Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-26 / 173. szám

ÜH> jttíiu* 2g­elárasztották a brit partokat. Grimsbyben ezer „vörös" szállott partra ós mielőtt a lakos­ság fölocsu-dhaitoüt -vailina, -a postahivatal, a villamos vMáigtttás telepe, a banikok ós ia vas­utálloiraás' raktárali a „vörösek" kezén voltak. A képzelt ellenség a ©rámsbyú idr0ttalia.ii táv­íróállomás t is „elvágta". limi-ngbamban két­ezer főnyi sereget szállított partra a „vörös flotta." Itt is 'hatalmába kerítette a vasutat és a villamostelepet, sőt ezt fel is robbantotta. Természetesein markírozta a fölrobbantást. Nagy diadallal szállották meg a „vörösök" az admiralitás nagy olajtartályait, amelyek a brit hadólbaj ókat fűtőolajjal látják el. A sike­rült. Invázió után Grimsby és IrtmAngíbam fe­lől egyesültek a „vörösek." (Rengeteg tömeg nézte végig a harcjátékot. Az ellenség benyo­mult a halpiacra- és az irminglhami dróttalan távírót is elrombolta. A „vörösek" győzelme teljes volt ós a brit sajtó ugy siránkozik, mintha a németek már Londont fenyegetnék. — Megrendszabályozzák a tudakozódó irodákat. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara, továbbá a Magyar Kereskededök Egyesülete fölterjesztést intézett a kereske­delemügyi miniszterihez és a tudakozódó iro­dák megrendszabcdyozását kérte. A ikereske­delemügyi minisztériumban az er.re vonatko­zó szabályrendeletek elkészültek és néhány nap múlva a kereskedelmi kormány véle­ményadás céljából az érdekelt testülleteknek megküldi. , — Url kisasszony, mint kőmives Inas. Budapesti tudósiitónik jelenti: A Bálvány­és Zrinyi-uteák sarkára uj épületet eonélnek. A 1 Árpalota alapjait rakják le Benedek De­zső építőmester munkásai és három raap óta a miattiért keverő, téglákat ágaziitó kérgesike­zü munkások között szorgalmasain dolgozik egy fiatal leány is. Finom, uri airai 'kis leány, akiinek uri mivolta a. malterret tele fmcscs-en.t mumkásziuhbany alól i|g kilátsizik. Nemrég még finomra manikűrözött kézzel verte a zongora billentyűit a rdkkokó-szalónhan. és 'hogy- most ide került, azért érdiakes', mert sem nem a kényszerűség, sem nem a nagyúri passzió kergette a munkások közé. Egysze­rűen: építész akar lermi, eltökélt szándéka, hogy diplomát szerezzen és. ugy találta he­lyénvalónak, ihOgy rae eliméletben, haniem a nyílegyenes szálfák árnyékában tanulja meg azt, amire egy jóravaló építőmesternek szük­sége lesz. Sohwartz Erzsikének hívják az iinaskis­asszanyt és leánya Schwartz Ignlác tekinté­lyes fővárosi kereskedőnek. A félsőibb leány­iskolát végezte, majd mivel nagy kedve tá­madt alboz, .hogy épitész legyen, szülei beirat­, Iák a felső ipariskolába, .amelynek első évfo­lyamát kitűnő eredménnyel most végezte el. ö volt az egyetlen és első női tanulója eddig az intézetnék, A vizsgák után. jelentkezett Benedek Dezső műépítész irodájában, arra kérte ,a miiépitészt: .alkalmazzák őt inasnalk. Különös volt .a kérés, de teljesítették. A kis­leány a bá-lvány-utoali épülethez, Meixner An­tal művezető keze alá .került és egy bét óta itit .dolgozik ép olyan szorgalommal és még nagyobb ambícióval, mint a többi fizetésárt téglát .igazító munkások. A Délmagyarország munkatársa meglátogatta tegnap Schwartz Erzsikét az épülő háznál. Az urikisassizony ép .maltert ibordatt a .téglara'kákíioz. Nevetve mondta: — Nagyon meg vagyok elégedve a sor­sommal, örömmel dolgozom, inert jó építő­mester akarok lenni, Ctsak a kezeimet sajná­lom Eleinte arra gondoltam, ibogy keztyüt buzolk, die kitűnő meslterem Meixner ur meg­magyaráztia, hogy ,aiZ átnedvesedett fceztyü jobban tőinkre teszi a kezet, mint a: malter, vagy a .tégla. Most csak igy,..paszta kézzel DCLMAGYAkORSZXö dolgozok, de nem bánom, ha töralkre is men­nek az ujjaim, a ifő, Jhogy sokat tanuljak. Ha •az inas éveimet .elvégzem, irodába megyek, persze műszaki irodába, ahol rajzolná tanu­lok. Azután önállósítom magamat. Meixner Antal művezető vette most át a szót. ' — A kisasszonyból lesz valltamli, minden­ki meglátja. Eddig már volt három más kis­asszony a kezeim alatt. Egy pláne .akkor, mi­kor a kőbányai templomot .építettük. De az első napon mindegyik megszökött. Egyiknek se smnkkolt a munka. Ennek a kisasszony­nak kedve van1 mindenhez és éppen ezért jó­solok én néki nagy jövőt. CsiaJk különös, 'hogy . . . hogy is mondjam csak ... — tette hozzá gondolkozva — ,a leányok közül sóikkal nagyobb kedve van az oraskodúéhoz azoknak, akik — nem keresztényék. Elbuicsnztunlk. Séhwarlz Erzsike ment vissza a malter mellé, valahonnan ,a Bálvány ­.ufcából pedig Ikémlelődve jött lerare egy szem­iiveg.es emiber, fotogr,alfáié masinával. Hallot­tam még, amint csattant a gép és Söhwartz Erzsike belekerül már .most majd az illusz­trált lapokba is. — Fogy Budapest idegenforgalma. Számtalanszor, megállapított tény, ihogy a mi szeretett 'Budapestünk a világ együk leg­drágább városa s azokon a szomorú követ­kezményeken, amellyel ez a tény szükség­szerűen jár, nem változtathat az sem, hogy bizvást mondhatjuk a világ egyik légszebb vámosának i's. A szomorú következmények so­rából most csak egyet ragadunk ki, hogy Budapest idegenforgalma megcsappant. Szá­mok mondják azt, megdönthetetlen számok, a székesfőváros statisztikai hivatalának ide­vonatkozó adatai S ami az, alább következő adatokban a legmegdöbbentőbb, az, hogy nemcsak a külföldiek nem látogatják Buda­pestet, -hanem a vidékiek sem, akik Bécsbe és más osztrák városokba nagyobb számiban rándulnak, mint a magyar fővárosba. Az .Edison6 - Mozi Julius 26-án és Julius 27-én. Az előadások szombaton 5, vasárnap 3 órától 11 óráig. Helyárak, mint rendesen!! 1. Pathé-hét hirei. Természetes. 2 Á bank-rablók. 2 felvonásos dráma. 3. Az alkohol-tilalom. Humoros. 4. A ritka bélyeg. Vígjáték. 5. A forradalmár. 1 Nagy amerikai dráma 3 felv. » mmmmmmmmmmm T 1912-ik esztendő első öt hónapjában 104,317 idegen fordult meg Budapesten, a folyó év ugyanazon 'időszakában pedig csaknem tíz­ezerrel kevesebb idegen: 94,343. Kisebb ez az idegenforgalom az 1910. évi eredménynél is és 6397 .lélekkel kevesebb az 1911. évi for­galomnál. A folyó év emiitett időszakában itt járt idegenek közül 73,973 vidéki magyar és csak 20,370 a külföldi, nevezetesen: 12,417 ausztriai >ös 7953 máis külföldi. Tavaly 40,713 volt ez utóbbiak száma, tehát .az idén 2760-al kevesebb. Az Ausztrián kívül levő külföldről havonként mindössze 1590 idegen fordult meg Budapesten, egy nap ilyen ide­genforgalma eszerint csekély 53 lélek. Bé­cset egy nap alatt több külföldi keresi föl, mint Budapestet egy egész hónapon át. Ber­lint és Parist egy napon több, mint Budapes­tet egy egész évben. Londonihoz, Newyorik­hoz pedig már nincs is mértékünk. Jelenté­keny és még szomorúbb a vidéki magyar­ságból kikerült idegenek megfogyatkozása. 1912-ben a vidékről 79,932 vendége volt Bu­dapestnek az év első felében, az idén pedig csak 73,973, ami csaknem hatezer (5959) ér­deklődővel kevesebb. —. Eladták a híres New-York kávéházat Megírtuk a inuit hetekben,, hogy a fővárosi ihines Ne wyor.k-ká véház gazdát cserél. Megír­tuk az üzlet részletéit, módozatait s másnap •jött a cáfolat. Ma pedig a eógbirósá-g közlé­séből állapíthatjuk meg, hogy hírünk igaz voLt. A Newyprk-i kávéház junius 17-én tény­leg gazdát cserélt.- Egy lenre a célra alakúit részvénytársaság vette át az üzletet. ,A társa­ság részletekben, a jövedelemből fogja kifi­zetni a vételárat. Alaptőkéje mindössze 150 ezer korona, amely 375 darab 400 korona név­értékű részvényből áll A válilálat. alakulását a bíróság mar jóvá is hagyta. Hairsányi Test­vériek, a kávéház volt tulajdonosai teljesen visszavonultak és más téren, fogják üzleti te­vékenységüket érvényesíteni. — Az erdőből jött egy legény ... Az eperjesi plébániára a napokban beállított egy szép növésű, erős parasztüegény és kijelen­tette, hogy nagyon megszeretett egy gyönyö­rűséges leányt, egy viruló erdei virágszálat. Feleségül szeretné venni, de nem tudja az eljárást, azért jött, hogy annak rendje és módja szerint kihirdessék. A plébános a sós­gy ül vészi körjegyzőhöz utasította, mert a legény állítása szerint odavaló illetőségű. A sósgyülvészi jegyzői irodában azután cso­dálatos dolgok kerülték napfényre a legény­ről. A körjegyző a személyi adatai felől kér­dezgette: hogy hívják, hol -született, ki volt az apja, anyja? A legény bambán- maga elé bámult és azt felélte,. hogy bizony neki sej­telme sincs ezekről a dolgokról. M-iindössze arra emlékszik, hogy anyja -négyéves korá­ban elhagyta és ő azóta községről-községre kóborolt. Egy darabig vadember módjára az erdőben élt, majd Sósgyülvészre került, ahol egy öregasszony vette gondozás alá. Ván­dorlásai közben- 'ráragadt az Onda név. És most is csak annyit tud, ho-gy a sósgyülvészi özvegy asszonynak, az ő gyámjának -van egy gyönyörűséges hajadon leánya, aki elég va­gyonos is .ahhoz, .hogy féleségül vegye s bol­dogságát egész életére biztosítsa. A többivel pedig nem törődik. A szerelmes Onda há­zassága .körül baj van, egyelőre .nem tűzheti keblére a gyönyörűséges virág-szálat. Névte­lenül és személyi- adatok nélkül -nem lehet nő­nülni. Az illetékes hatóságok 'fölirtaik a mi­niszterhez, aki majd nevet ad a legénynek. Persze, amig ez az eljárás lepereg, belete­lik egy-két esztendő és a sósgyülvészi vi­rágszál tán elfonnyad a hosszú várakozás­ban. Vagy előleget vesznek a jövő boldogság­ra. Amilyen különös legény ez az Onda, tőle bizony kitelik. — Az öreg plébános. Szatmárról jelen­tik: Borzalmas -saermcsótlleraeióg áldozata lett Mária-pőcs közsaeretetn-eik örvendő öreg plébá nosa, Zubriczky. A plébános erős -dohányzó, sohasem fogyott ki a szájából a szivar. Ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom