Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-04 / 154. szám

•1,1 1913. julius 2. DÉLMAGYARORSZÁG ? 9 Perjéssy László halála. (Saját tudósitónktól.) Perjéssy László kamarai titkár ma délben egy órakor hirtelen meghalt. Váratlan halála annál tragikusabb, mert munkaközben, hivatali kötelességeinek teljesítése alatt érte a halál. Délelőtt 8 órakor ment föl a kamara épületében levő földszinti lakásából az emeleten levő hivatalos szobájába és rendes napi teendőinek elvégzéséhez látott. Déli 12 óráig a folyó ügyeket intézte. Szabó Gyula kamarai másodtitkár több izben benyitott Perjéssy szobájába, hogy hivatalos ügyben beszéljen vele. Szabó a kimerültségnek, vagy fáradtságnak semmi nyomát sem látta Perjéssy titkáron, aki szokott energiájával és munkakedvével dolgozott. Mikor Szabó Gyula el akart távozni szobájából, visszahívta a másodtitkárt és kedélyes beszélgetést kezdett vele. Mosolyogva mutatott neki egy Besztercéről érkezett képes-lapot, amely fiát ábrázolja, aki ott mint tartalékos hadnagy fegyvergyakorlatra vonult be. Tizenkét óra után Perjéssy László még fent volt hivatalában. Ipariskolai bizonyítványokat irt alá, mert ő volt az ipariskola vizsgálóbizottságának az elnöke. Az aláírásnál segédkeztek neki Blau Margit és Mihálovics Juliska, kamarai tisztviselőnők. A szobában még ott volt Perjéssy 13 éves Irénke leánya, aki a bátyjának a fényképét kérte az apjától. ; . i Mikor a titkár az aláírásokkal elkészült, amerikai tiipusu Íróasztalának rollóját lehúzta és lezárta az Íróasztalt. Ezután föl akart emelkedni helyéből, de ebben a pillanatban visszahanyatlott. Hirtelen a szivéhez kapott, halkan hörgött és arca ugy elváltozott, hogy a még mindig szobájában levő kis leánya, annyira megijedt, hogy hangosan sikoltozni kezdett. A sikoltásra először Szabó Gyula másodtitkár rohant be Perjéssy szobájába. Perjéssy ekkor nagy karosszékében eltorzult arccal ült. Szabó azonnal élesztési kísérleteket alkalmazott, elvágta a titkár nyakkendőjét, fölszaggatta gyorsan a gallérját és kibontotta ruháját. Aztán lefektette Perjéssyt a díványra, ki ekkor már eszméletlen állapotban volt. Közben orvosért mentek, addig is vízzel próbálták föllocsolni a titkárt, ki azonban nem mozdult többé. Hosszas keresgélés után végre a kamarai szolga visszatért Bernát József dr. orvossal, aki azonban már csak a beállott halált konstatálhatta. Később még öt orvos érkezett, akik valamennyien megvizsgálták Perjéssyt és megállapították, hogy halálát szívszélhűdés okozta. Perjéssy László halálának 'hire villámgyorsan terjedt el a városban és mindenütt nagy megdöbbenést és mély részvétet keltett. Feleségén kívül három gyermeke gyászolja. Fia, László törvényszéki jegyző Nagybecskereken; jelenleg Besztercén tartalékos katona. Két leánya van, akik közül az idősebbnek, Alicének néhány hét múlva lett volna az esküvője Hubay László dr. ügyvéddel. A kisebbik leánya, Irénke, jelen volt délben az apja tragikus halálánál. Perjéssy László 1859-ben született A'lsókálosa nevü gömörmegyei faluban, ahol az apja református pap volt. Életpályáját, mint tanár kezdte meg s ezt megelőzőleg, több felvidéki városban volt előkelő családoknál nevelő. Már pályája kezdetén megérdemült előrehaladásban volt része s még egész fiatalon került a nagyrőcei felsőkereskedelmi iskolához, mint igazgató. A Felvidéken széleskörű társadalmi működést fejtett ki évtizedekkel ezelőtt, amiből kifolyólag sok elismerést szerzett magának. Szegedre 1901-ben került, mint a felsőkereskedelmi iskola igazgatója. Az intézetet rövidesen magas nivóra emelte. Kiválóan kedves egyénisége, agilitása, nagy műveltsége s a kulturális és közgazdasági ügyekben való nagy jártassága, hamar megalapozták Szegeden is a népszerűségét. Igy történt, hogy alig néhány évi itt tartózkodása alatt a törvényhatósági bizottságnak számottévő tagja lett és több egyesület vezető tagjai sorába választotta. Kulinyi Zsigmond elhunytával pedig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára lett, amely állásában haláláig csaknem 8 évig működött. Munkás életének eredményekben gazdag, legtermékenyebb szaka arra az időre esik, mikor már a kamarai titkári állásánál fogva tevékenysége úgyszólván a nyilvánosság előtt folyt le. Széles tudással, nagy munkakedvvel és fáradhatatlan buzgósággal állott a kereskedelem és ipar érdekeinek szolgálatában, de megtartotta a kapcsolatot a közművelődési ügyekkel is. Mint kamarai titkár, tagja volt az Országos Igazgató-Tanácsnak, az Országos Közlekedési Tanácsnak, az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanácsnak, Vámpolitikai Központnak, a Statisztikai Ármegállapitó Országos Tanácsnak. Igazgatósági, illetve választmányi tagja volt az Országos Hajózási Egyesületnek, az Országos Kereskedelmi Egyesülésnek, a Gyáriparosok Országos Szövetsége szegedi kerületének; állandó miniszteri szakfelügyelője volt az iparos és kereskedő tanonciskolának, miniszteri biztosa volt a szegedi s fölváltva az újvidéki, szabadkai és zombori felsőkereskedelmi iskoláknakk. Társadalmi téren is nagy tevékenységet fejtett ki, számtalan egyesületnek volt a tagja, elnöke, vagy alelnöke s előkelő szerepvivője. Ügyvezető elnöke volt a DMKE-nek, végrehajtó bizottsági tagja volt a szegedi nemzeti munkapártnak, felügyelő bizottsági elnöke volt a Szegedi Kenderfo;nógyárnak, elnöke volt a szegedi tanonciskola felügyelőbizottságának, alelnöke a Szegedi Népipari Egyesületnek, tagja a szegedi felsőipariskola felügyelő bizottságinak, a szegedi városi felsőkereskedelmi iskola igazgató-tanácsának. Tagja volt a Dugonics-Társaságnak, a mely néhány évvel ezelőtt Szeged ujabbkori történelmének megírásával is őt bizta meg. Munkabuzgalma és fáradhatatlan agilitása nem ismert határt. A kisebb jelentőségű dolgok épugy érdekelték, mint ahogy égették tettvágyát a nagyobb alakitások. Épen ezért a közgazdasági életben előfordult nagyobb akciókban való részvételen kivül időt fordított a kamarai kerület rendkivül kiterjedt érdekeltségének minden ügyes-bajos dolgára is. . • Perjéssy László sokoldalú működésének elismerése különben rendkivül impozánsan nyilatkozott meg az 1911. év folyamán, mikor országos méretű keretekben ülte meg a társadalom Perjéssy 'háromévtizedes közéleti munkásságát. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara tagjai különösen mélyen fájlalják Perjéssy titkár elhunytát, mert nekik volt legtöbb alkalmuk figyelemmel kisérni azt a szakavatott, céltudatos és lankadatlan munkásságot, amit a megboldogult a kamara irodájának élén, egyrészt a kamarai intézmény népszerűsítése, tekintélyének emelése, másrészt a kerület és az ország kereskedelmi és ipari érdekeinek erősítése és fejlesztése érdekében kifejtett. Halála váratlanul jött. Pihenésre adő nem jutott az ő számára, aki annyit dolgozott. Élete példázza a munkás ember éietét, akinek működése a közjólétet mozdítja elő, magának pedig több nem jutott, mint a kegyelet és hálás elismerés. Iskola-botrány Temesváron. — Tanfelügyelő a tanítók ellen. — Feltűnő rágalmazási pör. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes törvényszéki tárgyalás lesz nemsokára Temesvárott. Egy elemi iskola egész tantestülete kerül rágalmazással vádolva a bíróság elé, mert panaszt emelt a kultuszminiszternél az iskola igazgatója ellen. A legérdekesebb a dologban az, hogy nem a megvádolt igazgató, hanem a dologban alárendelt szerepet játszó segédtanfelügyelő perelte be a tanitókat. Országszerte fel tünést keltett az a (hallatlan iskola botrány, mely tavaly nyáron játszódott le a temesvári ferencvárosi népiskola tantestületében. Laub Pál, az iskola akkori igaizgató ja igazságtalanul lüLdjöjzni kezdte Nemes Irma tanítónőt. Köziben Temesvár város számvevősége kiderítette, hogy az igazgató tizenöt esztemdőn át szabálytalanul kezelte a pénzeket. Vizsgálat is indult ellene 'és Laub a vizsgálat tartama alatt teljes igazgató hatalmával terrorizálta a vezetés© alatt álló tantestületet. Ezzel azt akarta elérni, hogy az összes tanitókat elhelyeztesse az iskolától, mert tartott tőle, hogy a pénzkezelés körül való szabálytalanságok miatt fegyelmi vizsgálatot indítanak ellene és ennek során újból felvetődnek a minisztérium által már elejtett régi visszaélései. A tanfelügyelőségtől nem kellett tartani, mert Ilaskó László segédtanfelügyelő, ki az iskola látogatásával rendszerint megbízatott, fiüggő viszonyban állott vele szemben. Laub ugyanis egy pénzintézetnek is igazgatója volt és bankjából harmadfélezer korona kölcsönt folyósított a segédtanfelügyelőnek. Ennek révén a segódtanfelügyelővel szemben biztonságban érezte magát és egy izben olyan jelentést küldött a tanfelügyelősóghez, melyben a tantestületet mint veszekedő torzsalkodó, békétlen bandát tüntette föl. A királyi tan felügyelőség ezért megdorgálta az egész tantestületet. A megbántott tanítók Agliceriu ítem/us vezetése alatt küldöttségileg járulták a vallás és közoktatásügyi miniszter elé és igazságos vizsgálatot kérték. A miniszter Neterda |Moideszt, miniszteri titkárt küldte ki az ügy megvizsgálására. A vizsgálat megkezdődött és a miniszteri biztos felíhivta a tanítóságot, hogy panaszaikat terjesszék elő. A tanítók szép sorjában előadták panaszaikat az igazgató ellen és ezek során azt sem hallgatták el, hogy Raskó segédtanifelügyelő az igazgatóval szemben íjiggő viszonyban van és ezért nem biznak pártatlanságában. A vizsgálat csakhamar! befejeződött és ekkor történt a csoda. A vizsgálat eredményeképen a miniszter Laub igazgatót elhelyezte a ferencvárosi iskolától ós a tanfelügyelőséghez osztotta 'be szolgálattételre. Laub tehát fölfelé bukott. Raskó segédtanfelTelefon 5 5. Kizárólag helybeli, hírneves asztalosmesterek által készített, elismert jóiflinőségü és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült /Y\űasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetésre is