen van, hogy a múlt heti időjárás nem okozott nagyobb kárt a mezőgazdaságban. Az üzletmenet, éppen ugy, mint a készáruvásáron, •vontatott, néha percekig szünetel a forgalom. A júliusi tengeriből 8000 métermázsát mondtak föl. Az árfolyamok a következőik: Buza áprilisra 11.68—69, októberre 11.18 —15. Rozs októberre 8.86—87. Tengeri májusra 7.37—38, júliusra 7.68—69, augusztusra 7.86 —87. Zab októberre 8.53—54. A Ikészáruvásáron mérsékelt forgalommal nagyoblbára változatlan volt a buzaüzlet iránya. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsde megnyitása lanyha volt, mert külföldről kivétel nélkül ilanylha jelentés érkezett és a külpolitikai hirek csaknem kivétel nélkül azt a fölfogást erősítették meg, hogy odalent a Balkánon küort a háború. Az árnivó a nemzetközi, úgyszintén a helyi piacon 2—3 koronával esett a tegnapi zárlathoz viszonyítva. A készárupiacon néhány köszéniparértéket, kiváltképpen az általános kőszénbányarészvényt, a tegnapinál jóval olcsóbban kínálták. A járadékpiac tartott. A zárlat itteni és bécsi fedezés nyomán kissé javult. Kötöttek: Magyar hitel 810—812. Magyar bank 530—532. Osztrák és magyar államvasút 691.75—695.50. Közúti 630—631.50. Rimamurányi 678—686. Temesvári szesz 523 —525. Phőbus 164—166. Altalános koszén 1005. Salgó 745—747. Budapesti általános villamossági 554—558. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 614. Magyar hitel 810. Laderhank 504. Osztrák-Magyar államvasút 691.50. Déli vasút 117.50. Rimamurányi vasmű 677.50. Alpesi 909.50. Skoda 814.50. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Hiidessen a j Dé/m agyai 01 szag ban VASÚTI MENETREND Érvényes 1913. május 1-től. A Szeged állomáson. Indulás: Budapest felé: K. exp. 256. Sz. v. IS Gy. v. 605. Sz. v. 430. Gy. v. 959. Sz. v. 84°. Sz. v. 5»7- Gy. v. 321 Sz. v. 123. Sz. v. 235. Temesvár felé: Sz. v. 926. Qy. v. 1156. Sz. v. 257 T. v. sz. sz. 119 (Nagykikindáig). Sz. v. 5<°. Gy. v. 6]0. Sz. v. 209. Sz. v. 425. K. exp. 301. Nagy-Becskerek—Károlyháza felé: Sz. v. 155 Sz. v. 451. Sz. v. 949. Sz. V. 1146. Sz. V. 229. Sz. V. 615. Arad felé: Sz. v. 322- Motor 6A M. v. 1040. Gy. m. 1234. Sz. v. 156. Sz. v. 322. Motor 506 Mezőhegyesig). Gy. m. 633. M. v. 725 (Makóig). Szeged-Rókus felé: Sz. v. 224. Sz. v. 747. Sz. v. 10'5. Sz. v. 207. Sz. v. 338. Sz. v. 615. Érkezés: Budapest felől: Sz. v. 1203 Gy. v. 1141. Sz. v. W. Sz. V. 709. Gy. V. 600. Sz. v. 10j£. Sz. v. lte Gy. v. 1®. Gy. v. 737. Sz. v. 537. K. expr. 255. Temesvár felől: K. expr. 2«. Sz. v. 1257. Qy. v. 909. Gy. v. 64i. Qy. v. 239. Sz. v. 133. Qy. v. 635. Sz. V. 748. Nagy-Becskerek—Károlyháza felől: Sz. v. 7'5 Sz. v. 941. Sz. v. 1145. Sz. v. 118 (Csókáról). Sz. v. 254. Sz. v. 555. Sz. v. 123f. Arad felől: Gy. m. 9H Sz. v. 1135. Motor 1259. Motor 340. Gy. m. 242. M. V. 626. Sz. v. 921. M. v. 512 Makóról). M. v. 753 (Mezőhegyesről). Szeged-Rókus felől: Sz. v. 1239. Sz. v. 555. Sz. y 837. Sz. v. 1125. Sz. v. 316. Sz. v. 502. A Szeged-Rókus állomáson. Indulás: Nagyvárad felé: Gy. v. 1135. Sz. v. 320. Sz.v. 812. Sz. v. 1059. Sz. v. 244. M. v. 350 (Gyuláig). Sz. v. 715. (H.-M-Vásárhelyig). V. v. 822. (Békéscsabáig). Szabadka—Ujdombovár felé: Sz. v. 258. Qy.; v. 545. Sz. v. 619. Sz. v. 814. Sz. v. 1130. Sz. v. 312. Sz. v. 440. Sz. v. 653. Sz. v. 1022. Horgos és Zenta felé: Sz. v. 422- V. v. 1204. Szeged felé: Sz. v. 1222. Sz. v. 5J0. Sz. v. 826. Sz. V. 1108. Sz. v. 300. Sz. V. 445. Érkezés: Nagyvárad felől: Gy. v. 5®. V. v. 740 (Békéscsabáról.) Sz. v. 946. m. v. 527 (Hódmezővásárhe(yröl). Sz. v. 1045 Sz. v. 243. Sz. v. 422. M. v. 758. Sz. v. 1121 Ujdombovár—Szabadka felől: Sz. v. 355. Sz. v. 725. Sz. v. 1048. Sz. v. 1203 Sz. v. 239. Sz. v. 512. Sz. " 753. Gy. v. 1122 Sz. v. 1217. Zenta-Horgos felől: V. v. 852. Sz. v. 606. Szeged felől: Sz. v. 2j2. Sz. v. 802. Sz. v. 1030 Sz. v. 239. Sz. 344. Sz. v. 622. Közvetlen kocsik közlekednek: Budapest nyugati p. u.—Orsova között. 1—II osztály. Budapestről indul lOj-j. Budapest nyugati p. u.—Pancsova között. (Szeged—Karlova—Nagybecskereken át). I—II. osztály. Budapestről indul 1015. Pancsováról indul 301. Szeged—Békéscsaba között: I—III. osztály. Szegedről indul 613. Békéscsabáról indul 434. Rövidítések magyarázata: A nagyobb sz-m az órát, a kisebb a perceket jeienti. Esteli 6 órától reggeli 6 óráig éjjel van; ezen időszakba eső érkezéseket vagy indulásokat a percszámok aláhúzásával jelöltük Sz. v. = személyvonat, Gy. v. = gyorsvonat, Me. v.^mo vorvonat, V. v. = vegyesvonat, K. expr. =«= kelti exprerz tsz. tehervonat személyszállítással. A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság igazgatósága és felügyelő bizottsága fájdalommal tudatja, hogy a vállalat felügyelő bizottságának érdemes tagja Perjéssy László kamarai titkár űr váratlanul meghalt. Az elhunyt sok éven át igaz jóakarattal és páratlan buzgalommal töltötte be hivatását vállalatunknál. Emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Szeged, 1913. julius hó 3.