Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-30 / 176. szám
1913. julius 30. m 5. — Én kérőm .a törökklanizsai biró vagyok. Vét nekünk egy csőszünk harminc évig egyfolytában, -i-gön bőcsületös embör. Hát unost, lliogy a cserösznye érésikor elhalt tisztösség-ben, elh-atározihuk, ihogy szobrot állíttatunk neki. Oda ihiaiza még tuidjuk, bogy Szögedébe sok szobor van, szépek mög jók, 'hát engöm beküldtek a gazdiák, bogy nézzek egyet, amilyen mögfelelne a mi csőszünknek, aztán mondjam mög ide be a nagyságos polgármester urnák, bogy adjon ia város nekünk ingyenbe egy teret és mi azon fölállítjuk a csőszünk szobrát. — Honit is jártam már a községházán, de nem találtam mög a polgármester urat, gondoltam .afddig legyüvük azt kiválasztok egy szobrot, amelyiknek ma,rutájára majd1 a csőszünket megábrázolja a szobrász. — De, sok péniz Ikell ahoz, — incselkedett a bíróival az előbbi fiatal ember. — Hát aztán? — szólít az örieg fölháborodva, — Akármennyibe Ikerül, megcsináltatjuk; vagyunk hozzá tizenöten, mindnyájan adunk ha köll egy-két ezrest. — Aztán miiért Szögeden akarják felállítani a szobrot? — Itt vannak a többi nevezető s ember ők szobrai ás. -Mög azé a cigányé ds: a Dankó Pistáé. Olyan emlbör volt a mii csőszünk is, vagy mi a csősz. Az nem csinál mást, mint nótát, azt mög minálunk mindönki tud még az én fiam is, aztán ini-ncs is szobra neki. A csősznek mög csak idukáil, harminc évig őrizte a falusi földeket . . , Azzal dühösen hátat fordított a törökkanizsti biró és ment tovább szobrokat nézni. Hogy fosztottak ki a cigányok egy babonás családot? — Szigorú Ítéletet hozott a szegedi törvényszék. — (Saját tudósítónktól.) Magyar-padén Ragyenkov Milivoj jómódú földesgazdiáhaz március végén beállított egy -napon bárom cigányasszony, meg egy vén cigány, -névszerint Todor Pepsi Rézi, Bócz Mária, Rádo Katalin és Lupsa György. A cigányasszonytok egyenesen azzal köszöntöttek be, hogy ők jósnők, azután bementek a -lakásba, Ragy-enlk-ov anyjától, egy öreg parasztasszonytél, szenteltvizet kértek, azt egy tányérba öntötték, az öreg cigány az dStiáJíló tmesitórgeijendájából egy szilánkot levágott s azt a szentélitvizbe mártva, megjósolta, hogy a lóistáilóhán, -a fal mellett álló ló első lába alatt a földben rontás van elásva s ha azt onnan iki nem veszik, ugy az romlást hoz a házra, minden jószág elpusztul s a házban járókra szerencsétlenséget hoz. A jámbor família -persze megijedt és kérték a jós bandát, hogy segítsenek; a csapáson. A jósok pedig jószivüek voltaik, bementek a-z istállóiba, a fal melletti -lovat kivezették, vettek egy fazék forró .vizet, abba egy nagy kést meg egy gyertyát tettek, belaönótték a szentelt vizet is, aztán a késsel a megjelölt hélyen egy kerek dynikait ásták, miközben persze térdelve imádkoztak és imádkozott a Ragyenikov-család gyerekestül is. Ezután a forró vizet ibeöntöttók a lyukba, erre ráborították a fazekat, aztán hallgat-ództak s a földből -tényleg moraj volt -ballható. -Nagy ceremónia kö-zt fölhívták ezután a gazdát, h-ogy nyúljon 'be -a víz alá a lyukba, s emelje ő k-i a rontást. A rontás egy h-osszju marha-szarv volt és tényleg benne volt ia földben s a szarvból női* hajat, -lósörényt, száradt békát, csontfo'tízíáj-k ki bukótt'-faláláá.és páratlan ügyes ' béggel a -szárvha, iezt..-.padig ,-a lltrkba tudta A tyúk orrához tartotta a rontást s a tyúk azonnal megdöglött, -mire a jós azt mondta, bogy ha -a rontás a földből ki inem került volna, minden jószág és minden élő a házban igy pusztult volna el. -Nos és a dolog vége persze a 80 koroma volt, mit a gazdától kértek, s amit a rontás ellen szintén el kellett hamvasztani. .A pénzt az egyik kuruzsló rongyba icsavarva nneg is gyiujtotta, de miként később kiderült, a cigányasszony (ügyesen más papirost tett a rongyba, a pénzt pedig az egyik cigány zsebébe vándorolt. A dologról persze nem volt szabad senkinek sem szólni, -a cigányok pedig elvonultak ós -meghagyták Ragymkovéknak, hogy mig visszatérnek, a -család folyvást imádkozzék. A família buzgón imádkozott, harmadnaixin pedig mejelent a háznál újból a két aszszony. Az egyik cigányasszony -a (küszöbnél mindjárt leborult, -síi-rt, imádkozott s azt jajgatta, hogy miután valamelyik házbeli elmesélte másoknak is-, hogy ők a rontásüzők, most beléje bujt a rossz szellem. A család fogadkozott, hogy senkinek sem szóltak. Ezzel természetesen azt akarták elérni a cigányok, hogy a család hallgatását biztosítsák. Aztán kezdődött előilrő-I -a csalás Jött a szanteltviz, azit tányérba öntötték, abba egy huszifillérest tetteik s ebből konstatálták a jósnők, hogy a szobáiban kincs van elásva. 'Letérdelt tehát mindenki, tömjént gy-ujtat-t a cigányasszony, s hosszas kutatás után -a küszöbön felszedték a padlót és ott -ásni kezdtek; ia földből pedig előkerült -két egymáshoz ragasztott -régi pénzdarab, amit, mikor szétválasztottak, közepéből egy tízkoronás arany hullott :ki. A cigányasszony aztán elmesélte, hogy a föld -aktit van egy öreg ősz ember, -az egy kazáinon ül, mely téli van dukátáJklka'l, de az 'öreget gonoszok láncra verték s mig a lánc de nem -olvad róla, -addig a pénzt nem lehet kivenni. Kért tehát-a 'gazdától 2 darab 20 koronást, hogy ezt a lukban elégesse. Az égetési szemfényvesztések után a Cigányak kijelentették, hogy inékik az éj,t a házban kell tölteniük. Másnap reggel 5 órakor folytatták a miunkát. A fcuruzsláasszany indítványára -letérdeltek mindnyájan a liukhoz s -imádkoztak, miközben .a kuruzsló a liükba beszelt, mire Ragyenkovák szer,int -a lukba csiicsargésszerii Ikaing volt hallható és ugy hallatszott, mintha -a föld alól valaki -beszélt volna. És Todor Pepsi Rézi szerint t-ényl-eg -az öreg szólt alub ról, aki kijelentette, bogy még ezer korona kell alioz, hogy -a láncok ieoilvadj anak s ha azt azonnal de inam fizetik, illet-ve el nem égetik, az egész ház meghal. A ©azlda rohant persze pénzt keresni. A szomszéd potom -áron megvette két hold földijét, megvolt tehát a pénz, ami természetesen a cigány-tarisznyába került. Másnap folyt -a gonosz játék tovább s ekkor is 1000 korona kellett. Nev Miksa gabonakereskedő adta ezt kölcsön Ragyenkovnaik váltó,ra- És -igy tartott ez még egy héten át, mialatt -elkótyia-vetyélődött a ház, a párlánc föld, lovak, tehenek, a Ragyenkovék egész kis gazdasága. Elképzelhetetlen dolgokat találtak k,i a cigányok. A legnagyobb csalási trükk pedig az volt, amikor a szenthuberti faluszéli keresztnél 10.000 koronát égettek el, persze csak látszólag a cigányok. iA teljesen koldusbotra juttatott család, miután 16.500 korona értékű vagyon elúszott, végre is a esendőrsógbez fordult, hol feljelentették az esetet. Lévay Mihály osenldőrőrmester fáradhatatlanlul .nyomozott az ügyben, kikutatta, hogy a cigányoknak kik volt-aik orgazdái s a csaló banidát letartóztatta. A szegedi királyi törvényszék ma hozott ebben az ügyben szigorú ítéleteit, mely szerint Todor Rézit három évi, Bócz Máriát egy és fél évi, a többieket pedig nyolc-nyolc havi börtönre átélte. A szerencse a dologban az, hogy a koldusbotra juttatott, tengődő család, amely már elveszettnek hitte pénzét, a kicsalit vagyon -nagy részét visszakapta. ZcAhl ámnn 6 órai éKéMeI- legnagyobb ^SCUlaliipa üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. Fonyó Soma litasi üzletében, Kölcseyv' kítCá 4Wagner-dalota. Az egri katonadráma. — őrült volt a merénylő főhadnagy. — (Saját tudósítónktól.) A véres szenzáció, me'ly vasárnapra virradó éjjel Blaha Gusztáv főihadnagy revolv-erlövés-ei nyomán támadt, élénk izgalomban tartja Eger városát, melynek társadalmában Fehér Imre őrnagy és családja előlkelő helyet foglalnak el. Ma délután három órakor temették el Blaha Gusztávot. Közel tizezer ember jelent meg az utolsó végtisztességen. Katonai pompa járt ki Blalhána-k s katonazene játszott gyászdálokat. Most már teljesen kiderítették a dráma részleteit s a merénylet rugóit. Blaha Gusztáv örültségi rohamában követte el a vérengzést. A dráma ,főhadnagy-hőse előkelő morva család sarja. Atyja jómódú ember, jószágkormányzó Stíhwarzenlberg herceg uradalmán. A szerencsétlen főihadnagy mindössze huszonnyolc esztendős volt. Egerben mindenki ismerte. Férfiúi szépségnek tartották. Fess, daliás alakja, ha feltűnt a-z egri korzón, a hevesi szép leányok és asszonyok kellemes megelégedettséggel' néztek rajta végig. Fekete nyírott bajusza volt, szemüveget hordott, amely ,mögül értelmes szemek csillogtag elő. Ismerősei azt -mondják, hogy komoly, képzett, igen- intelligens ember volt, de kevés -beszédű és zárkózott. Gyakran látták az őrnagyék társaságában, de nem tulgyakran. Mondják, Ihogy néhány héttel ezelőtt az őrnagy né egyik unokahugának kurizált a bálban, sőt arról is beszélnék, hogy a Fehérié kis leányával is szívesen eltréíálikozott. A komoly B'lalhána'k — mesélik az egriek — nagy sikerei voltaik a nők (körül. Mikor Bécsben szolgált, csak ugy bomlottak utána a nők. A főhadnagy állítólag még most is kapta Bécsből a szerelmes leveleket. De hát iratait lepecsételte tegnap a vizsgálatot vezető katonai bizottság. Massarek Adolf dir. főorvos, ezred-arvas hétfőn boncolta fel a szerencsétlen Blaha holttestét. Az ezredorvos, aki (igen kedves, jóvá! is úriember, ezt m-od'ta: — De hisz Blaha épelméjű volt ós semmi rendeli ©másságé, t se -vettek rajta észre! — Igen, én is ugy ismertem, mi'nt teljesen normális embert — volt a fel-elet. Ugy -láts-zik, rohamszerűen tört !ki rajta a téboly. -Kár érte, igen szimpatikus-, kitűnő ember volt. Szegény iBlalha ... A másikat, Szigetváry főhadnagyot én rés-zesit-ettum elsősegélyben. A szerenicsiétleh ember ,a saját lábán vánszorgott fel hozzám. Ha komplikáció nem áll be, ő megmenekül. Az őrnagyné sérülései sem életveszélyesek. — A boncolás orvosi szempontból különösen érdíekes -volt. Én -és kall-égám, akik -a boncolást végeztük, megállapit-ott-uk, hogy Blaha agyhártyája teljesen oda volt nőve a koponyacsonthoz. Ez olyan, ritkaság és olyan abnormális szimptoma, hogy csodálkozom, Ihogy már régebben ki -nem tört rajta a téboly. Fehér Imre őrnagy a tragédiáról) ez-aket -mondotta ed: — Alig tértünk haza, én búcsúztam feleségemtől, aki hálószobájába vonult és én -is Iák osztály ómba tértem. Az utcáin eldördült lövésre -nem lettem figyelmes, csak azt hallottam, amikor feleségemnek pár lépésnyire levő szobájában revolverlövés,t hallottam. Berohantam hozzá, de előttem futott tisztiszolgám, aki előbb is ért a szobába mint én. A futás közben éppen az ajtónál megbotlottam és igy történt, hogy Blaha lövése a szolgát érte. A meglepetés élső pillanatában nem is vettem -észre, hogy feleségem meg van sérülve, csak -a főhadnagyot .láttam feldúlt arccal a szoba közepén állani. Azonnal tisztában voltam vele, hogy őrültségi rohamában lövöldöz és minthogy (egymagam nem is gondolhattam megfékezésére, a közelben levő kaszárnyai katonai készenlétért futottam, de miire a katonákkal visszatértünk, Blaha már holtan feküdt a ©zoba közepén. Ekkor láttam csak, hogy a feleségem is megsérült. A házbeliek e-z idő alatt"orvtest hívtak,-aki bekötözte BeheiL"Moöt'-raár'- tui-van, mluden-.-ypszylyem