Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-25 / 172. szám

1913. julius 25. DELMAGYARORSZXO 3megvárni, ami különben már meg is történt, hogy a belügyminiszter rendeletileg szólítsa föl a törvényhatóságokat társadalmi akció indítására. Biharmegyében, -ahol az árviz több millió korona kárt okozott, csak a -belügyminiszter leiratára alakult meg Nagyvárad város segélybizottsága. A Nagyváradi Napló jelentése szerint a segélybizottság tagjait a napokban (!) értesitik hivatalosan megválasztásukról és augusztus 22-én (!!) tartja -e bizottság első ülését, melyen meg fogják hánym-vetni, mikép oldják meg a segélynyújtás súlyos problémáját. A táviró, távbeszélő, repülőgép korszakában igy cammog a jótékonység lassú és nehézkes szekere. De legalább cammog, sok helyütt sajnos, meg sem mozdul. Nevezetesen nincs tudomásunk róla, hogy Szeged város társadalma és törvényhatósága mit szándékozik tenni -az ár-' vizkárosultak érdekében? Magának Szegednek, mely átélte, átszenvedte ilyen rémes árvizkátasztrófártak minden borzalmát és sanyaruságát s ebből kifolyólag része volt az egész országnak, sőt az egész müveit Európának támogató segítségében, példaadóan kellene a segélynyújtásban szerepelnie. Ezzel önmagunknak tartozunk, akik magunk is árvízkárosultak valánk, de tartozunk vele azoknak is, akik most hasonló bajba jutottak a gátjaiból kitört viz romboló, gyilkos munkája folytán. Nekünk nem elég ugy csinálnunk, mintha akarnánk, — bár eddig -még azt sem tettük meg — nékünk tényleg akarnunk kell a hála és az emberszeretet szent nevében. Bis dat, qui cito dat, kétszer ad, ki rögtön ad. Ha valamikor volt találó e régi mondás, ugy most, ilyen rémes ins-ég közepette, kétszeresen találó. A rögtöni segélynyújtás Szeged becsületbeli kötelessége, tartozása. A nagyhatalmak fenyegetik Törökországot. (Az angol hajóraj ma elindult a Boszporusra. — Orosz csapatmozgósitások. — Berchtold külügyminiszter Bukarestben tárgyalt. — Megkezdődtek a béketárgyalások és Bukarestben kötik meg a fegyverszünetet.) (Saját tudósítónktól.) Törökország föllépése olyan fenyegető, hogy a nagyhatalmak beavatkozását vonta maga után. Ugyanis az ozmán birodalom -hadserege egymásután foglalta vissza Bulgáriától a már elvett várakat és állomásokát, sőt Törökország csapatainak egy része a mai napon átlépte Bulgária határát, természetesen óriási izgalmat keltve a bolgár lakosság körében. így csak természetes, hogy a nagyhatalmak együttes lépését a portánál a legrövidebb idő alatt várni lehet. A hatalmak föl fogják szólitani Törökországot, hogy csapatait az enosz-midiai vonalig vonja vissza és Drinápolyt ürítse ki. Ha ennek a nagyon nyomatékos formában teendő lépésnek nem volna eredménye, a nagykövetek újból együttesen meg fognak jelenni a portán. Ekkor azonban már a portát kényszerítő rendszabályokkal fogják fenyegetni. Londonból késő éjszaka azt a döntő jelentőségű hirt adják, hogy Anglia hajórajának egy része elindult ma a Boszporusra. Ugyancsak Londonból jelentik azt is, hogy Oroszország megkezdte a csapatok mozgósítását. Ezt ugyan Pétervárról megcáfolják, viszont a cáfolat dacára is föntartható a londoni jelentés. Anglia diplomáciai köreiben kialakult az a fölfogás, hogy a nagyhatalmaknak meg kell bizni Romániát, hogv akadályozza meg a török hadótásokat. Valószinü, hogy a monarchia szintén Anglia álláspontján van. Az bizonyos, hogy Ausztria és Magyarország hdlyesli Románia eddigi politikáját, erre vonatkozólag legjobb bizonyság, hogy Berchtold Lipót külügyminiszter Hoyos gróf szövetségi tanácsos kíséretében Prezedára utazott, majd tovább utazott Bukarestbe, ahol először is a monarchia követével tárgyalt. Ez a legjobb cáfolat azokra a híresztelésekre, mintha a monarchia és Románia közt a viszony elhidegült volna "WSWPHWRSJ Bulgária, valamint Románia, Szerbia és Görögország közt végre megindultak a béketárgyalások. Már csak napok kérdése, hogy fegyverszünetet kössenek. Románia közbelépése teljesen harcképtelenné tette a bolgárokat, akiknek voltaképen más dolguk ne-m lesz, mint áfái mi az uzsorások váltóját. A román hadsereg már tegnap parancsot kapott a megállásra, a szerbek pedig, engedékenységükből következtetve, nem Is volnának képesek nagyobb harci akcióra. Sokkal több embert vesztettek, mint amennyit bevallanak és valójában ugy áll a dolog, hogy nem annyira a szerbek és görögök, mint a románok teperték le a bolgárokat. A béketárgyalás helyét is megállapították. Eszerint nem mennek Pétervárra, ahogy az orosz szerette volna, Nisben sem tárgyalnak, hanem Bukarestben. Ez is az oláhok sikere, akik úgyszólván kardcsapás nélkül kaptak mindent, amit akartak. Egyetlen aggasztó komplikáció tehát csak török részről jöhet. A harctérről jelentősebb esemény híre nem érkezett, de ma újból megismételték a táviratok, hogy az összes hadviselő felek borzalmas kegyetlenséggel irtották egymás asszonyait és gyermekeit. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: TÁRGYALÁS AZ ELŐZETES BÉKÉRŐL. Bukarest, julius 24. Az éjjel beérkezett Görögország válasza a román indítványhoz. A görög .kormány azt az -óhaját fejezi ki, hogy a fegyverszünet is Bukarestben köttessék meg. A román kormány 'azt válaszolta, hogy ezzel egyetért, ha előzőleg Nisben a hadseregek fölvonulását és az ellenségeskedéseik megszüntetését elhatározták. A többi a fegyverszünettel összefüggő kérdésről Bukarestben lehetne tárgyalni, éppen ugy, mint a békeprelim'inárék és -maga a béke fölött. Románia azt reméli, hogy Görögország ezt az uj román javaslatot el fogja fogadni, a mely az előző román javaslatnak gondolatát, mely szerint -a bukaresti tárgyalások megkezdése előtt az ellenségeskedések az egész vonalon megszüntessenek, fentartja. Belgrád, julius 24. Tegnap délután a királyi palotában a király elnöklésével .minisztertanácsot tartottak, mely a békeföltétclek végleges formulájával foglalkozott. Hir szerint ,a- katonai delegátusok tárgyalásai a demarkációs vonal megállapítása dolgában szintén Bukarestben és nem Nisben fognak lefolyni. Még nincs elhatározva, vájjon a bolgár delegátusok Nisből Belgrádon vagy Szófián át mennek Bukarestbe. Bukarest, julius 24. A román kormány megbízta azzal Coanda tábornokot, hogy azonnal menjen Nisbe az előzetes -fegyverszünet megkötésének megkönnyítésére, hogy ott a bukaresti konferenciához induló delegátusokkal találkozzék. Dacára annak, hogy a békepreliminárék ugyan-abban az időben kell, hogy Bukarestben aláírassanak, mint a fegyverszünet, mégis lehetséges, hogy a fegyverszünet aláírása előtt is előzetes rendszabályokat alkalmaznak, hogy minden ujabb vérontás elkerültessék. Ferdinánd király, aki tegnaip Károly királyhoz ujabb táviratot intézett, abban arra kért-e a királyt, hogy a szerb, görög és montenegrói királyoknál interveniáljon a béke megkötésének gyorsítása céljából. Károly király a három állam fejedelmeihez a fegyverszünet gyors megkötésének támogatása céljából táviratot intézett, amelyben kijelenti, -hogy a volt szövetségesek közt minden ujabbi vérontás céltalan és hogy ez a helyzetet csak rosszabbitaná. BORZALMAK A HÁBORÚBAN. Szófia, julius 24. A bolgár távirati iroda újból rámutat a sz-eríbeik és a -görögök áltat elkövetett nagyszámú iborzálm-akra és j-elönti, ih-ogy -görög katonaság, amelyet görög bandák és basibozu-k-ck követtek, Ja-kova és Nov-oszel'o községekben embertelen kegyetlenkedést követtek el -a lakosság között, Athén, julius 24. Carpale ttengerészt,iszt a-z -angol hajómisszió t-agj-a, -aki Kavallából i-die 'visszaérkezett, beszéli, Ih-otgy Doxatóban 1700 agg, .asszony és gyermek (holttestét Háttá, akilcet a bolgárok mészároltak ,le. DIKTÁLNI AKARNAK! Belgrád, julius 24. Most már bizonyos, hogy Románia minden tekintetben szolidáris Szerbiával és Görögországgal. Ez mindenütt nagy örömet keltett és anyagot adott a helyzet optimisztiiku's fölfogására. Miután Bulgáriának az a kísérlete, 'hogy Romániával külön kössön békét, csődöt mondott, remélik, hogy a bolgárok lemondanak a további -huzavonáktól és a bukaresti tárgyalásokon őszintén és egyenesen fognak a béke érdekében -eljárni. Ha azo-nban Bulgária tovább is -akadékoskodik, akkor a béketárgyalásokat befejezik és a szövetségesek a csatatéren fogják a békét diktálni. , A HATALMAK TÖRÖKORSZÁG ELLEN. London, julius 24. Jól érte-sült részről nyert hir szerint az első lépés, amellyel a hatalmak nyomást akarnak gyakorolni Törökországra, már megtörtént. Törökország Parisban ötven millió frankos kölcsönt kapott. A hatalmak közbelépésére most a bankok a kölcsön összegét nem utalják ki addig, mig Törökország el nem ismeri a londoni bókét. Páris, julius 24. Törökország katonai akciója -erősön foglalkoztatja az -orosz -diplomáciát, amely meg fog -egyezni ia hatalmakkal arra nézve, hogy a törökök ne maradjanak Drinápolyban. Mint a Temps Pétervárról jelenti, a tondoi orosz nagykövet azt az utasítást kapta, h-ogy ,a nagy-követi értekezlet mai -ülésén a J-egenergi-k usabb rendszabályokat kérj-e Törökország elten és igy kényszerítsék a portát, hogy az Enosz-Midia vonalon innen lévő területeket kiürítse.