Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-24 / 171. szám

1913. julíUS 24, DELMAGYARORSZÁO S. már Beöthy a Városligetben is sziinházigaz­«>'ató .Les®. A szerződés főbb pontijai: 1. Hat­vanezer korona évi 'bár. 2. Felel Irén az ismert tragúka szerződtetése a Magyar Színházhoz. 3, Féld Mátyást, ligeti -rendezőnek sízerződte­tik. Rőnay Ernő temetése. (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt tiz órakor temették Kiszomborban nagy részvét mellett Rónay Ernőt, a nagyszentmiklósi ke­rületnek héttőn elhunyt országgyűlési képvi­selőjét, Torontál vármegyének egyik előke­lő gondolkodású, nemes, szivü nagybirtoko­sát. A gyászszertartáson a megye egész elő­kelősége megjelent, képviselve volt azon kí­vül a képviselőház, az országos nemzeti munkaipárt és számos egyesület, melynek az elhunyt részint alapitója, részint munkás, lel­kes vezére volt. Délelőtt tiz órakor kezdődött a gyász­szertatás az elhunyt kegyurasága alá tarto­zott római katolikus templomiban, alhol a holttestet 'fölravatalozták. Magyart Pál, pápai kamarás, apát, nagybecskereki plébá­nos végezte a gyászszertartást fényes papi segédlettel. Szegedről Barmos György plé­bános és Prelog József kegyesrendi tanár vettek részt a gyászszertatásban, amelynek végeztével a koporsót kivitték a templom előtt lévő térre, ahol Jankó Ágoston torontál. vármegyei alispán búcsúztatta a közélet ki­dőlt harcosát. Jankó Rónayról mint politikusról, kitű­nő emberről és a megyei közélet egyik ve­zéréről emlékezett meg. Fölsorolta azokat az egyesületeket, amelyeket alapitott és föl'vi­ragoztatott; beszélt arról a nemes egyszerű­ségről, amellyel szavának súlyt tudott adni és véghetetlen jó szivéről, amellyel a nagy­birtokos bizalmat keltett a legszegényebb emberben is. A beszéd után megindult a gyászmenet a kiszombori temetőbe, ahol a családi sirboltban helyezték örök nyugalom­ra Rónay Ernőt. A temetésen megjelentek Návay Lajos v. b. t. t., a képviselőház volt elnöke, Kará­csony Lajos államtitkár, Tallián Béla báró v. b. t. t., Tallián Andor lovassági tábornok, Oerliczy Ferenc báró, tiauser Károly báró, Tallián Vilmos és Tibor, iíj, Bániéi Pál, Cser­novits Diador, Návay Tamás, Babits József, üellimanovics doktor főispán, Jankó Ágos­ton, Vinczehidy Ernő, iíj. Demkó Pál, Bréda Viktor gróf, Urbán Iván báró és még nagyon sokan, országgyűlési képviselők és megyei előkelőségek. Szegedről Ziffer Alfréd és ne­je, Brauswetter Ottó és Lichtenegger Gyu­la voltak ott. Mintegy 85 koszorú érkezett. Koszorút küldtek a többi között a magyar országgyű­lés képviselőháza, a nemzeti munkapárt or­szágos köre, Obessenyő községe, a Rómay­csálád mindegyik tagja, Ihüséges szolgái, az .összes arató munkások, a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület, Ziffer dr. és neje, Gaz­dasági Olvasókör, Kiszombori Iparos Asztal­társaság, a Felső Tiszai Ármentesitő és Bel­viz'szabalyozo Társulat, Kiszombor község közönsége, a nagyszentmiklósi választó ke­rület, Porgány község közönsége, Nagyesa­nád és Ócsanád község választói. A kínai forradalom. Sanghajból jelen­tik: Miután a fegyver-arzenál átadására vo­natkozó tárgyalásnak nem volt sikere és a déli csapatok jelentékeny erősítést kapták, tegnap hajnali három órákor az ellenfelek között újra megkezdődött a küzdélem, mely­ben a nehéz tüzérség és a gépfegyver-osztá­lyok is beleszóltak. A fegyvertüz szakadat­lanul tartott hat óráig. Mindkét oldalon nagy a veszteség, de a helyzet mind ez ideig egyik fél javára sem változott. Védekezzünk a kolera ellen t — A belügyminiszter leirata a városhoz. — (Saját tudósítónktól.) Az országot fe­nyegető koleraveszéllyel szemben a déli ha­táron a hatóságok hir szerint már megtettek minden óvóintézkedéseket. Szerbiában nap­nap után szedi áldozatait a fekete rém s igy a kolera behurcolásának veszélye a legköz­vetlenebbül Magyarország déli részét fenye­geti. Zimony, Pancsova, Versec, Temesvár és Szeged a legexponáltabb helyei a Szerbiá­val való vasúti forgalomnak, tehát ezekben a városokban kell legelsősorban minden pre­ventív intézkedést megtenni a kolera behur­colásának eshetősége ellen. A belügyminisztertől ma leirat érkezett Szegedhez, a kolera ellen való védekezés dolgában. A belügyminiszter erélyes hangon hivja föl a várost minden szükséges intéz­kedés .megtételére és ha netalán ,a hatóság egyes közegei mulasztást követnének el, a miniszter a mulasztások legszigorúbb meg­torlását helyezi kilátásba. A leirat, melyet közérdekű fontossága miatt egész terjedel­mében közlünk, a következő: Az ország egyik déli törvényhatóságá­ból" jelentett gyanús, de bakteriológiai vizs­gálattal még meg nem állapított koleragya­nus betegedési esetek, valamint különösen a kolerának a balkáni államokban, nevezetesen Szerbiában való terjedése, melyet a még min­dig tartó hadi mozgalmak és a jelen évszak viszonyai még inkább előmozditanak, a ko­lera behurcolásának veszélyével szemben fo­kozott éberségre intenek. Habár veszedelem ezidőszerint legalább még nincs és jólehet, meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a kolera behurcolásának és to­vaterjedésének megakadályozását, illetve el­fojtását célzó intézkedéseket a cim az e rész­ben fönnálló rendeletek értelmében a kellő gyorsasággal és eréllyel végre fogja hajtani, a fenyegető közvetlen veszély pillanatában szükségesnek tartottam mégis, hogy a cim figyelmét mégegyszer a legszigorúbban föl­hívjam arra, hogy a kolera ellen való véde­kezésről szóló 1911. évi 110.000. számú sza­bályzatban élőiét hatósági intézkedéseket ide­jekorán szigorú ellenőrzés gyakorlása mellett tegye meg, amennyiben erre szükség volna, haladéktalanul tegyen előterjesztést hozzám aziránt, hogy ezen szabályzatot a szükség szerint való példányszámban innen azonnal leküldhessem. Külön is fölhívom továbbá a Cim figyel­mét egyik hivatali elődömnek a községek­nek egészséges vízzel való ellátása tárgyá­ban hozott körrendeletére, valamint arra, hogy ugyancsak eddigi hivatali elődöm ren­delete értelmében a népesség egészségi álla­potát állandó éber figyelemmel kísérelje, — és intézkedjék, hogy minden hányással, has­menéssel járó betegedés mennél élőbb beje­lentessék, továbbá, hogy minden haláleset lelkiismeretesen vizsgálat tárgyává tétessék; úgyszintén, hogy nemcsak a koleragyanus egyének, 'hanem az ezekkel érintkezett egyé­nek is bakteriológiai vizsgálat alá vétesse­nek. Mindezeken kiviil külön fehivom még ar­ra is, hogy arról is gondoskodjék, hogy a koleragyanus betegek elkülönítése, ápolása érdekében megfelelően fölszerelt helyiség áll­jon készen, úgyszintén arról is, hogy jóelőre megtegye a szükséges intézkedéseket arra az esetre a hatóságok orvosokkal, ápolókkal, fertőtlenítő stb. szerekkel rendelkezzenek, ez utóbbiakra nézve már most is megjegyezni kívánom, hogy a Cim idevonatkozó intézke­déseiben minden lehető támogatásra számit­hat. Végül amidőn azon várakozásomnak adok kifejezést, hogy hivatali kötelességek­ből kifolyólag is a Cim, valamint közegei mindent megtesznek arra, hogy az országot fenyegető kolera elhárittassék, egyúttal kije­lentem, hogy a hivatali közegek részéről a szükséges intézkedések megtétele közül ne­tán észlelt mulasztásokat a legszigorúbban fogom megtorolni. Lázár György dr. polgármester nyom­ban a leirat megérkezése után intézkedett, hogy a miniszter 'rendelkezéseit a hatóság közegei a szükséghez képest foganatosítsák s evégből a leirat másolatait megküldte So­mogyi Szilveszter dr. főkapitánynak és Fa­ragó Ödön dr. tiszti főorvosnak. Itt említjük meg, hogy a belügyminiszté­rium jelentése szerint Temesmegyében ujabb koleragyanus megbetegedés nem történt. Ko­máromból egy gyanús megbetegedésről ér­kezett jelentés. A hatóságok minden szüksé­ges intézkedést azonnal megtettek. A vizs­gálat ma megállapította, hogy nem kolerá­ról van szó. A gyanús haláleset szivszéilhü­dés volt. HÍREK. 13. Nem vagyok .babonás. Nem 'félek sem a 13-as számtól, sem a péntekitől. A péntek ép olyain inaip, mint a többi, a 13 pedig ép olyan szám, miiint lakárimelyilk másik szám, mint te­szem azt: a szomszédai a. számsorban, a 12 és 14. Mindössze az a külümbség, hogy az előb­binek eggyel kevesebb, az utóbbinák eggyel több az egysége. De bogy akár a pénteki nap, akár ia 13-as szám valamilyen befolyással le­lhetne az ember sörsátrak a kialakulására, azt, nem hliszern, amint egyáltalában semmiféle •babonában: sem Íbiszek. Igazán, intelligens .em­ber nem is .lieihet babonás és tagadhatatlan, hogy a babonában való bit mindig az intelli­gencia rovására esik. Persze ón a szellem in­telligenciáját értem és nem a fnaneia szabású kabátba, vagy a plörőzös kalap alá bírj tátott intelligenciát.. Mert hiszen a Berlinben, a Pa­risban ós más világvárosokban mesés j.öv.e­idelméket összeharácsoló jósnőknek nem a gyári munkások és sarki bordárok, hanem francia szabású kabátban járó világfiaik ós drága plörőzös kalapot viselő delnők a; klien­seik. iS ba nem is vagyok babonás, si ha te magad sem vagy az, kedves olvasóm, azt az egyet azonban ©1 kell ismernünk, hogy van­nak fatális véletlenek. Véletlenek, melyek al­kalmasok alma, bogy a babonásokat ós a ba­bonára hajlandókat hitükben /megerősítsek. Itt van, — bogy messzibbre ne menjek —, a folyó évszám: 1913. A kaiasztrótflális je­lentőségűi események fkíséges esztendeje, A melyben már eddigelé is megnyúztak 'ben­nünket a réven is, a vámon is. Először is egy •ki nem mondott, de lényegileg valóságos mozgósítás több százmillióra menő költségei zuduMák a nyakunkba, most meg az égből •hulló áldás vált mindeneket pusztító átkunk­ká. Először fegyverben állott az ország fele, most meg viz alatt pusztul. Először a hábo­rú réme rázogatta csontos öklét és zsarolt meg bennünket, azután a vízözön szennyes hulláimai mosták el egész vidékek arany ga­botermését .és miniden egyebét. Jöhet most az isten, bölcse és magyarázhatja ennek a megsanyargatott, boldogtalan népnek, bogy ne bigyjen a babonában, hogy nem igaz, hogy szerencsétlen szám a 13. Régi krónikásaink ós versszerzőinik fel­jegyzése szerint Pannónia a második Ká­naán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom