Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-19 / 167. szám
1913. Julius 19. DÉLMAGYARORSZÁG .3 szemben a Házat munkaképessé tegye. Mikor látta, hogy minden kompromisszum terve dugába dől, egyetlen ülésen keresztül forszírozta a hadügyi kérdéseiket. Ez -a „c-oup d'état" újra fölidézte az ellenzék harci kedvét, aminek aztán a hires rendőri és katonai beavatkozás lett a következménye. Hogy micsoda elkeseredést keltett ez az intézkg; dés, arról a Kovács Gyulla merénylete tehet bizonyságot és hogy mennyire nem ingatta meg Tiszát a merénylet a maga hitéiben, arra bizonyság az, hogy még aznap ott folytatta a maga igazának vélt hitét, ahol elkezdte. / A továbbiakban Lukács (bukásával és Tisza miniszterelnökké történt kinevezéséről ir a Grap'hic, majd igy végzi a ciklk irója Tiszáról szóló ismertetését: — A Tisza kabinetjének az ő erős vezetésével ugy látszik végre tartós és sikeres munkára van kilátása. MiaiaisgiiiHKiiBaigiiiiiisiM :]BBaEaHBaBBBsaBBBBBSBii»BHaBaBa!aBiosBiBBaaBBaflBBBaBBBaBBasBoaBKHBaaeaaBBBB Szófia előtt a román hadak! (Bulgária még mindig nem hajlandó ellenfelei követeléseit teljesíteni — Megállottak a törökök. — A nagyhatalmak lépése.) (Saját tudósítónktól.) A Balkánon végbemenő események közül kiemelkedik az a hir, hogy a román hadsereg a mai napon Szófia elé érkezett. E jelentés Pétervárról jött s azt nem cáfolják meg egy oldalról sem, tehát minden jel arra vall, hogy Szófiában kívánják a románok a béke föltételeit diktálni. Arról nem jött jelentés, hogy a románok és bolgárok között fegyveres összeütközésre eddig sor került volna. A második fontos mozzanat az, hogy a csataldzsai vonalból kimozdult török sereg megállott s nem fenyegeti többé sem Kirkkilisszét, sem Drinápolyt. Az európai hatalmak parancsszava állította meg előnyomulásában a török csapatókat. Az európai hatalmak parancsszava ugyan sokat veszített súlyából, sőt sokszor nevetségessé is vált éppen a balkáni hadjárat meglepő fordulatai során, de ezúttal mégis komolyan kell venni Európa föllépését, a mely végre Szkutari és Albánia önállósításának kérdésében is komoly volt s megvalósította akaratát. Most is hasonlóan határozott és szilárd az európai hatalmak fölfogása Törökországgal szemben s szavának ezért van sikere ezúttal is. Az európai török birodalom uj határait Európa állapította meg a hires, nevezetes londoni reumión s ehez a megállapításához Európa ragaszkodik s követeli, hogy a fényes kapu is ragaszkodjék. Ezért történt, hogy az uj életre kelt török csapatok megálltak az enosz-midiai vonalon. , Érdekes, hogy Bulgária még mindig nem hajlandó ellenségei feltételeit teljesíteni. Bulgária ugyanis Görögország és Szerbia követeléseivel szemben elutasító magatartást tanusit. Kijelenti, hogy seholsem szenvedett döntő vereséget, mert Ö't hadserege közül három még egyáltalában nem avatkozott be a harcba. Bulgária mindenesetre elfogadná a Vardart határul. Az, hogy Szereszről lemondjon, nem is képzelhető, ép igy nem is lehet szó a Kavalláról való lemondásról. A londoni Daily Telegraph jelenti a hatalmaknak Konstantinápolyban, Szófiában és Bukarestben teendő lépéséről: A követek , Törökországtól Ígéretet fognak kérői arra vonatkozóan, hogy tiszteletben '°giák tartani a londoni szerződést. Bulgár'f'nak azt a tanácsot fogják adni, hogy a jPrögországgal és Szerbiával való béke' "át ételek tárgyalására meghatalmazottait küldjön. Romániának pedig azt fogják tanácsolni, hogy hadseregét ne küldje Szófia ellen. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: ELŐNYOMULÁS SZÓFIÁIG. Bukarest, julius 18. Az Univerzul jelenti, hogy a román hadsereg előrenyomulását Szófiáig folytatni fogja. Ferdinánd király elhatározta, hogy Szófiát elhagyja és Filippopo'liszba megy. VISSZAVONT CSAPATOK. London, julius 18. A Times jelenti Szófiából: A román csapatokat Mezdrából és Várnából visszavonták. Ezt az intézkedést minden valószínűség szerint a hatalmak akciójára kelll visszavezetni. Északbulgáriábana vasúti forgalom megszakítása igen nagy kellemetlenségeket okozott, különösen a bolgár hadsereg élelmezésé tekintetében. KITÉRŐ FELELET A BOLGÁR KIRÁLYNAK. London, julius 18. A Daily Telegraph jelenti Bukarestből: Károly király a bolgár király táviratára kitérően és a konvenciózüs kifejezésekkel felelt. Kifejezte azt az óhaját, hogy a .régi jó viszony Románia és Bulgária között minél hamarább helyre fog állni és bogy a hadviselő államok az előzetes békeföiltételeket hamar alá fogják irni. A ROMÁN JEGYZÉK. London, julius 18. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a romám kormánynak a hatalmakihoz intézett jegyzéke a következő: Amikor a román hadsereg bevonul BluiligáfMiba, ezzé! Momámha nem követ hóctötó politikát és nem akarja a bolgár hadsereget megsemmisíteni. Románia katonai /akciója azon a kötcliesságen alapul, hogy az ország számára a Duma másik oldalán biztos hastá rokat szerezzen. A BaJkáím-áUlamok konftiktu sa és különösein a mostani, amely 'Bulgáriának engesztelhetetlen magatartására és előbbi síz'ö'veitséigeseiviel szemben valló aggressziV viselkedésére vezetendő vissza, Romániában megerősítettje >azt -a fölfogást* bogy Bulgá riávaí szemben Romániának stratégiai határra. van szüksége, hogy ezzel a, jövőben a békés jóviszonyt lehetővé tegye. Ez a határvonal1 — Turtukája — Dobrics—B átesik — az orsaáig topográfiai helyzetének megfelel. Ezenfelül Romániának a Balkán-félszi ©etem' levő vitális érdekei megakadályoznak bennünket abban, hqgy egyszerű nézői légyünk Bulgária ama törekvésének, hogy a többi állam kárára a vezetést magához ragadja. Romániáinak, amely -keleti Európában a- béke és a rend állandó őre, kötelessége, hogy résztvegyen oly kérdés végleges megoldásában, /amely évek óta fenyegeti és l végül mqg is zavarta a békét Európa kapui előtt. Ily körülmények között azt hiszi Románia, hogy ha akciót indít azért, bogy eb ben a kérdésben végleges megegyezést hoüzon létre, ezzel nemcsak -a maga érdekeit védi, hanem a többi hatalmak békés fáradozását is támogatja, A Reuter-ügynökség azt a megjegyzést fűzi közléséhez, ihogy az -e jegyzékben foglalt követelés azonos azzal, amelyet Románia képviselője már a Danevvel folytatott tanácskozásokon meg/formulázott és amely az akkor fölvett jegyzőkönyvben is benne van. Románia tehát uj követeléssel nem állott elő. AZ UJ BOLGÁR KORMÁNY. Szófia, julius 18. A bolgár távirati ügynökség jelenti: Az uj kormány megalakult. Radoszlavow lesz a miniszterelnök és Genadiev a külügyminiszter. FÖLSZABADÍTJÁK AZ OLÁHOKAT. Páris, julius 18. Beavatott körökben ugy tudják, hogy a románok stratégiai terve az, hogy levonulnak egészen Macedóniába, a Timok-hegységen keresztül és fölszabadítják az ott levő háromszázezer főnyi oláhságot. A fölszabadító háború gondolatát nagy lelkesedéssel fogadták a román nacionálisták és azt hangoztatják, hogy nekik is joguk van fajtestvéreik fölszabadítására, mint a hogy a bolgárok is ezzel a jelszóval mentek háborúba Törökország ellen. VILMOS, A ROMÁNBARÁT. Berlin, julius 18. Vilmos császár a román hódítás bárét a legnagyobb szimpátiával fogadta. Nyilvánvaló tény az, bogy a német császár Románia terjeszkedésének ügyéit a Hohenzoll-ernek családi ügyéinielk tekinti. A reximperatornak erről a hangulatáról' Bécs is tud. De ami öröm a ihármasszövetségnek, bu az ántántnak: Pétervárott vétót mondtak a román bevonulás ellen. SZABAD A FORGALOM! Bécs, julius 18. Diplomáciai körökből ugy értesülünk, hogy a magyar és az osztrák kormány legközelebb együttes jelentést ad ki. A jelentésnek az lesz a tartalma, hogy a monarchia szabadjára engedi a Románia felé és Romániából jövő személy- és áruforgalmat. Ez a föloldás a 'monarchia románbarát politikájának bizonyítéka. KAROLY KIRÁLY LEVELE. Bukarest, julius 18. Az „Univerzul" hitelesen' közli: Károly király hadparancsot adott ki a sereghez, Ihogy 24 órára, szüntesse be az előnyomulást bolgár területen, Egyidejűleg levelet irt a király Ferdliinálnd fciráfyinák. Azt irja Károly király, hogy mihelyt a bolgár kormány kijelenti Bukarestbein és a nagyhatalmak kormányainál, ihogy beleegyezik a. román ha.tánniak Tnrt-iiikiája— Bal ősikig való kiterjesztésébe és (kötelezi -magát, hogy még e hét végével megkezdi a béketárgyalásokat a három bállkán állaimmal, amely béketárgyalásokban Románia is részt Ifog venni, akkor a román- hadsereg beszjüntet m ind-ein, hadimüveletet. „A HELYZET IGEN KOMPLIKÁLT." Bécs, julius 18. Diplomáciai körökben bizonytalanság uralkodik a Románia és Törökország részéről várható mozdula tokra vonatkozólag. Meglepetést okoznak a Konstantinápolyból érkező kijelentések, .melyek Drinápoly elleni előnyomulást engednek következtetni, mig Törökország tudatta a hatalmaikkal, hogy az Enosz—Midia vonalon innen szándékozik maradni. A diplomáciai körök a Drinápoly elleni előnyomulást nem tekintik különösen nyugtalanítónak, mert bizonyos, hogy a hatalmak szilárdan el lévén határozva Bulgária megsemmisítését megakadályozni, meg fogják tenni a magukét arra vonatkozólag, hogy a törökök ne maradjanak Drinápolyban, ha oda be is hatolnának, amit egyébként nem hisznek. A diplomáciai