Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-13 / 162. szám
1913. julius 16. DELMAGYARORSZÁG 13. Fegyelmit indit a polgármester a vágóhíd ügyében. — A helyettes polgármester és a főkapitány vizsgálata. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi -közvágóhíd legfrissebb botrányát részletesen ismertettük tegnap. Egy ne-m is annyira lényegbe vágó eset kapcsán ki-derült, hogy a vágóhíd vezetése körül elkeseredett harc folyik a felügyelőség és a városi mérnökség között. A felfordulás még nagyobb, mint eddig volt, mert nincs meg a kontaktus a vágóhíd gazdasági és műszaki részéneik intézői között. De ezeknek az állapotoknak a megteremtője sok tekintetben az a tanácsi intézkedés volt, amely a diszponálás korlátlan jogait a vágóhídi felügyelőség kezeibe tette le, tle a műszaki dolgokért való felelősséget továbbra is a mérnökségen hagyta. Ez volt az; inditó oika annak .az összeütköz-ésnék is, a mely — imint tegnap megírtuk — Beck Aladár vágóhídi felügyelő és az üzemvezető mérnökség között támadt. A vágóhídi -felügyelő [ugyanis nem engedte meg a mérnökségnek, -hogy az érkezett szénszállítmányt -kirostáltassa, holott a szállítmányért való felelősség a mérnökséget terheli. Mint utólag kiderült a tiz vaggon szén csakugyan nem volt megfelelő minőségű, mert a szerződésszerű szén helyett a vállalkozó a rakomány közé nagymennyiségű porszenet csempészett be, amiből a városnak több száz korona kára származott. A vágóhídi felügyelő, ami-kor ez kiderült, szaladt az egyik tanácsoshoz és följelentette a mérnökséget a rossz szén miatt, a mérnökség viszont arra hivatkozott, hogy a szén átvételénél éppen a felügyelő akadályozta meg azt, hogy intézkedjék. Az esetnek a Délmagyarország tegnap cikke nyomán ,ma hivatalos következményei is támadtak. Lázár György dr. polgármester értesülvén róla, azonnal intézkedett a vizsgálat megindítása iránt. Ma délelőtt megbízta Bokor Pál helyettes polgármestert és Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt, hogy a vágóhídon sürgős vizsgálatot tartsanak, arról jegyzőkönyvet vegyenek föl és tegyenek nála jelentést. A polgármester utasítására Boa saját energiájának törvényei szerint, az visszakerül ide, hozzánk, az elmúlni vágyó életek kavargó káoszába és addig meg nem nyugszik, amig újra fölszinre nem kerülhet. Ezért átkozott a fegyver, amely életet kiolt és piros, meleg vlért ki-dönt edényeiből! Átkozott a jég, amely virágbimbókat lever! Átkozott a praktika, amely magzatot méhében szétroppant! Átkozott az előítélet, amely törekvést megállít feleutjában! Átkozottak a fa-lak és a sáncolk! Áldottak az országutak, a medrek, a légkör, amelynek nincs korláta! A pólai győző éppen boszankodni akart ez oktalan beszéden, amely — érezte — igen alkalmas volt arra, hogy az ő hadierényeit megsemmisítse. De -ekkor különös zaj riasztotta meg. Fentről jöttek a hangok: dobok pergése, kürtök harsanása és az ünnepi szónok beszéde. Figyelni kezdett. A szónok -éppen róla beszélt. Róla, aki száz év óta fekszik e sirban és akihez száz év múlva is eljöttek ünnepelni azok, akik a harci vitézségért rajongani tudnak. A pólai győző álmélkodva mondta: — Mi ez? Már száz év mult el azóta? A Valaki nyugodtan válaszolta: — Semmi az. Társalgás köziben ugy elmúlik az a száz év, mint egy pillanat! . . . kor Pál és Somogyi Szilveszter dr. ma délelőtt féltizenegykor megjelenték a vágóhídon, lefolytatták és befejezték a vizsgálatot, majd a jegyzökönyvet beterjesztették a polgármesterhez. A vizsgálat délután félkettőig tartott s annak a megállapítása volt a célja, hogy ki hát a hibás tulajdonképen, a mérnökség-e, vagy a vágóhídi felügyelőség? A jegyzőkönyvből igen nehéz az eligazodás. Az mindenesetre megállapítást nyert, hogy felületesség történt és a szénszállítmány átvételénél nem ugy jártak el, ahogy ezt a szabályszerűség és ia város érdekei egyaránt megkövetelik. Az is kiderült, hogy a vágóhídi felügyelőség és a mérnökség között állandó ellentétek forognak fönn, ami természetesen abból következik, hogy a felügyelőségé az intézkedés joga, mig a felelősség a mérnökségre hárul. A felügyelőség és .a mérnökség között nap-nap után vannak kisebbnagyobb összeütközések s ez annál inkább érthető, mert a tanács nagyobb bizalommal kiván viseltetni a vágóhídi felügyelőség, miút a mérnökség iránt, különben nem vette volna ki a mérnökség kezéből a vágóhíd műszaki vezetését. A vizsgálat eredménye. A vizsgálat befejezése ntárn munka társunk érdeklődött Bokor Pál helyettes polgármesternél, hogy mi volt az eredménye a vizsgálatnak. A helyettes polgármester ur -a következőiket volt szíves mondani: — Ki-nt jártunk a közvágóhídon ós -a polgármester ur utasítására megejtettük a vizsgálatot -a It-é.Lin agyar ország által közölt ügyiben. A vizsgálat szerint bár a Délmagyarország adatai alapjában fedik a tényállást, de maga az eset korántsem jelenti a tanács intézkedése nyomán a vágóhídon életbeléptetett u,l rendszer csődjét. A mérnökség sértve érzi magát, mert a tanács intézkedéséből azt látta, hogy a tanács nem viseltetik teljes biza\ lommal iránta ós -bizony nem szívesen hajlik ; meg .a. vágóhídi felügyelőség renidelk-ezés-ei előtt. Csakhogy kénytelen v-eíe s ezért indügnál-ódiik. Ami a szén átvételét illet, megállapítást nyert, hogy nem jártak el kellő gondossággal. -Amint a rakomány megérkezett, abból egy nagyobb mennyiséget a vágóhíd udvarán /helyeztek el, a felügyelőségnek ez útban volt és utasította a gépészeket, hogy a szenet tüzelje fel. Ebből támadt a kalamitáis, mert a mérnökség tiltakozott éz ellen, mielőtt a szenet kirostáltatná. Á szenet föl is tüzelték, de azért -konstatálni lehet, hogy mennyi volt a rakományban a por és mennyi -volt a tiszta szén. Kihallgattuk a felügyelőket, Buócz Károly gépészmérnököt és Kocsárdi István gépészt, akiknek a vallomásait jegy zőkönyv-be foglaltuk és a polgármester úrhoz beterjesztettük. Egyebet- nem mondhatok. Fegyelmi következik! /Munkatársunk megkérdezte Lázár György dr. polgármestert, hogy -a beterjesztett jegyzőkönyv alapján miféle intézkedések következnek -ezután. A polgármester ur a következő -nyilatkozatot tette: — A vizsgálat konstatálta, hogy a szén átvételénél felületesség történt, ami .természetesen nem maradhat következmények nélkül. Azokat, akiknek a felületességben részük van, fegyelmi utón fogom felelősségre vonni. A rakományban tényleg sok porszén találtatott és éppen ezért fel fogom hivni a tiszti főügyészt is, hogy birói szemle utján intézkedjék aziránt, hogy a szállított porszén fejében mennyit hozhat levonásba a város a vállalkozónak. — Kik ellen indit fegyelmit, nagyságos uram? — Azt nem mondhatom meg, mert neveket nem adok ki. Ezeket mondotta a polgármester. A fegyelmi eljárás során bizonyára tisztázódni fog az ügy, amelynek eddigi állásából csupán arra lehet határozottan következtetni, hogy nagyfokú hanyagság forog fenn a vágóhíd üzemének vezetése körül. Nincs egyetértés a gazdasági és műszaki rész vezetői között s ez oka annak, hogy a vágóhíd üzeme évről-évre mindinkább pang és a produktuma távolról sem áll arányban a milliós befektetéssel. A nemtörődömség -és a közönyösség /immár tetőpontját érte is legfőbb ideje volt már, 'hogy a polgármester végre erélyes kézzel és kérlelhetetlenül üssön szét a vágóhíd dagadó botrányainak előidézői között. Amennyiben pedig a tanács intézkedése a kútforrása a bajoknak, ugy más uton-módon kell gondoskodni a vágóhídi üzem zavartalan és botránytalan menetének biztosításáról. I^irálynapok Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Bárkinek az ötlete volt, nagyon szép ötlet a királynak a fogadalmi templom alapkőletételére leendő meghívása. A Széchenyi és Deák szobrainak leleplezése már csak ugy véletlenül kapcsolódik (bele a tervezett ünnepség keretébe; ezeknek az epizódszerü részleteknek semmiféle -mélyebb gyökerük nin-cs az ittvaló népek életében. Ott állnak a szobrok a Széchenyitéri glédában, a szögedi Siegessallée-ben, egyiküket halálosan -meg is untuk már . a zsákszerű takarójában, — hát annál1 könynyebben leszedjük róluk a leplet, ha majd az ünnepies óra elérkezik. De, mondom, ezek a szobrok csak ugy maguktól lettek; a város közönség-ének anyagi áldozatokban ép ugy, mint lelki élményekben kevés köze van hozzájuk. ; A király fölkent személyével már egészen máskép vagyunk, őfelsége nem számit itt idegennek. Ha jól körülnézzük, szinte ugy tűnik föl, mintha valóságos benszülött lenne. Sokszor járt már errefelé. Az ötvenes években is, meg a hetvenesekben is. A fiatal császár első délvidéki útja alkalmával még hintón járta be az alföldi homoksivatagot. A város öregjei jól emlékeznek tejfehér, derült gyermeki arcára. De ezek az első látogatások csak ugy /futólag történtek. Nem sok köze volt még akkor -az ifjú császárnak Szegedhez, jött, látott és ment tovább, mint egy előkelő idegen. Emlékezetesebb volt azonban az árvizi látogatás. Egy napig időzött itt akkor a fölséges ur, de az a szivet marcangoló látvány, amiben akkor része volt, végkép megfogta az ő érdeklődését. Szürke, álmos márciusi reggel volt, mikor a király vonata a vasúti hido-n át megérkezett. Szatymaz felé ugyanis viz alatt állott a pesti fővonal útja, a király tehát egész kis-éretével Szolnokon és Temesváron át érkezett Szegedre. Rövid fogadtatás volt a pályaudvaron, melynek különös szint adott egy kis incidens. Lukács György kormánybiztostól ugyanis azt kérdezte a király, -hogy hány halottja van az , árviznek? Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírneves asztalosmesterek által készített, elismert jóminőségü és bámulatos olcsó első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Buforrakfárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetesre is.