Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-26 / 173. szám

1913. julius 26. DCLMAQYARORSZAQ 3* Ezen változó téri ykörülményt egyrészt azért vagynn'k bátrak tisztielieitiéljiesien bejelenteni, mivel máir julius 20-tól kezdve e belépődíjas tiáncestélyefcet beszüntetjük ás (helyette belépőidij tnéJküŰi, kedélyes estélyeket fogunk rendezni, amit a törvényesen ©lösmert ,alapszabályunk mon zár ki, sőt ilyenek rendezésére jogot ad, máusrészrőil padiig nem óhajtunk olyan csieMaedeibet elkövetni ezen váll'oztatáeisiak amiből köztünk és a reindőrftiia•tóság között nézeteltérésekre adnia alkalmat. A rend fem/tartásáért vállaljuk a telijies felelősséget. Tisztelettel kérjük a tekintetes- Főkapitány urat, ihogy ezen bejelentésünket .tudomásul venni és az illető kerület rendőrségét erről értesíttetni méltóztassék. Szegediem, 1913. julius hó. Kiváló tiszteletitei' Varga Ferenc párttitkár. *• A monarchia Bulgáriáért. (Bulgária megcsonkítását nem engedjük. — Az orosz kolosszus is megmozdult és fenyegi Törökországot. — A porta nem enged. - Románia béketörekvései.) (Saját tudósítónktól.) A balkáni béke ügye nehezen dől d jobbra vagy balra, folyton ujabb bonyodalomba kerül, nem csoda tehát, ha a nagyhatalmak megunták a békés várakozást. Ma a monarchia lépett föl követei utján, határozottan és erélyesen. Belgrádi és athéni követeink megjelentek Szerbia, illetve Görögország kormánya előtt és átadták az osztrák-magyar monarchia intélmlét, mely szerint tanácsolja, hogy a két állam lazonnal szüntesse meg Bulgária ellen a támadásokat, mivel nem fogja tűrni, hogy Bulgáriát túlságosan megcsonkítsák s ezzel a balkáni egyensúlyt megbolygassák. A monarchia eme lépéséről többek között Románia is előzetesen tudott és ahoz hozzájárult, sőt a román kormány ma értesítette a bolgár.kormányt, miszerint parancs ment a Szófia előtt veszteglő román hadseregnek, hogy a Szófia ellen való vonulást hagyja abba. Mióta ez a szerencsétlen balkáni háború újból megkezdődött, a bolgárok egyebet sem kapnak, mint verést. A románokat sikerült ugyan megállitani, de annál nagyobb tömegekben nyomulnak előre a törökök, akik nemcsak Drinápolyt foglalták vissza, hanem már régi bolgár területre is betörtek és kamatostul fizetik viszsza a kölcsönt. Bulgária most abban bizakodik, hogy talán a románok kiverik a törököt. Vannak is ilyen hirék, de nem igen valószínű, hogy Románia, amely elérte célját: Bulgária győngitését, most saját véreit vigye vérpadra ugyanazért a Bulgáriáért. Az utolsó percben a görögök is ujabb követelésekkel állottak elő és meghiúsították a fegyverszünetet, amelyet már Nisben kellett volna aláirni. így a fegyverszünet kérdése is a bukaresti konferenciára marad, addig gyilkolják egymást a tegnapi barátok. Európára nézve azonban a veszedelem, emberi élörelátás szerint elmúlt és ez mindenesetre nagy megkönynyébbülést jelent. Törökország ellen különösen OroszorsZ(ig készül agresszíven föllépni. Napok érkeznek hirék orosz mozgósitásról és "apatosszevonásókról, ma aztán megjött nnak a híre, hogy a kaukázusi kerületben IZ . hadtestet mozgósított Oroszország, d, h v h0sry kazánból egy hadtest in" ° Kaukázusba. Oroszország föllépése van dekelf hyfltef°nrs' az' a közelrö1 ér" mSő ™ Oroszország, eeveznék ™ 1 MaSyarország megegyeznek most abban, hogy Bulgáriát meg kell menteni szorongatott helyzetéből, de ez a két nagyhatalom annyi gyanúval kiséri egymásnak minden szándékát, hogy a gyors megegyezés és a sietős beavatkozás, amire égető szükség volna, nehezen jő létre. Mert amig megszületik a fontos elhatározás, a török csapatok már bent táboroznak Bulgáriában s lemészárolt nemzedékek jelzik az útját, mint hajdanában évszázadokkal ezelőtt, valahol a „hódi'tó" török csak megjelent. És most győzedelemes a török had Bulgáriában, mert senki sem állja az útját. Érdekes Rómániának a magatartása, amely mind nagyobb szerepre látszik hivatottnak a balkáni zavarban. Ahogy a viszonyok most alakulnak, egyáltalán nem lesz meglepetés, ha Bulgária és Románia védő- és dacoló szövetségre lép s a két sereg együtt (még Bulgáriának kétszázezer katonája áll fegyverben, erről nem szabad megfeledkezni!) visszaveri a törököt s a szerbek és görögök elbizakodott és nagyzoló követelődzését egyaránt. Ez volna aztán a legnevezetesebb fordulat a Balkán tömérdek meglepetése között. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A PORTA ELLEN. Berlin, julius 25. A Nációnál Zeitung-nak jelentik Pétervárról: Félhivatalosan kijelentik, hogy a hatalmak pénteken vagy szombaton fognak >a portánál közbelépni. A Ruszkojie Mcilva az orosz hajóhadnak Szebasztopofból és az angol hajóhadnak Pireuszból való kihajózását ezzel hozza összefüggésbe. Az angolok eljárása itt bizonytalanságot kelt. London, julius 25. A tegnapi nagyköveti értekezletről' a Times azt irjla, hogy eredménye, ha a különböző kormányok beleegyeznének, a portiánál teendő közös lépés lehetne. A Daily Telegraph azonos jegyzékek lehetőségérő! ir. Benckendorf gróf londoni orosz, nagykövet .az orosz kormány nevében közölte, hogy az orosz kormány nem akarja elhagyni az európai koncert eddig követett politikáját és egyrészt hajlandó addig várni, amig csak kéli, másrészt azonban el van határozva. 'hogv nem engedi meg Törökországnak az Enosz-Midia vonalon innen lévő területek megszerzését. Erre valló tekintettel most a hatalmak föladata az. hogyan lehetne a külön akció elkerülése végett a törököket Drinápolyból kiűzni. Dillon dr. bukaresti táviratában ismételten kifejezi azt a nézetét, hogy Románia esetleg föllép Törökország ellen. Taike Joneszku tegnap energikusan intette Szerbia és Görögország követeit ti((zott 'követeléseik miiatt és hozzátette, hogy ha folytatják a Szófia felé váló előrenyoTrtrlást. a román hadsereg, mely közelebb van "Szófiához, előttük fog a bolgár fővárosba bevonulni. SÜRGŐS TANÁCS. . Konstantinápoly, julius 25. Mint diplomáciai körökből hire jár, a nagyhatalmak képviselői újra sürgősen tanácsolni fogják a portának, hogy Drinápolyt kagyja el és csapatait az Enosz-Midia vonalig vonja viszsza. DRINÁPOLYT MAGÁNAK AKARJA A TÖRÖK. Konstantinápoly, julius 25. A kormányhoz közöl álló körökből jhire jár, hogy a porta csak felületes kísérletnek tekinti a nagyhatalmak lépését, amellyel Törökországot a Driinápolyrál való lemondásra akarják bírni. Ép igy nem veszi komolyan a porta Oroszország ama fenyegetését, hogy Örményországban fog dlilene eljárni. Hír szerint az itteni 'nagykövetségek első dragománjainak nemrég tartott gyűlésén elhatározták, hogy Örményországban keresztül kell vinni az 1895-ben elhatározott reformokat. Ezenkívül Örményországot öl kéli határolni és számára főikormánybiztost kelll kinevezni. Bécs, jiuüiiius 25. \Szaid Hmlim hasa nagyvezér a Südslavíscihe Korreepandienz munkatársán, ak Törökország katonai akciójáról ezt mondotta: — lA török hadseregnek parancsa van arra, hogy bevonuljon Drinápolyba és itt foglaljon. hatáirvoulallat. Törökország kénytelen ezt ia fcaitcinia.i akciót kleriesztiüilvinui, hogy természetes stratégiai 111,altiadhoz jusson. Az Bnosz Midia, határvonal meigmiaradtása esetén egyáltalán iiiism lettünk volna abban a helyzetben, hogy teJtjesen leszerelhessünk ós kénytelenek lettünk volna állandóan nagy hadsereget tartani ezen a vonalon. Ez az állapot tarthatatlan volt. Ha Törökország m,eg akar maradini európai földön, legalább lélekzenie keli tudni. Az Bnosz-Midía vonal mögött lévő területen nem maradhattunk és ezért határoztuk el magiunkat katonai akcióra, amely Európát nem lephette meg. Török ország nem kér több jogot magának, mint bármely szabad áfem. Európának meg kell ,engedin.i velünk szemben is ;azt, amit bármely más államnál helyesel. A szerződésekét Szófiában és a balkáni fővárosokban szakították szét. Törökországban ás ván közvélemény ós van hangja a hadseregnek, amit nekünk meg kelil hallani. Európa nem tehet, másít, minthogy igazságos lesz és mem fog olyan cselekedetekbe bocsátkozni, amelyek ellenkeznek az igazság,osaáigigál. Nem Íbiszünk a fenyegetéseknek, mert bizunk a hatalmak igazságérzetében. LÉPJEN FÖL ROMÁNIA! London, julius 25. A Times pétervári Iévélezőjének jelentés,e szerint ott is foglalkoznak azzal a gondolattal, Ihogy Románia lépjen föl Törökország ellen. A Times tudósítása szerint azonban ez a gondolat Pétervárott olyan alakot öltött, hogy ha Bulgária hamar aláírja a békét, a szövetséget meg (lehetne újítani Románia kezdésére és Románia és Görögország segítenék Bulgáriát a törököknek Tráciából váló kiűzésében. Ezt a megoldást tálán a hatálmaik is helyeselnék, ez azonban ebben a pillanatban még nagyon kérdéses. VÉDIK BULGÁRIÁT. Bukarest, julius 25. Magán jelentések szerint Károly király a .szerb, a görög és a montanegróboz intézett egybehangzó táviratában hangoztatja, ihogy az általános helyzet ismerete arra föltevésre jogosítja, hogy a hatalmak nem fognak belemenni Bulgária túlságos megkisebbitésébe. Ezért kötelességéneik tartja, hogy fölhívja az uralkodók figyelmét Bulgária mai nyomorúságos helyzetére, amely szükségessé teszi a fegyver• szünet megkötését. Végül a király a három urailkodó iránt érzett barátságának hangoztatásával kifejezi azt a meggyőződését, hogy ugy fognak él járni, hogy a Balkán egyensúlyát meg ne zavarják.