Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-03 / 153. szám

1913. julius 2. DÉLMAGYARORSZÁG ? 9 Andrássy az ellenzék együttműködéséről. (Saját tudósítónktól.) Az ellenzéki pártok tömörülése a legközelebbi jövő kérdése a magyar politikában. A tömörülés ügye már a jövő héten döntő stádiumba jut. A megbeszélések e tekintetben Aradon is folytak Károlyi Mihály gróf és Andrássy Gyula gróf között és hir szerint a függetlenségi párt elnökének sikerült Andrássy Gyula aggodalmait a szövetkezett ellenzék választási reformja iránt végleg eloszlatni. Ez természetesen csak az első lépés volt az együttműködés érdekében, a döntő etappéok ezután következnek. Károlyi Mihály tegnap kijelentette, hogy legközelebb fölkeresi Tiszadobon Andrássy grófot és reméli, hogy a tárgyalások eredményeképen az eddiginél szorosabb kapcsolat létesül Andrássy és a többi ellenzéki pártok között. Milyen formában jön létre a tömörülés, blokk lesz-e a cime vagy egyéb, az Károlyi szerint mellékes, a fődolog az, hogy Andrássy egy harcvonalban küzdjön az ellenzékkel. * Az ellenzéki tanácskozások ügyében ma kérdést intézett a Délmagyar ország a Tiszadobon tartózkodó Andrássy Gyulához is, ákl az alábbiakban volt szives kérdésünkre nyilatkozni: — Az együttműködés ügyében a tanácskozások megindultak, de az eredményről egyelőre természetesen nem tehetek részletekbe beható nyilatkozatot. Annyi tény, hogy a szorosabb kapcsolatnak és az együttműködésnek magam is barátja vagyok és a legnagyobb örömmel látom Tiszadobon Károlyi Mihályt, az egyesült függetlenségi párt elnökét. — Mikor lesznek ezek a tanácskozások? — Tudtommal Károlyi Mihály gróf a jövő hét folyamán látogat el hozzám Tiszadobra és a tárgyalások természetesen minden részletre ki fognak terjedni. — Hallott-e erről excellenciád, hogy az ellenzék egy része ősszel részt vesz a parlament tanácskozásain? — Osz még nagyon messze, egyelőre kár erről a kérdésről beszélni. — Tud-e kegyelmes ur arról, hogy Beöthy Pál, a képviselőház elnöke bizalmas embereit azzal küldte az ellenzék egyes embereihez, hogy a parlamenti őrIség megszüntetése ellenében vegyenek részt a képviselőház tanácskozásain. — Arról nem tudok. Olyan hangulatokról hallottam, hogy a parlamenti őrség megszüntetése ellenében be kellene vonulni, ezek azonban nem pozitívumok, erről kár is beszélni. * Andrássy Gyula gróf tehát a jövő héten tanácskozik a szövetkezett függetlenségi pártok vezérével, Károlyi Mihály gróffal. Meg lesz-e a kellő eredménye a tanácskozásoknak, az egyelőre a jövő titka. Náray-Szabó államtitkár nyugalombavonulása. A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Náray-Szabó Sándor dr. államtitkárt, ezen állásától sóik évi buzgó szolgálata elismerése mellett, saját kérelmére fölmentem. Kelt Bécsben, 1913. évi junius 28-án. Ferenc József s. k. J ankovich Béla s. k. Námy-Szabó Sándor Zichy János gróf minisztersége alatt, 1910-ben lett címzetes miniszteri tanácsáéból egyszerre államtitkárrá. Ettől kezdve a minisztériumbian, melyben szinte állandó volt a személyváltozás, oly nagy munkásságot fejtett ki, hogy három évi működés irtán már nyugalomba vágyott. Legnagyobb érdeme, hogy számos gyógypedagógiai intézetet alapitatt s a testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvedő gyermekek nevelését európai színvonalra emelte. na................................................. A Szegedről elszármazott Wodiáner báró milliói. — Örökösök : tessék jelentkezni! — (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap közhírré teszi, hogy az 1913. március 8-ikán Budapesten elhalt kapriórai Wodiáner Albert báró v. b. t. t., a magyar főrendiház örökös tagja, nagyibirtokos és háztulajdonos után maradt örökségre vonatkozólag az elhunyt főúr nővérei, még pedig özvegy gróf Ferri Lipótné, született báró Wodiáner Anna gráci és özvegy gróf Nemes Vincéné, született báró Wodiáner 'Gabriella bécsi lakos a budapesti VI. kerületi járásbíróságtól örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. Az örökségre netán igényt formálók tehát hat héten belül jelentkezzenek. Nos, az örökségre igényt formálók aligha fognak jelentkezni és özvegy gróf Ferri Lipótné és özvegy gróf Nemes Vincéné kérvényük alapján meg fogják kapni az örökösödési bizonyítványt, ök az egyetlen örökösödésre jogosultak, mert férfiágon a kapriórai báró Wodiáner-családnak magva szakadt és Albert báró halálával a családi sírbolton megfordították a címerpajzsot. A vagyont pedig öröklik az olasz gróf Ferri és az erdélyi hídvégi gróf Nemes-családok, illetve ezek leszármazói. • i (A Wodiáner-család.) A kapriórai Wodiánerek nemessége és bárósága uj, ha nem is legújabb keletű. Szerezte azt a mult század nyolcvanas éveinek derekán Wodiáner Móric budapesti bankár. Aki azonban nem mindig volt budapesti bankár, hanem a harmincas években gabonaszállító Szegeden. Egy Isotér János nevű hajósgazda volt a társa: az adta a hosszú, bogárhátú tiszai hajókat. Wodiáner meg a beléjük való gabonát. Szállította Szegedről le Titeüg, vontatta föl Tokajig. Gőzhajó akkor még nem volt, de azért — vagy talán ép azért — megszedte magát a két társ. A nehézvérü, meggondolt és csökönyös Zsótér, amikor az eiső gőzhajók megjelentek a Tiszán (1883.), nem akarta a szállításra hasznukat venni, mondván, hogy tud ő maga is olyan hajót csinálni, amelyet lapátkerék hajt. Csináltatott egyet, gőz helyett husz ló forgatta benne a kereket. A hajó persze használhatatlan volt és Zsótér mogorván vonult vissza a hajósgazdaságból, mert akkor már ugyancsak járták a gőzösök nemcsak a Tiszát meg a Dunát, de minden más folyón is ott füstöltek. Tudvalevőleg a Zsótér-család ma is tekintélyes szerepet játszik Szegeden. Közben Wodiáner Móric már régen Pesten és Bécsben kereskedett. Résztvett a Dunagőzhajózási Társaság megalapításában, pénzügyleteket kötött, tizezer hajórakományszámra vette a lábon álló gabonatermést, spekulált a világ minden nagy börzéjén és csakhamar dúsgazdag emberré lett. A fia, Albert, már urnák született. (A Wodiánerek nemessége.) Pénze gy ültével Wodiáner Móricot ambíciók is kezidték sarkalni és igy történt, hogy egy szép napon megvette ia Krassó-szörénymegyei 3000 /holdas kapriórai birtokot. Köves és nem nagyon termékeny f öldek, de Kaprió-? ra úgynevezett nemesi birtok volt, tulajdonosának kijárt á kapriórai élőnév. Hát ez kellett az Öreg (Móricnak. — iGeld hah iclh sdhon genug, jetzt wiill ich auoh Kowed habén, — mondotta, azaz: pénzem van már elég, most mór tekintély kell. Amikor meghalt, sok millióját .túlnyomd részben >a fia ós csak csekély részben iaz öcscse örökölte. Mindíkettőt Albertnek hívták. Agglegény maradt mind a kettő. (Báró Wodiáner Albert.) A szegedi gabonaszenzál fia, Wodiáner Athént, imint a magyar ífőpeodiibáznak örökös jogon való tagja, őfelsége valóságos belső titkos tanácsosa, nagy rendjelek viselője lialt meg a (folyó szerencsétlen 1913-as éviben. A báróságot 1886-ban kapta.. Igen ismert alak yolt Pesten is, Bécsben is, magas, szikár, kissé háj lőtt ibátn alak ját, jellegzetes orrát, fehér, begyes esászárszaikállát, lordszerü eleganciáját mindenütt látni lehetett, alhol előkelő embereknek illik jelen lenni. Kitűnő modorn, őszintén kedvelt világfi volt Albert báró, mecénás és jóltevő. De utóda nem maradt és most mások öröke lesz. (A Wodiáner ^vagyon.) Világéletében ur volt Albert Ibáró, de vagyona gondos gyarapítását sohasem hanyagolta el. -Nagy pénz- és biztosító intézetek igazgatóságában ült, atyjától örökölt finom Üzleti szimattal válogatta azokat az értékeket, amelyekbe vagyonát fektette és amikor a hagyatékát leltározták, (kiderült, Ihogy milyen óvatos és .konzervatív volt az elhalt 'főúr npég a papírjai kiválasztásában is. Mert majdnem a fele a vagyonának értékpapírokban feküdt. Leginkább záloglevelekben és vasúti elsőbbségi kötvényekben. Érdekesnek tartjuk itt felsorolni azokat az espéceket, amelyeket legbizfosabbaknak tartott az óvatos öreg báró és amelyekből legtöbb volt neki: 4% Osztrák-magyar bank záloglevél 6,209.600 korona, 4% iMaigyar Földhitel intézeti záloglevél 5,126.400 korona. 4% Kaiser Ferdinánd Nordbahn elsőibbs. kötvény 1,782.000 korona. 4% Magyar ikoronajáradék 1,441.300 korona. 4% Magyiar Jelzáloghitelbank záloglevél 1,264.600 korona. 1524 darab Magyar Általános Hitelbank részvény 609.600 koropa. 1000 darab Osztrák Magyar Államvasút részvény: 500.000 korona. 4 és fél százalékos Egyes. Bp. Főv. Takp. záloglevél 760.000 korona. 155 darab Osztr. Magy. Bank részvény 217.000 korona. Ez (összesen ugyan nem tölbb 18,110.300 koronánál, de csupán névérték szerint számítva. Ha azonban azt vesszük, hogy például az 1524 daraí) Magyar Általános Hitelbank részvény csak 609.600 koronában azaz d'árr.bönkint 400 koronával vata felvéve, holott a mai 813 koronás árfolyam szerint 1,239.012 korona értéket képvisel, ha továbbá tekintjük, hogy — a járadékokat kivéve — a hagyaték minden értékpapírja mla sokkalta magasabb árfolyamú, mint a névértéke; fogalmat alkptböitunk magunknak a hagyaték értékéről. Egyébként pedig a hagyaték többi papírjairól csak annyit, hogy összesen osiak harminchat fajta értékpapír akad, de a a legszolidabbfeik és legjobbak közül. Nem hiába mondjuk, hogy csak harminchat fajta, mert azt kell vennünk, hogy Ihány darab papir ez a harminchaltfajta érték. Nem kevesebb, mint tizenkétezer hétszázharminc darab. Ez a roppant mennyiségű papir 22,514.766 korona névértékű. De mint már kimutattuk, az összes papírok sokkal többet érnek a névértéküknél, ugy, hogy meglehetős biztossággal lelhet a hagyatékot ötven millió korona reális értékre becsülni. Ezek a papírok a (Magyar Földhitelintézetnél, az Osztrák Magyar Bank bécsi és Budapesti főintézeteinél, a bécsi Bodenkredit'aJnstaltnál, a Magyar Altalános Hitelbanknál és a Magyar Jelzáloghitelbanknál vannak letétben. (Nyolcvannégy milló.) Maradt azonban ezenkívül még egyéb apróság is. Az olyan apróságokról, mint a Magyar Általános Hitelbanknál levő 811,650 korona folyószámla követelésről azonban nerp is szólva, maradt báró Wodiáner Albert után négy hatalmas uradalom, úgymint a nyitramegyei komjáti uradalom, 8000 ka-