Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-18 / 166. szám

JL elővételi jogot, hogy románokat telepíthessen oda, KÖVETEK ERTEKEZLETE. Bukarest, julius 17. A hármas antant 'követei tegnap értekezletet tartottak. Hir szerint az értekezletnek az volt a célja, ihogy megegyezést érjenek él Romániával a román csapatok élőrenyomulásának fél'beszakitására nézve, ami összefügg a most folyó fegyverszüneti tárgyalással. E oél elérésére közös lépést is fognak fenni a miniszterelnöknél'. A ROMÁN PARLAMENTBŐL. Bukarest, julius 17. A szenátus Lahovan volt külügy rnínilstetert megválasztotta •elnökéül Rozetti Tivadar helyé be, aíki egészségi okból lemondott, A Há;z elfogadott egy törvényjavaslatot, amely szerint a kormány fölhatalmazást nyert, (hogy szükség lesetén elrendelhesse az ostromállapotot. A kamara elfogadta ia kormány álltai kért 8,910.000 frahfcnyi hitelt fölszerelés céljára és a .százmilliós hitelt, mozgósításra. A képviselők kijelentették, hogy napidíjaikat fölajánlják a bevonult tartalékosok csiailádjáiniak segitsógére. SZERB SIKER. Belgrád, julius 17. Tegnap délután négy órakor csapataink rohammal megszállták Jutikamikot, ahol a Küsztendilben állomásozó jobbszárny pozíciója volt. Az ellenség óriási veszteséget szenvedett és nagy rendetlenségben menekült. MEGEGYEZETT SZERBIA -ÉS TÖRÖKORSZÁG. Belgrád, julius 17. Ideérkezett értesii}Iések szerint Pavlovics szerb delegátus küldetésének eredménye kedvező. Szerbia és Törökország között teljes egyetértés jött létre. , SZERBIA MÉGIS KIKÖTŐT AKAR. Danev lemondása semmit sem változtat a helyzeten. Szerbia ós Görögország nem vár tovább e hét utolsó napjainál, iba addig Bulgária nem fogadja el a békielfölltételeket és nem ad kellő garanciákat, akkor a szerb-görög egyesült sereg a legnagyobb erővel fogja folytatni a liáborut. Holnap tér haza Pasics Üszkübből. A szerb miniszterelnök hívei tudják, hogy Pasics az elvesztett adriai kikötőért, amelyet Ausztria-Magyarország miatt nem (kapott meg, most, miikor a hadi szerencse az ő fegyvereinek kedvez, kárpótlást fog szerezni. A vérrel szerzett adriai part helyében megfelelő partvidéket követel Szerbia az A-egei-temgeren és addig nem lesz béke Bulgáriával, •mig a levert elllenséfe be ném iismeri legyőzetését s a bolgár kormány bele nem egyezik bogy Szerbia a Timok folyó torkolatáig terjessze ki határait. NEM ENGED A GÖRÖG KIRÁLY. Róma, jiulius 17. Konstantin király fogadta a Tribuna levelezőjét és megindult hangon kijelentette meikii, liogy a komitácsik kegyetlenkedései arra inditották, hogy a legnagyobb szigorúsággal járjon el a;zok eltein, aikik a humanitás elten vétettek. Midőn a 'tudósító a király kívánságára elmondotta a szereszi élményeit és közölte, bogy sok komitácsit tartóztattak le, mert házakat gyújtottak fel, a király megjegyezte, Ihogy azonnal agyon fogja őket lövetni. Arra a kérdésre, bogy a háborúnak hamar vége tesz-e, azt felelte a király: — Neon látom, hogyan tenne ez 'tehetségest DELMAGYARORSZÁG Jelezte a király azt lis, bogy az lelilensóg a feltételieket nehezen fogja elfogadni. — Ragaszkodom azonban hozzájuk, — tette rögtön hozzá. — A győzök mi vagyunk és a föltételeket a győzők szokták megszabni, Görögország síkra fog szállani Trácia autonómiájáért és a maga, részére fogja követelni a megszállott területeket. A MEGEGYEZÉSRE TANÁCSOT AD ROMÁNIA. Bukarest, julius 17. Félhivatalos román részről azt tanácsoiljá'k, hogy a Balkán-államok Bukarestben értekezletet tartsanak, a melyen a Balkán-államok Románia közvetítésével egymás között megegyeznének. Ezt az értekezletet a nagyhatalmak nem elleneznék, mert olyan megoldást találnának, amely nem uj véres harcoknak az okozója, (hanem a keleti kérdésnek végső megoldása volna. A ROMÁN POLITIKA ÉS A MONARCHIA ÁLLÁSPONTJA. Bécs, julius 17. Különös részről közlik a Neues Wiener Tagblatt bukaresti levelezőjével: Romániának, mint a Kelet kapuja legelső államának helyzetét a természetes viszonyok adják meg és Románia ezt minden erejével fönn fogja tartama. A megkezdett, katonai akció főcélja az volt, hogy a. stratégiai nézőpontból elengedhetetleni határvonalat megszerezzék Bulgária elten éis (hogy a Balkánon az erők egyensúlyát biztosítják. Ha ily körülmények között Románia politikája főként arra irányul, hogy Bulgária hatalmának túlságos növekedését és hegemóniára, jutását megakadályozza, mégsem lehet célja, hogy Bulgáriát túlságosam gyengítse és szétdarabolja és egy.idejűién Szerbia és Görögország túlságos terjeszkedése sem 'kívánatos, mert 'ez ismét megzavarná a Balkánon az erő egyensúlyát. A román politika célja ebben a tekintetben teljesen egyezik Ausztria és Magyarország céljaival. A monarchia ugyanis minden erejével kiváinja a balkáni egyensúly ffönitártását és különösen nem tűrheti Szerbia és Görögország túlsúlyra jutását. lA monarchia és Románia politikája között egyébként is teljes az összhang. Romániának az a kivtánfeága, hogy Bulgária a balkán -népei között az őt megillető helyet foglalja el és ha a bolgárok megelégednek a nekik jutó szereppél és megkísérlik átérteni a való helyzetet, Románia nem fog útjába állni annak, hogy a két állam között baráti és szomszédi viszony keletkezzék. Német vélemény Berchtold kihallgatásáról. Bécsből jelentik : A Zeit-nak táviratozzák Berlinből, hogy ott Berchtold gróf tegnapi kihallgatását erősen kommentálják. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Berchtold gróf benyújtotta lemondását és utódjául a közös pénzügyminisztert ajánlotta, akivel feltűnő Ihosszu beszélgetést folytatott • FOGAS szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktél fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigy ó-utca 1. sz. SZEGED. 1913. julius 18. hirek. Zug a gép (Saját tudósitónktól.) A gabonatábláik ringó kalásztengerével nem játszik az esti fuvalat. A gazdaember reménysége letarolva, keresztekben bever a földeken. Nem nyílik már a pipacs, inem tankul a virág a rozstáblák között. Az aratók élesre fent pengéikkel leszelték a vékony szálakat. De elhallgatott már a fürj verése is, nem keresi fel a kopár tarlót. A marokszedő lányok vidám nótáikkal nem verik fel az esti csöndet, ott hagyták a learatott búzaföldeket. Most már a gazda gondja, liogy kazalba hordja össze a föld termését. Hordják is, ki ahogy .tudja, A szegény bérföldes csak pár keresztet raik a kocsijára, hogy elbírja a sovány lovacskája. Az öriökfiöldes gazda meígterbéli súlyos kévékkel az erős szekeret; az ő igája könnyen viszi be a szérűre, ,ne.m ugy, mint a szegényé. Folyik a serény munka a maga módja szerint. Mindenkinek kedves a magáé: ha sok, vagy ha bevés is az. Meg kéli becsülni, amit a föld adott. A hasznot biztosító munka mindig szorgos volt, de régente még sem végezték ilyen sietve a gabonahondást. Most akárhogy fordul az idő szeszélye, a. gabonának a szérűben a helye: várják a gépet. A gép ma a tanya népe előtt is fogalom: a gyors és pontos munka végzése. Nem is olyan régen nem csak a gyerekek bámulták megia cséplőt,, hanem a. felnőttek is csodájára jártak. Akkor ínég másként is állt kiint a tanyák világában a buza nyomtatása. Lovakat vezettek a szétterített kévéik tetejébe és kötőifékszáron körben hajtották .a fekete táltost a kazal mellé .és- a:z nyeli acél torkával az aranyszínű, maggal telt kalászokat. Egy-pár órai mnnlka után a szegény ember már csak szénahulladiékot szemlélheti a buzarakás helyén. iVontatják a cséplőt egyik tanyától- a .másikig. Nem inagy a válogatás, csak legyen miit csépelni, inert sok a gép. Lám, -csak nem szegényedik a világ, amikor annyiaín tudnak gépet szerezni, hogy egymással még vetélkedhetnek is. A vontatás módja is mennyivel más, mint hajdan, amikor még a szokattam szerszám elé nyolc-tiz pár jószágot fogtak. Ma hat, vagy nyolc bivaly is könnyen boldogul. Igen ám, de inem ©étmberedett macska-lovák, hánem Erdélyből idehozott, erős bivalyökrök teljesitik a munkát. Hiába, ott kint, a tanyák között is változik a világ. Ne mondja senki, hogy a mi tanyai népünk maradi. Lassan ihár, de a korral hailad. Jó is méha a meggondolás', amikor a világi nép aninyira furfangos . . . Nem pattog az ostor, nem biztatják a nyomtató lovaikat az ágyasban, hogy: ne lovak, ne; hajrá lovak, haj, haj, haj ... A helyett zug a gép, sivít a gőz és éles füttyöt hall a tanya népe a csöndes esti nyugalomban. . . . Feküdni tér a tanyaház apraja, nagyja, mert holnap nagy munka vár rájuk: csépelik a búzát és majd zug a gép, amitől nem lehet nyugodni. És ilyenkor ez a nyugtalanság, tainyaszerte megszokott dolog, mert hisz akiméi a gép még nem nyomtatott, az minden naip várja az érkeztéi ; kj "' i! I jf .! —ró', ,