Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-19 / 167. szám

1913. Julius 19. DÉLMAGYARORSZÁG .3 szemben a Házat munkaképessé tegye. Mi­kor látta, hogy minden kompromisszum terve dugába dől, egyetlen ülésen keresztül for­szírozta a hadügyi kérdéseiket. Ez -a „c-oup d'état" újra fölidézte az ellenzék harci ked­vét, aminek aztán a hires rendőri és katonai beavatkozás lett a következménye. Hogy micsoda elkeseredést keltett ez az intézkg; dés, arról a Kovács Gyulla merénylete tehet bizonyságot és hogy mennyire nem ingatta meg Tiszát a merénylet a maga hitéiben, ar­ra bizonyság az, hogy még aznap ott foly­tatta a maga igazának vélt hitét, ahol el­kezdte. / A továbbiakban Lukács (bukásával és Ti­sza miniszterelnökké történt kinevezéséről ir a Grap'hic, majd igy végzi a ciklk irója Tiszá­ról szóló ismertetését: — A Tisza kabinetjének az ő erős veze­tésével ugy látszik végre tartós és sikeres munkára van kilátása. MiaiaisgiiiHKiiBaigiiiiiisiM :]BBaEaHBaBBBsaBBBBBSBii»BHaBaBa!aBiosBiBBaaBBaflBBBaBBBaBBasBoaBKHBaaeaaBBBB Szófia előtt a román hadak! (Bulgária még mindig nem hajlandó ellenfelei követeléseit teljesíteni — Megállottak a törökök. — A nagyhatalmak lépése.) (Saját tudósítónktól.) A Balkánon végbemenő események közül kiemelkedik az a hir, hogy a román hadsereg a mai napon Szófia elé érkezett. E jelentés Pé­tervárról jött s azt nem cáfolják meg egy oldalról sem, tehát minden jel arra vall, hogy Szófiában kívánják a románok a béke föltételeit diktálni. Arról nem jött je­lentés, hogy a románok és bolgárok kö­zött fegyveres összeütközésre eddig sor került volna. A második fontos mozzanat az, hogy a csataldzsai vonalból kimozdult török se­reg megállott s nem fenyegeti többé sem Kirkkilisszét, sem Drinápolyt. Az európai hatalmak parancsszava állította meg elő­nyomulásában a török csapatókat. Az eu­rópai hatalmak parancsszava ugyan sokat veszített súlyából, sőt sokszor nevetsé­gessé is vált éppen a balkáni hadjárat meg­lepő fordulatai során, de ezúttal mégis ko­molyan kell venni Európa föllépését, a mely végre Szkutari és Albánia önállósí­tásának kérdésében is komoly volt s meg­valósította akaratát. Most is hasonlóan határozott és szi­lárd az európai hatalmak fölfogása Török­országgal szemben s szavának ezért van sikere ezúttal is. Az európai török biroda­lom uj határait Európa állapította meg a hires, nevezetes londoni reumión s ehez a megállapításához Európa ragaszkodik s követeli, hogy a fényes kapu is ragaszkod­jék. Ezért történt, hogy az uj életre kelt török csapatok megálltak az enosz-midiai vonalon. , Érdekes, hogy Bulgária még mindig nem hajlandó ellenségei feltételeit teljesí­teni. Bulgária ugyanis Görögország és Szerbia követeléseivel szemben elutasító magatartást tanusit. Kijelenti, hogy sehol­sem szenvedett döntő vereséget, mert Ö't hadserege közül három még egyáltalában nem avatkozott be a harcba. Bulgária min­denesetre elfogadná a Vardart határul. Az, hogy Szereszről lemondjon, nem is kép­zelhető, ép igy nem is lehet szó a Kaval­láról való lemondásról. A londoni Daily Telegraph jelenti a hatalmaknak Konstantinápolyban, Szófiá­ban és Bukarestben teendő lépéséről: A követek , Törökországtól Ígéretet fognak kérői arra vonatkozóan, hogy tiszteletben '°giák tartani a londoni szerződést. Bulgá­r'f'nak azt a tanácsot fogják adni, hogy a jPrögországgal és Szerbiával való béke­' "át ételek tárgyalására meghatalmazotta­it küldjön. Romániának pedig azt fogják tanácsolni, hogy hadseregét ne küldje Szófia ellen. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: ELŐNYOMULÁS SZÓFIÁIG. Bukarest, julius 18. Az Univerzul jelenti, hogy a román hadsereg előrenyomulását Szó­fiáig folytatni fogja. Ferdinánd király elha­tározta, hogy Szófiát elhagyja és Filippo­po'liszba megy. VISSZAVONT CSAPATOK. London, julius 18. A Times jelenti Szó­fiából: A román csapatokat Mezdrából és Várnából visszavonták. Ezt az intézkedést minden valószínűség szerint a hatalmak ak­ciójára kelll visszavezetni. Északbulgáriában­a vasúti forgalom megszakítása igen nagy kellemetlenségeket okozott, különösen a bol­gár hadsereg élelmezésé tekintetében. KITÉRŐ FELELET A BOLGÁR KIRÁLYNAK. London, julius 18. A Daily Telegraph je­lenti Bukarestből: Károly király a bolgár ki­rály táviratára kitérően és a konvenciózüs kifejezésekkel felelt. Kifejezte azt az óhaját, hogy a .régi jó viszony Románia és Bulgária között minél hamarább helyre fog állni és bogy a hadviselő államok az előzetes béke­föiltételeket hamar alá fogják irni. A ROMÁN JEGYZÉK. London, julius 18. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a romám kormánynak a ha­talmakihoz intézett jegyzéke a következő: Amikor a román hadsereg bevonul Bluil­igáfMiba, ezzé! Momámha nem követ hóctötó politikát és nem akarja a bolgár hadsereget megsemmisíteni. Románia katonai /akciója azon a kötcliesságen alapul, hogy az ország számára a Duma másik oldalán biztos hastá rokat szerezzen. A BaJkáím-áUlamok konftiktu sa és különösein a mostani, amely 'Bulgáriá­nak engesztelhetetlen magatartására és előb­bi síz'ö'veitséigeseiviel szemben valló aggressziV viselkedésére vezetendő vissza, Romániában megerősítettje >azt -a fölfogást* bogy Bulgá riávaí szemben Romániának stratégiai ha­tárra. van szüksége, hogy ezzel a, jövőben a békés jóviszonyt lehetővé tegye. Ez a határ­vonal1 — Turtukája — Dobrics—B átesik — az orsaáig topográfiai helyzetének megfelel. Ezenfelül Romániának a Balkán-félszi ©etem' levő vitális érdekei megakadályoznak bennünket abban, hqgy egyszerű nézői lé­gyünk Bulgária ama törekvésének, hogy a többi állam kárára a vezetést magához ra­gadja. Romániáinak, amely -keleti Európá­ban a- béke és a rend állandó őre, kötelessé­ge, hogy résztvegyen oly kérdés végleges megoldásában, /amely évek óta fenyegeti és l végül mqg is zavarta a békét Európa kapui előtt. Ily körülmények között azt hiszi Ro­mánia, hogy ha akciót indít azért, bogy eb ben a kérdésben végleges megegyezést hoü­zon létre, ezzel nemcsak -a maga érdekeit vé­di, hanem a többi hatalmak békés fáradozá­sát is támogatja, A Reuter-ügynökség azt a megjegyzést fűzi közléséhez, ihogy az -e jegyzékben fog­lalt követelés azonos azzal, amelyet Romá­nia képviselője már a Danevvel folytatott tanácskozásokon meg/formulázott és amely az akkor fölvett jegyzőkönyvben is benne van. Románia tehát uj követeléssel nem ál­lott elő. AZ UJ BOLGÁR KORMÁNY. Szófia, julius 18. A bolgár távirati ügy­nökség jelenti: Az uj kormány megalakult. Radoszlavow lesz a miniszterelnök és Ge­nadiev a külügyminiszter. FÖLSZABADÍTJÁK AZ OLÁHOKAT. Páris, julius 18. Beavatott körökben ugy tudják, hogy a románok stratégiai terve az, hogy levonulnak egészen Macedóniába, a Timok-hegységen keresztül és fölszabadítják az ott levő háromszázezer főnyi oláhságot. A fölszabadító háború gondolatát nagy lel­kesedéssel fogadták a román nacionálisták és azt hangoztatják, hogy nekik is joguk van fajtestvéreik fölszabadítására, mint a hogy a bolgárok is ezzel a jelszóval mentek há­borúba Törökország ellen. VILMOS, A ROMÁNBARÁT. Berlin, julius 18. Vilmos császár a román hódítás bárét a legnagyobb szimpátiával fo­gadta. Nyilvánvaló tény az, bogy a német császár Románia terjeszkedésének ügyéit a Hohenzoll-ernek családi ügyéinielk tekinti. A reximperatornak erről a hangulatáról' Bécs is tud. De ami öröm a ihármasszövetségnek, bu az ántántnak: Pétervárott vétót mondtak a román bevonulás ellen. SZABAD A FORGALOM! Bécs, julius 18. Diplomáciai körökből ugy értesülünk, hogy a magyar és az osztrák kormány legközelebb együttes jelentést ad ki. A jelentésnek az lesz a tartalma, hogy a monarchia szabadjára engedi a Románia felé és Romániából jövő személy- és áruforgal­mat. Ez a föloldás a 'monarchia románbarát politikájának bizonyítéka. KAROLY KIRÁLY LEVELE. Bukarest, julius 18. Az „Univerzul" hi­telesen' közli: Károly király hadparancsot adott ki a sereghez, Ihogy 24 órára, szüntesse be az előnyomulást bolgár területen, Egy­idejűleg levelet irt a király Ferdliinálnd fci­ráfyinák. Azt irja Károly király, hogy mi­helyt a bolgár kormány kijelenti Bukarest­bein és a nagyhatalmak kormányainál, ihogy beleegyezik a. román ha.tánniak Tnrt-iiikiája— Bal ősikig való kiterjesztésébe és (kötelezi -ma­gát, hogy még e hét végével megkezdi a bé­ketárgyalásokat a három bállkán állaimmal, amely béketárgyalásokban Románia is részt Ifog venni, akkor a román- hadsereg beszjüntet m ind-ein, hadimüveletet. „A HELYZET IGEN KOMPLIKÁLT." Bécs, julius 18. Diplomáciai körökben bizonytalanság uralkodik a Románia és Tö­rökország részéről várható mozdula tokra vonatkozólag. Meglepetést okoznak a Kon­stantinápolyból érkező kijelentések, .melyek Drinápoly elleni előnyomulást engednek kö­vetkeztetni, mig Törökország tudatta a hatal­maikkal, hogy az Enosz—Midia vonalon in­nen szándékozik maradni. A diplomáciai kö­rök a Drinápoly elleni előnyomulást nem te­kintik különösen nyugtalanítónak, mert bizo­nyos, hogy a hatalmak szilárdan el lévén ha­tározva Bulgária megsemmisítését megaka­dályozni, meg fogják tenni a magukét arra vonatkozólag, hogy a törökök ne maradja­nak Drinápolyban, ha oda be is hatolnának, amit egyébként nem hisznek. A diplomáciai

Next

/
Oldalképek
Tartalom