Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-04 / 154. szám

1913. julius 4. DÉEM AGYA RORSZÁG 3. A polgármester beszámol budapesti tárgyalásairól. (Saját tudósítónktól.) Több fontos és sürgős városi ügyben Lázár György dr. polgármester tegnapelőtt — amint megírtuk — Budapestre utazott, ahonnan ma éjjel érkezett vissza. Ezek között a városi ügyek Között szerepel a nagy kölcsön, a zenepalota Cs a városi felsőkereskedelmi iskola államsegélye, a kövezetvám díjemelése, a tiizérlaktanya és végül a központi pályaudvar és a vasúti műhely kiépítése. Ezekben az ügyekben tárgyalt tegnapelőtt és tegnap — mint munkatársunknak mondta — a minisztériumokban a polgármester. Amint alább következő információjából kitűnik, nem egészen eredménytelenül. A hétmilliós kölcsön hajója kissé félrebillent ugyan, mert a polgármester azz'a'1 jött haza, hogy nem adnak a bankok pénzt, de ád a Földhitelintézet hatvanhárom évre 3 és fél árfolyammal, 4-85-ös annuitással, csakhogy mindössze — három milliót. Ez a drága pénz épen arra lesz elég, hogy a tüzérkaszárnya és a zenepalota fölépüljön beiőie. A polgármester Budapesten folytatott tárgyalásairól a következőkben informált bennünket: , — A hétmilliós kölcsön ügyében, amely a legszükségesebb és legsürgősebb városi beruházásokra kell, több budapesti pénzcsoporttal folytattam tárgyalásokat, de — eredménytelenül. Rettentő nagy a pénzhiány még mindig és a bankok milliókat nem folyósíthatnak még a legprímább biztosítékok mellett sem. A válasz mindenütt az volt, hogy ez év végéig még csak kilátás sem lehet arra, hogy több millió kölcsönt adhassanak. Igy nem maradt más hátra, minthogy a budapesti Országos Földhitelintézet-hez fordultam, a hol kijelentették, hogy kaphat a város pénzt, de egyelőre nem hét milliót, hanem legfölehb hármat. Ezt elég kedvező föltételekkel kínálták: 9 és fél árfolyammal, 4-85 annuitással 63 évre. Valószinü, hogy ezt el is fogadjuk, mert máskülönben nem tudjuk fölépiteni a tüzérkaszárnyát. A többi beruházásra pedig — majd meglátjuk — függő kölcsönt veszünk-e föl, vagy más úton-módon oldjuk meg a kérdést. — A zenepalota államsegélye dolgában is tárgyaltam a kultuszminisztériumban. Ez az ügy jó utón halad és nagyon kedvező kilátásai vannak a városnak arra, hogy a zenepalota költségének fedezetéből hiányzó 300,000 koronát államsegély utján rendelkezésünkre bocsátja a kuituszkormány. Megígérték, hogy ezt az államsegélyt az 1914. évi költségvetésbe fogják beleilleszteni s a költségvetés elfogadása után folyósítják. Egyébként a miniszter hamarosan leiratot is fog intézni a városhoz az államsegély dolgában. — A tüzérlaktanya telek-kérdése is végleges elintézést nyert. Az nem áll, hogy a honvédelmi miniszter kifejezetten vonakodott volna a régi szeszgyár telkének elfogadásától, csak nem nyilatkozott még erre nézve. Most azonban már befejezett dolog, hogy a honvédelmi miniszternek semmi kifogása sincs a szeszgyár telke ellen. A kaszárnya épitését valószínűleg még az ősszel megkezdjük abban az esetben, ha addigra a laktanya részletes tervei is elkészülnek s azokat a honvédelmi miniszter is elfogadja. — Sikerült kieszközölni azt, hogy a kultuszkormány a városi felsőkereskedelmi iskola államsegélyét 10,000 koronáról 15,000 koronára emelje föl. A fölemelt államsegélyt 1914. évtől kezdve folyósítják. tiBEXQBnaaaiBiaKnBQBSHitisaeaB iisHBUSQSsszünaaBSKJsaiia Bulgária. Románia mozgósított. (Saját tudósítónktól.) Bulgária nagyon is komolyan veszi a háborút, — szinte csak ő ve'szi komolyan és minden oldalon inkább tervezgetnek, ijesztgetnek és spekulálnak. Közben Bulgária már sikereket ért el a szerbek ellen és összeütközött a görögökkel is. Ma pedig egész nyiltan megüzenik mindenkinek — akit csak illet — Szófiából, hogy Bulgária kész a leszámolásra, sőt 'le is fog számolni ellenségeivel, mivel az ő részéről szabadságharc volt az eddigi küzdelem. Ez az üzenet főként Romániának szól most, mert Románia fenyegetően kezd föllépni. A mai napon a balkáni fővárosokban elterjedt az a hir, hogy a bolgár-görög és a bolgár-szerb hadüzenet már megtörtént, csak nem proklamálták. E hir hatása alatt Románia királya aláirta az általános mozgósítás elrendelését s ma délben Románia a mozgósítást megkezdte. Ugyancsak általános mozgósítást rendelt el Montenegróban Ni-: kita király is. A háború a Balkánon igazán kezd komollyá lenni. Nem vígjáték az, ami Isztipnél történt s nem papircsörtetés, amit Románia csinál. Isztipnél borzalmas volt a harc s akárhogyan sötétítsék, ferdítsék részrehajló jelentések, a nagy kaszabolást, a patakzó vért, a fölperzselt falut nem lehet elfüggönyözni papírral. És Románia lázban ég, mozgósitás előtt áll s most már a diplomaták intézkedhetnek, ahogy akarnak. Mikor elfojthatták volna a Bálkán tüzét, nem fojtották, hanem szították. Duzzadó arccal belefújtak a parázsba, hogy csak lángra kapjon. A hármas ántánt ravasz számítással kitörésre segítette az első nagy balkáni háborút. A hármasszövetség ellen való sakkhuzásait akarta szépen előkészíteni. Fölidézte a démonokat, mint a Goethe bűvészimája a szellemeket. Most aztán nem tudja visszaparancsolni őket. A szövetségesek hajbakaptak. Románia nem engedte magát Bulgáriára uszítani és Bulgária nem adta oda magát saját vére árán, a képmutató ántánt, az angol, francia és orosz — A belügyminisztériumban megsürgettem a kövezetvám-dijszabás fölemelésére vonatkozó fölterjesztés elintézését. Ez is rövidesen jóváhagyva kerül vissza. A belügyminisztériumban már áttanulmányozták, most ugyanebből a célból a kereskedelmi miniszternél van. A kövezetvám emelésének jóváhagyásával a várös jövedelme évenkint százezer koronával lesz nagyobb. A központi pályaudar és a vasúti műhely ügyében folytatott tárgyalásairól a polgármester ma nem volt hajlandó nyilatkozni. hipokriták játékszeréül. Oroszországnak § két barátjának nem a balkániak szabadsága miatt kellett a szabadságharc. Nekik jólesett volna a német, az olasz és az osztrák-magyar monarchia ellen való lovaglásukhoz kengyelbe lépni a pánszláv Balkán hátáról. Bulgária és Románia azonban komolyan veszi a maga dolgát, a maga jogait. Ez az, amire nem számított az átlátszóan üres agyú diplomácia. Ez az, amiért megrökönyödés neki az uj háború, ezért haragszik a cár és ezért nem fog most már az ő bűvös szava a fölbiztatott, fölszabadított szellemeken. Most még meg kell várni a háború végét, amelyről tegnap megtudtuk s ma már a szerb lapok kiabálják, hogy nem lehet messze. Bulgária röviden, de véresen fog leszámolni drága kis szövetségeseivel, az ő önfeláldozásának szélhámosaival. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A ROMÁN MAGATARTÁS. Berlin, julius 3. A Lokalenzeiger-nek jelentik Bukarestből, hogy a román kormány elrendelte a hadsereg mozgósítását. Bukarest, julius 3. A lakosság rendkiviil izgatott, mert döntő eseményeket vár. Már kora reggel óta nagy élénkség van a város középpontjában levő utcákban. A közönség szétkapkodja a lapok külön kiadásait, amelyek minduntalan szinte megszakítás nélkül jelennek meg. Egyes lapok már jelentik, hogy a hadsereg mozgósítását elrendelték, de formálisan ez még nem történt meg. Majoreszku miniszterelnök ebben a pillanatban a királynál van kihallgatáson, hogy a mozgósításra vonatkozó parancsot eléje terjessze és aláírassa. A rendelet közzétételét délután egy órára, középeurópai idő szerint déli tizenkét órára várják. A mozgósitó-parancs értelmében az 1903-tól 1913-ig terjedő tartalékos évfolyamokat még ma behívják. A kormány határozata értelmében nemcsak egyes hadoszlopokat, hanem az egész hadseregét mozgósítják. Ujabban jelentik: A vasúti vonalakon még ma délután megkezdték a csapatok szállítását a bolgár határra. Az eddig tett előzetes intézkedések folytán a hadtestek öszszeállitása csak egy-két napig fog tartani, ugy, hogy a román hadseregnek Bulgáriába való bevonulása legkésőbb három nap múlva megtörténik. Értesítés. Telefon 1203. sz. :: Legolcsóbb kárpitos- 'íruk beszerzési forrása. Dus választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák, gyermekágyak stb. Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel • • • • :: kárpitos-üzlet Kossuth Lajos-sugárut 6. szám.