Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-13 / 162. szám

1 hn<rv rncrasxkáodianak Lövész Antalhoz és e | wnnka — mint sajnálattal értesülünk, n«m 2. oldal. SZEGEDI SPORT 1913. julius 13. sárnap az ujszegedi pálya közön­ségének. A mérkőzés délután fél­hat órakor kezdődik. A SzAK I. B. csapata vasárnap Makón fog játszani az ottani At­létikai Klub csapatával. Ez a mér­kőzés propaganda jelleggel bir, miután a makói klub most akarja magát a Magyar Labdarugóik Szövetsége kötelékébe fölvétetni. ATLETiKA A SzAK orszáyos atlétikai versenye. A futball szezon lezajlásával a SzAK agilis vezetősége minden figyelmét most a julius 20-án ren­dezendő országos atlétikai ver­senyre fordítja. Tüzpróbáját fogja ezúttal kiállani az uj futópálya, valamint a két dobohelv és az él­ugráhely. Bizonyos, hogy a fővá­rosi atléták szép eredményéket érnék el, ímert az uj sporttelep atlétikai berendezése most már mintaszerű, annyira, hogy kévés hasonló van a vidéken. A SzAK atléta-gárdája telkesen készül, ki­ket a fővárosból visszatárt Rex nagy ambícióval készít elő. Min­den hét hétfőjén, szerdáján és péntekjén szorgalmas munka fo­lyik az ujszegedi sporttelepen. A verseny előtti két 'vasárnap díja­zás nélkül házi versenyt tart a SzAK, hogy atlétáinak erejét egy­részt kipróbálja, másrészt pedig, hogy az atléták versenyben edződ­jenek és némi versenyrutinra te­gyenek szert. Legközelebb meg­emlékszünk a tréningben elért eredményekről és atlétáinknak várható szereplésiéről. A Szegedi Atlétikai Klub julius 20-án délután 4 órakor rendezen­dő országos atlétikai versenyének ezek a föltételei. Versenyszámok: 1. 100 yardos síkfutás előfutamai. 2. Sulydöbás handicap. 3. 100 yardos sikfutás döntő. 4. Magas­ugrás handicap. 5. 220 yardos sikfutás előfutamai. 6. Diszkosz­vetés. 7. Negyed angol mérföldes sikfutás handicap. 8. 2 angol mér­földes gyálogolás. 9. Távolugrás, juniafr. 10. |220 yardos sikfutás döntő. 11. Gerely vetés közép­fogással, handicap. 12. Fél angol mérföldes sikfutás. 13. Kalapács­vetés, junior. 14. 4-szer 100 méte­res stafétafutás, vidékiek részére. A verseny a MASz szabályai szerint rendeztetik és részt vehet­nék benne a MASz által a neve­zési zárlatig igazolt atléták. Ne­vezni csak a MASz nevezési nyomtatványain lehet. Nevezések Kordos Mihály főtitkár címére (Corsö-kávéház) küldendők. Ne­vezési határidő 1913. julius 14. Tét nincs. Elkésve érkezett ne­vezések figyelembe nem vétetnek. Díjazás: az egyes versenyszá­mokban az első ezüst, a második kis ezüst, a harmadik bronz érmet nyer. A SzAK fentartja magának a jogot, hogy valamely verseny­számot tiszteletdíjakkal is díjaz­hat. Szeged, 1913. junius 17. bástyái Holtzer Tivadar sk., elnök. Grosz Marcel sk., titkár. Látta és jóvá­hagyta a MASz athletikai szak­osztálya Budapest, 1913. julius 4. Előadó helyett: Dr. Mártonfy Miklós s. ik., titkár. Venderinszky, a magyar Baden-Povel. Meg nagyon íucgen e név, különösen a polgári társa­dalomban, de annál ismertebb a debreczeni 33-as bakák előtt. Hogy .miért, erről sokat irt né­hány fővárosi lap is és igy lehet­nek egynéhányan, akik tudják az okot. Mi is kötelességünknek tart­juk vele foglalkozni, mert ugy hisszük, hogy Venderinszky sport­tette, ha hamarosan követni fog­ják példáját, a magyar sport fel­virágzásának egyik támogatója lesz. Mint (zászlóaljparancsnok zászlóaljának egyszerű közka­tonái közt legutóbb atlétikai versenyt rendezett, melyet öt­ezer polgárember nézett végig. A versenyben az önkéntesek és olyanok, akik civilegyesü­letben valaha tagok voltak, nem vehettek részt. Tehát a verseny­zők a sportban elképzelhetetlen nagy analfabéták, tagbaszakadt falusi magyar legények voltak. Mindössze három hétig trániroz­talk és mégis meglepő jó ered­ményt értek el. A rendezés pedig olyan mintaszerű és gyors volt. 'hogy civilegyesületek hasonlót nem produkáltak. Venderinszky elvégezte azt, amit a magyar sporttársadallomnaik régen meg kellett volna tennie, hogy t. i. a falusi, vérbeli magyar gazdák is megismerjék a sport áldását. Ka­tonái otthon civiléletükben bizo­nyára tovább üzi'k majd a 'sporto­lást és igy születnek hamarosan magyar Thorpe-ék, dicső hősei a magyar sportnak. Szeretnők, ha Szegeden is akadna olyan katona­parandsnok, aki Vend'erinszkyt követné, legalább remélnünk le­hetne, hogy az Alföld magyarjai is mielőbb sportolni fognak. Magyar atléták Németor­szágban. Ugy látszik, állandó ro­vatot kell nyitnunk már a német földön szereplő magyar atléták részére. A Berliner Sport Club stadioni-meginyitó atlétikai verse­nye után most a Sport Club Char­lottenburg, Németországban a BSC után legnagyobb atlétikai egyesü­letnek meetingje szólítja Berlinbe három kitűnő atlétánkat. Magyar­ország idei bajnokai közül hárman állanak német földön starthoz va­sárnap, megérdemelten jogosult várakozással azonban csak lkét bajnokunk szereplése elé tekin­tünk. Ezek Kovács György (BEAC) és Muciin Imre (MAC). Az egyetemi klub képviselője Pa­semannal találkozik a távolugrás­ban, és azt hisszük, hogy a ver­senyszám győztesének hét mé­tert megközelítő eredményt Ikell elérnie. Mudin Imre is a sulydo­básban 'előreláthatólag közel ti­zennégy méteres' dobással fog szerepelni, és igy a győzelmet tőle csak a finnek legjobbjai vehetik el. A harmadik kiküldött Mészá­ros A. Béla, a BEAC szimpátikus gátfutója, aki azonban csak Martin német rekordernek távollétében tudná magához ragadni Röhr előtt a győzelmet. TORNA A „szakértő minisztérium." E cim alatt egy fiatal helyi sportlap legutóbbi számában egy igénytelen, dé általános elismerés­sel működő testülettel szemben sétő, ferditéselkiben bővelkedő kis dolgozat jelent meg, amelyre adandó válaszomnak közérdekű tárgyánál fogva szíveskedjék te'k. Szerkesztő ur b. lapjában helyet juttatni. A nevezett kis dolgozat azt a gyanút kelti, hogy irója rendsze­res testnevelésben soha sem ré­szesült, arról -halvány fogalma sincs és amikor a testnevelés leg­hivatottabb művelői, a tornataná­rok ellen vádaskodik, nem tartja kötelességének a nyilvánossággal szemtől-szembe állni, hanem a férfjas jellemvonásokat magától „elpasszolva" egy kitűnő „spurt­tall" álnév mögé bújik. Ez a jelenség némileg indoko­latlanná teszi a cikkecskének vá­laszra méltatását, de köztudomá­sú, hogy a „Sakál"-ok egymás hangját jól értik és továbbítják, a félreértéseik, megtévesztések el­kerülése végett tehát szükséges­nek tartom erre a hamis hangra

Next

/
Oldalképek
Tartalom