Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-23 / 170. szám

1913. juliu 23. DELMAGYARORSZÁG 5. Szeged és a földgáz. — Adatokat kér a kolozsvári bányahivatal. — (Saját tudósitónktól.) A .kissármási föld­gáz a pénzügvi kormány jóvoltából tudva­levőleg Szegedet is belevette útprogramjá­ba s nemsokára megkezdődnek már a föld­gáz idevezetésére irányuló munkálatok. A munkálatok előkészítését a kolozsvári ma­gyar királyi kutató bányahivatali végzi és je­lenleg ;a szükséges adatok összegyűjtésén fáradozik. A kolozsvári bányahivataí főnöké­től, Szmolha Nándor, bányamérnöktől ma át­irat érkezett Szegehez, amelyben felkéri a vá­rost, hogy az átiratban foglalt kérdésekre a lehető legrövidebb időn belül adjon részletes fölvilágosítást. Az átirat, amely tiz pontban sorolja föl a szükséges statisztikai adatokra vonatkozó kérdéseket, a következő: Az erdélyi .részben (feltárt éghető földgáz országos értét esi tihetáse céljából megkeresem a tisztelt Cimet, bogy az alábbi .kérd őp ont ok­ra a lehető legrövidebb idő alatt felvilágosi­tást adni szíveskedjék. L A városban tüzelésre .felhasznált anyag (tűzifa, ásványszén stb,1) mennyisége éven­kint. 2. A [felhasznált tüzelőanyag részletezé­se: házi szükségletre, gyári és ipari célokra. 3. A felhasznált tüzelőanyag származása és egységára nagyban és kicsinyben való vá­sárlásinál. 4. A gázgyárak száma, a gyártott gáz­mennyiség a legutóbbi években. 5. Az utolsó évben (1912-be;n) felhasznált gázmennyiség: világításra és fűtésre (tüze­lésre.) 6. A gázmennyiség egységára köbméte­renként, a felhasználási mód szerint .ré&zle­tezve. A befolyt összeg ia világításra és külön a fűtésre felhasznált gázért. 7. A tüzelésre (fűtésre) szolgáló gázfo­gyasztóinak száma. 8. A fűtésre és világításra szolgáló gáz­fogyasztóinak száma. 9. A gáz előállításának költségei a .gyár­tás helyén. 10. A város lakosságából hányan foglal­koznak szellemi munkával s hányan élnek ké­zimunka után; a lakosság évi keresete ugyan­ezen felosztás szerint. Ezenkívül felkérem még, bogy a gázgyá­rak évi jelentéseit, a város és a gyár között fennálló szerződés másolatát, évi zárszámadá­sát s más hasonló netán megjelent kiadmá­nyát rendelkezésemre bocsájtani szívesked­jék. Amennyiben pedig a ,10. pántra nézve biz­tos adatcík nem állanának .rendelkezésre, tisz­telettel felkérem, hogy a) :a megadóztatott jövedelem összegét ke­reseti adó és nyilvános vállalatonként elkülö­nítve; b) a 'kereseti aidóval megterhelt egyének valószínű tényleges jövedelmét; é) a kereseti adót fizetők számát; d) valamint azok számát, kiknek adó alá eső jövedelmük nincs s ezeknek valószínű utólagos jövedelmét velem közölni sizi.ves.ked­jék. Kolozsvár, 1913. julius (hó 20-án. Szmolka Nándor s. k., hivatalifőnök, m. kir. bányamérnök. Egész terjedelmes statisztikát kell tehát összeállítani ,a városnak a kolozsvári kutató bányahivatal kérdéseire. A gázgyárra vonat­kozó adatok beszerzése még hagyján, de nagy munka liesz például összeálltam azt a kimutatást, amely megmondja, hányan fog­lalkoznak szellemi munkával és hányan él­nek kézi, vagyis fizikai munkából Szegeden, továbbá mennyi az évi keresete ,a szellemi és mennyi a testi munkával foglalkozóknak. Milyen gyorsan történne mindezeknek a ki­mutatása, ha statisztikai és bejelentő hiva­tala volna Szegednek. A közigazgatási bi-' zottság, .mint megírtuk, a kormányhoz föl-' terjesztett legutóbbi éves jelentésében többek között megsürgette a sfatisztikai hivatal ügyét is, a kereskedelmi miniszter azonban, azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben ér­demleges nyilatkozatot nem tehet, mert az még nincsen olyan stádiumban. Ilyenformán a város valószínűleg csa'k azokra a kérdé­sekre adhat majd hiteles fölvilágosítást, ame­lyekben, pozitív adatok állanak rendelkezé­sére. ) . t. i i Kiszabadult a rabmüvész. — Finta Sándor elhagyta a hartal pusztát. — (Saját tudósitónktól.) Részletesen megem­lékeztek a Lapok arról a zseniális művész ta­lentumról, aki mint közönséges fegyenc évek óta a szamosujvári f'egyházban sínylődött. Finta Sándor a neve ennek az embernek, a kinek nagyszerű talentuma ia fegyházban bon lakozott ki. Őstehetség nagy reményekre jo­gosít, o modern szobrászat reneszánsza vár­ható tőle. Nagyváradi fiu, szegény szülőktől származik, öreg édesanyja ma is él és sze­retettel várja haza a fiát. Fintánénak két fia került a bíróság elé. Sándor és az .öccse, aki a fegyházban ihialt meg. A Fiinitarfiuík bűne azi ivolt, hogy meg akartálk öltni leány,testvérük csábit óját, egy .ismert ikeritőnőh (Elmentek .a veszedelmes .asszonynak a lakására és szemrehányást tet­tek neki, amiért rossz útra térítette testvé­rüket. Az .asszony olyan válászokat adott, hogy az amúgy iis izgiatott és fölzaklatott lel­kű Finta-fiuk rárontottak, Sándor kést rán­tott és az asszonynalk a szive fölé szúrt, A kés megakadt a nő fűzőjében és csak köny­nyebb sebet ejtett rajta,, öt nap múlva már táncolt egy bálban. Filntáék a bíróság elé kerültek gyilkosság kisérletének büntette miatt Finta. Sándort tizenkét évi fegyházra Ítélték, \ i Finta Sándor a szamosujvári fegyházba került Eleinte a kováesmühelyhe osztották be s .a többi rabbal együtt ipari produktu­mokat kellett készitenie. Talentuma és aka­ratereje azonban kiemelte rabtársai soraiból, a fegyház igazgatója, hamar felismerte az érdekes rab tehetségét és megadta neki a mó­dot, Ibogy tovább képezze magát. Kilenc esztendővel ezelőtt került FLnta a szamosujvári fegyházba és e hosszú idő alatt nagynevű müvószszé nőtt. A darócru­hás fegyenc neve azóta bejárta az egész vi­lágot: szobrai, képei, reliefjei világhírűvé tették és a magyar művészvilág nagy re­ménységgel és bizakodással néz a Ifényes ta­lentum csodálatos fejlődése elé. Egy évvel ezelőtt szabadult ki a fegyházból a müvósz­fegyenlc és innen ,a .hartapusztai közvetítő in­tézetbe került, mig végre ma ennek kapui is becsapódtak mögötte: Finta Sándor vissza­nyerte szabadságát. Föltételes ez a szabad­ság, ide Finta Sándor bizonyosan megfelel a föltételeknek. Előtte a világ, a munka lehető­sége, feléje fordul a szerető figyelem és ér­deklődés, egy nemzet várakozása, hogy mit és mekkorát fog teremteni az, aki nagysze­rűt alkotott már akkor, mikor csak a fantá­ziája volt szabad. Eddig Finta csak a szamosujvári fegy­ház műhelyében dolgozott. Vaisszorgalmu em­ber volt, kora reggeltől késő estig furt, farig­csált Eleinte faleveleket stilizált, később már komplikáltabb munkákat végzett, vas­rostélyokat mükeritéseket készített. Csak lassan jutott, a fémtől .az agyagra, Látta, hogy az agyag sokkal könnyebben kezelhető és igy hosszas próbálgatás után agyagfigu­rákat kezdett, készíteni. Az első agyagmun­kája egy talicskás ember volt. Ezt meglátta egy Török nevü mérnök, akinek tanácsára azután intezivebben kezdett foglalkozni az a gyagmüvésaettel. A hartapusztai intézet nagy termét a rab valóságos műteremmé alakította át. Meg­található ott minden állvány, a modellek be­állításához szükséges hely. Finta az utóbbi •egy óv alatt, amelyet Hartán töltött, két­százötven müvet alkotott. Ezeket elküldte Nagyváradon élő édesanyjának, aki ennek eladási árából éldegél. Finita Sádornal szabadulása után beszélt egy újságíró, kinek a művész eddigi életéről az alábbi érdekes dolgokat mondja: — Rettenetes völt a büntetés, amit. kiáll­tam. Ha istent öltem volna, akkor sem érde­meltem volna ekkora büntetést. A rab sorsa borzasztó, Wilde Oszkár tudta csak kifejez­ni azokat az érzelmeket, amelyek egy rab lelkében élnek. Minden fájdalmamat mun­kába öltem, reggeltől estig fizikai munkával kényszeritettem agyamat, hogy ne kelljen gondolkoznom. Késő este, amikor mindenki lefeküdt, én olvasgattam és néztem a faia­kon elsuhanó árnyakat. A munkám annál •nehezebb volt, mert hiszen sohasem láttam azelőtt valamirevaló szobrokat s épp a szob­rászat volt az, ami .azelőtt legkevésbbé ér­dekelt. Ma elborzadok, ha visszagondolok: milyen borzasztó volt az a munka, amig odajutottam, hogy megláttam, mit lehet gipszből csinálni. j— Erzemj, (hogy tehetséges ember va­gyok, tudom, hogy sikereim vannak, inert egyre érkeznek hozzám levelek, amleyekben megbízásokat kapok és olyan levelek, ame­lyekben felhívnak, hogy tárlatokon vegyek részt. Én eddig ezeknek a meghívásoknak nem tettem eleget, mert érzem, hogy nem vagyok még eléggé kifejlődve. Érzem azt, bogy még sokat kell tanulnom, habár az utóbbi évben, amit itt, töltöttem, nagy stúdiu­mokat végeztem. Sok mindent tudok, de sem­mit sem láttam. Első dolgom lesz, ha szaba­dulok, hogy végigjárom ama muzeuniokai, képtárakat, Olaszország városait, Párist. Más bajom is van. A fegyházban az egyik szemem megrongálódott; hályog képződött rajta. Ezt kell legelőször is megoperáltatnom. Nagy gondot okoz az édesanyám fen tartása is. Most, Ihogy kiszabaduliam, máris anyagi gcndjaim vannak. « 8eWáwi-KáM»ázly» : ma este : Budapest legkedveltebb zenekara, a világhírű KOCZÉ ANTAL és fiai hangversenyez. a 13 28 B Zcphlámníl 6 órai égésseI, legnagyobb Z^dCUiailipa üveggel lencsével és fémszálas izzókörtével darabja 3 korona. FnmrA ííritriíi világitási üzletében, Kölcsey­I UllyU OUUId utca 4. Wagner-daloab

Next

/
Oldalképek
Tartalom