Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-18 / 166. szám

DÉLMAQYARORSZAO det teremt. Reményeit 'legkivált az 'táplálja, hogy Pejacsevich és Tomasics személyét igen alkalmasnak találja céljai 'keresztülvitelére. Pejacsevich bán-viselt ember, régi unionista, megbizható s azt mondják, tőle joggal várható, hogy Horvátországban viszszaszerzi a magyar állam tekintélyét. «• m »m •••••••••• (•••••••••MflaasnaivaaBaaaaaiBiaaHaBMnHa* kaleidq5zkop (Kegyelet és hiúság.) A Tolnai Világlapjának legutóbbi száma „Hős fiu tragédiája" cimen egy képet hoz. Ábrázolja pedig az a kép Tavarnay Árpád iéís Léb József halttetemét. E két fiu és egy harmadik: Horváth János csónakiázott Harasztinál a Dunaágban. Csolnakjuk felborult és mindhárman beleestek a vizbe. Tavarnay előbb a 9 éves Horv átbot mentette ki a vízből, majd a 11 éves Léb segítségére sietett. Ámde ez oly görcsösein kapaszkodott bele Tavarnayba, hagy őt is magával rántotta a viz alá és mindketten belefújtak. „Fényképfelvételünkön — arja nevezett folyóirat — azt a megható jelen-etet látjuk, amikor az emberek körüláll ják a két kis holttestet," Szóvá teszem ezt a dolgot azért, mert megnéztem a képet. Igazán megható a két kis holttest látása. De nem látóin ezt a meghatottságot annak a 3.2 felnőttnek és gyereknek az arcán, akik körülállják ia kiét. holttestet. Talán egy fiucskának és egy leánykának a szeme szegeződik — nem tudom, nem-e véletlenül — a liolttestekre, a többi harmincnak a fényképező gép lencséjére tapad a tekintete. Épen csak hogy az a bizonyos barátságos mosoly hiányzik az arcukról, de a hiúság, hogy mindegyik minél szebb legyen, lerí az arcukról, miiközben tekintetük a két- holttesten. keresztül a fényképező gépre mered. Szegény kis hős fiu: Tavarnay Árpád, anynyit legalább megérdemeltél volna, hogy a hiúság vására ne üssön tanyát, víztől felpuffadt holttested körül! « (Vágóhíd, mint művészeti akadémia.) Ez a cinje valamelyik lap egyik napi hirénék. Maga a cim bizarr, de hát maga az eseméhy is az. Arról számol be ez a napi hir, hogy Carré Gaston, párisi rajztanító hetenkint kétszer ad Vaugirardban a városi vágóhídon rajzórákat. Tanítványai az állatokat rajzolják le. Nagy bölcsen hozzáfűzi az a bizonyos lap, hogy „Carrét az is vezérli vállalkozásában, hogy saját magának és tan.itványainak jelenlétével megakadályozza a mészárosok durvaságait és kegyetlenkedéseit- és igy az állat védelmet is szolgálja." Mondhatom, nagy •zerii egy állatvédelem. Állatvédelem az em. Ver védelem rovására és- kárára. Valósággal állatvédelmi perverzitás! Hogy a mészároslegényejk 10%-ka.l kevéshbó kinos halállal küldjék az ökröket és teheneket a másvilágra, azért Carré mester hetenkint kétszer végigláttatja. ítajni'tviánya.iv.a)! iaz öldöklést és a: marbabullákból kiáramló friss, párolgó vért. Ha ez nem perverzitás, .alkkor nincs, is. perverzitás. Állatvédelem hetenkint kétszer. Szerdán és szombaton, Boldog marhák, akik ezen a két napon kerülnek Carré mester és t amit ványai jelenlétében a mészáros-bárd alá. Csak azt nem tudom még, mit vétettek a hétfői, keddi, csütörtöki és pénteki marii ák. hogy ő velük szemben nem olyan humánus Carré állatvédői szive. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarorzság. Toppanfó bácsi története. (Saját tudósitónktól.) Toppantó bácsi története, mely alább következik, nagyon szomorú, bár egy kissé sablonos történet. Nem az élet sablonja ugyan, hanem a regényeké és épen azért írjuk meg, mert az egész -olyan, mintha egy szentimentális ó-német balladában énekelné meg egy kékszemű germán szerző; pedig hát igaz történet, a XX. század ban történt és a főhős itt él, jobbam mondva itt nyomorog Szegeden. Toppantó bácsinak jelenlegi ekziszteneiája a Széchényi-térhez és a főpostához van kötve. Ebben a szük miliőben zajlik most le egy élet, mely nagy lendülettel kezdődött és szép polgári karrier megfutásávail végződhetett volna. Toppantó bácsinak teljes és tisztességes neve Toppantó János, de őt Szegeden mindenki csak Toppantó bácsinak nevezi. És nagyon sokan nevezik igy, mert hisz álta Iánosan esmérik. A külseje .nem valami vonzó. Kis, tömzsi, vörös -képű ember, a haja vöröses-szőke és mindég kócos, a nagy lelólógó bajusza sértés és rendezetlen; az álla mindég tüskés és az arca mindég fényes, ami az alkohol iránt való őszinte vonzódást tükrözi vissza. Mégis aki az emberi pszichét ösmeri és nemcsak a legpnimitivébb külsőségekből következtet a lelki tulajdonságokra, az láthatja azonnal, hogy Toppantó bácsi nem rossz ember, csak szerencsétlen, nem elzüllött, hanem szánalomra méltó. Értelmes szemei .intelligenciát árulnak el, összefüggő és stílusos beszéde tanultságra en ge d nek következtetni. És Toppantó bácsi most épen abból él tisztességes munkával, amit azelőtt* fiatal korában tanult. Könnyen ós ügyesen megkeresi a napi pálinkára valóját. Bár foglalkozása, speciális és ezt a foglalkozást, amely eddig teljesen ösmeretlen volt* valószinüleg az ő tévútra tért zsenialitása 'tereimtette meg. Jelenleg Toppantó János a szegedi paprikás kofáknak a titkára. Ö intézi el minden, ügyesbajos dolgaikat. A megrendelt paprikát ő csomagolja be, ő címezi meg és miután kiállította a szállítólevelet, sajátkezüleg viszi el a csomagokat a főpostára és ott feladja. Ez az ő rendes minden napi foglalkozása. Néha aztán a kofáiknak az adóját megy fizetni, a helypénz ügyeket intézi el és amikor idegenek Szegeidre jönnek paprikát vásárolni, Toppantó bácsi a tolmács, mert németül, horvátul és szerbül is kitűnően beszél. A hivatalokban, ahol naponta megfordul, —• különösen a főpostán, ahol a kofák csomagjait föladja, — nagy az ő tekintélye. A többi szolgák előzékenyen engedik át neki az elsőséget ós magyarázóan mondják: — Ja ez a Toppantó bácsi, érettségizett ember. Csakhogy sokat iszik. A Szalay főkapitány helyettes Urnák iskolatársa volt. A hivatalnokok is kivételt tesznek Toppantó bácsival. Hogyha észreveszik rajta, hogy kivételesen józan, ,ak,kor szóba elegyednek véle és a jó útra próbálják tériteui. Toppantó bácsi azonban, elmeséli ilyankor élettörténetét, amelyet mi is alkkor hallottunk tőle, mikor józain volt és a jó útra akarták téríteni. — Nekem ne prédikáljanak, — kezdte Toppantó bácsi. — Miért legyek én újból józan ember. Hódmezővásárhelyi ember vagyok, ott születtem, ott érettségiztem és igy liát mindenki tudhatja, becsületes, magyar 1913. julius 18. gondolkozású ember voltam. Amikor az érettségit letettem, a hivatalnoki pályára léptem. Az állam vasúthoz mentem, mint forgalmi tisztviselő és pályámon gyorsain haladtam. Szegeden is voltam sokáig hivatalnok a kilencvenes években és iáikkor nagyon megszerettem ezt a várost. — Később elhelyeztek innen és nydlc év után, szorgalmas, és kitartó mnínkásságom jutalmául állomásfőnök lettem egy kis horvát faluban: Fuzinében. Itt két évig voltam. Közben megismertem egy zágrábi leányt, a kit feleségül akartam venni. Árvaleány volt és én egy hónapi ismeretség után eljegyeztem. Gyönyörű szép leány volt és én jobban zeretteni, mint az életemet. Egyszer aztán meglátogatott Fuzinében és aznap a jegypénztárból 500 korona eltűnt. Másnap vizsgálat jött és fölfüggesztettek engem; majd elmozdítottuk állásomból és még a bűnvádi följelentést is alig tudtam elkerülni. A menyasszonyomat ezután soha iném láttáim. Eltűnt és magával vitte az életemet ds. Minek legyek én ezekután józan? Amit megkeresek eliszom és ba nincs italra pénzem, akkor ón vagyok a világ legbol dogtalanabb embere. Ezután már senki sem akarta a tisztességes éle linódra kapacitálni Toppantó bácsit. De fölösleges munka is lett volna. Másnap ismét megjelent a főpostán, ekikor nagyon részeg volt már ismét és egy félóra hoszszáig „külpolitizált." Szinte meglepő éleseliméjüséggel ítélte meg a balkáni helyzetet; földicsérte rettentően a bolgárokat; Danev dr.-t a világ legnagyobb zsenijének nevezte. De aztán mindjárt rátért önmagára. A mellét verte biüszkélkedően és eldicsekedett, bogy neki Szalay főkapitány-helyettes osztálytársa volt, aztán meghajolt hallgatói előtlt és finom mosollyal mondta: — Mcst pedig szerény személyem irányítja a szegedi paprika ekszportot. Mikor már nagyon sóikat beszélt, a szolgák jó ak'arólag elcsöndösitették . . . Ez a Toppantó bácsi szomorú históriájaSBSBHBHRIHHIIIIIIIIHIR Zseblámpa izzókörtéve! Fonyó Soma 6 órai égéssel, legnagyobb üveggel lencsével és fémszálas izzókörtéve! darabja 3 korona. világítási üzletében, Kölcseyutca 4. Wagner-daloat." t • r " ' ' mi M _ ^Á