Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-07 / 131. szám

1913. junius 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Előtérben Tisza István miniszterelnöksége. — A politikai helyzet. — (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök lemondása folytán a politi­kai helyzet legizgalmasabb pontja, vagyis a személyi kérdés ki lévén kapcsolva, poli­tikai körök érdeklődése a kibontakozás esé­lyei felé fordul, melyeket főképen abból a szempontból vizsgálnak, hogy mennyire képesek előmozdítani és biztosítani a párt eddig minden viszontagságon keresztül bevált erőteljes egységét. Bár Lukács László legutóbbi, közel másfélórás audien­ciája főképen méltatlanul meghurcolt veze­tő államférfi részére jelent nagy 'horderejű személyes elégtételt, a királyi kegynek e nyilvánvaló bizonyítéka joggal értelmezhe­tő ugy, hogy legfelsőbb helyen a helyzet súlypontját a nemzeti munkapárt összetar­tásában és aktivitásában látják. Minthogy pedig Lukács László nyíltan hangoztatta, hogy lemondásával kapcsolatban Tisza István grófnak a kabinet élére leendő meg­hívását fogja javasolni, az audiencia külső­ségeit a poditikai körök egybehangzóan ugy magyarázzák, hogy Tisza megbízatá­sa a holnap délelőtti audiencián be fog kö­vetkezni. A Pester Lloyd ezt, mint min­den kétségen felül álló bizonyságot han­goztatja, az átmeneti kabinettel való Kísér­letezés gondolatát említésre sem érdeme­siti, sőt határozott formában közli azt is, hogy Tisza a kormányelnöki megbízást el­fogadni kész. Meg kell állapítani, hogy a Hazai bá­ró elnöklésével tervezett átmeneti kor­mányalakítás egyelőre háttérbe szorult és Tisza megbízatása mind valószínűbbé vá­lik. Értesülésünk szerint maga Lukács László azzal argumentált a király előtt, hogy az átmeneti kormány kinevezése gyöngítené a munkapárt helyzetét, az en­gedékenység látszatát keltené, fölbiztatná az ellenzéket, mely azután még nagyobb követelésekkel lépne föl, az egész kísérlet pedig azzal végződnék, hogy az ellenzék­kel még se lehetne békés megállapodásra jutni, újra vissza kellene térni a régi po­litikához, csakhogy akkor ia munkapárt már nehezebb helyzettel állana szemben. Jól informált helyről arról értesülünk, hogy Tisza kész programmal lép holnap a király elé és vállalkozik arra, hogy a pro­gram alapján mint miniszterelnök rendet teremt Magyarországon. Tisza programjának első része a tak­tikai kérdésekre vonatkozik. Elsősorban fölszólítja az ellenzéket, hogy vegyen részt a normális parlamenti munkában. Ha ez a békefölszólitás nem járna sikerrel, akkor erős kézzel akar szembeszállni az ellen­zékkel. A program második része belpolitikai kérdésekre vonatkozik, néhány uj kor­mányzati tervhez és javaslathoz kéri a király előzetes jóváhagyását. A program végül tárgyalja a katonai és közös ügyeket, mert Bécsben az uj mi­niszterelnöktől garanciát kérnek, hogy si­mán intézze el a katonai kiadások ügyét, a létszámemelést és más közös föladatot. Amennyiben Tisza lesz a miniszterel­nök, utóda a képviselőház elnöki székében Beöthy Pál alelnök lesz. Bécsből jelentik: Tisza 'kormányala­kítási programjára vonatkozólag arról ér­tesülünk, hogy a Ház elnökének az a ter­ve, hogy megtartja a mostani kormány tagjait, a belügyi tárcát pedig maga vál­lalja, csupán a felség személye körüli mi­nisztérium élére állit uj embert. Tisza el­sősorban megkísérli, hogy helyreállítsa a békét és akkor a további parlamenti hely­zet fogja megszabni azt, hogy kormányát hogyan alakítja át. Ha a béke helyreállí­tása nem' sikerül, akkor uj, végleges kor­mányt alakitana. Budapestről jelentik: Tisza István gróf ma délután hosszabb ideig tanácsko­zott Láng Lajossal, előzőleg pedig Vadász Lipót államtitkárt fogadta. Este hét óra­kor Khuen-Héderváry Károly gróffal tele­fonon beszélt, majd az esti órákban Buda­pestről Bécsbe utazott. i Lukács László a szombati napon Bécsben marad, ami összefüggésben van Jósika Samu báró és jTisza István gróf szombati audienciájával. Hiteles adatok Rédl leleplezéséről. — Hogy halt meg az ezredes? — (Saját tudósitónktól.) Érdekes informá­ciót szerzett egy bécsi lap Rédl ezredes le­leplezéséről. E szerint az ominózus nap dél­előttjén, amidőn kétségtelenül beigazolódott Rédl bűnössége, telefonon fölhívták az ezre­dest a prágai laktanyában, hogy estére ve­zérkari tanácskozás lészen és a konferencián való részvétele szükségessé vált. Rédl tudo­másul vette a meghívást és még sejtelme sem volt, hogy az pusztán csalétek a kelepcébe. A nyomozás során kiderült, hogy Rédl álru­hában rendszeresen a „Klomser Hotél"-ben szokott megszállni és itt bonyolította le kém­kedési ügyeit. A (kérdéses szombat este is ideérkezett magánautóján az áruló. A nyo­mozás vezetői tehát jól számítottak, egyene­sen a szájukba repült a sült galamb. A szálló foyerjában Urbansky, Rouge, Kunz vezérkari generálisok és Pollák Viktor dr. fogadták az ezredest. Rédl ezredes ter­mészetesen rögtön fölismerte a szituációk mi­benlétét és megkérte a tiszteket, hogy enged­nék meg egy félórára eltávozni a szállóból. A tisztek engedélyezték Rédl kérését, ki egy autótaxin (nem pedig magánautóján) a bécsi irodalmárok kávéházába, a „Caffé Central"­ba autózott. Itt 3 pohárka malaga bort fo­gyasztott, egy bosszú levelet és két képes­lapot irt meg, majd pár percnyi ott tartóz­kodása után vissaztért a szállóba. Urbansky ezredes ezalatt átkutatta Rédl mafánautóját, amelyben csak egy Browning-pisztolyt ta­láltak. Rédl visszatértekor mintegy egy órán át beható beszélgetést folytatott szobájában a tisztekkel, kik azután a szálló éttermében megvacsoráztak és a pincérrel felküldtek Rédlnek is vacsorát. Érdekes, bogy az étele­ket vivő ezüst tálcán egy kicsiny, selyempa­pirba burkolt csomag is volt. — A csomagot, — mondta Urbansky — adja át az ezredes ur­nák! — A csomagban a Browning-pisztoly volt. Az egész éjszakát a tisztek a szállóban ébren töltötték. Párszor elsétáltak Rédl szo­bája előtt, de be nem szóltak. Éjjel két óra­kor még mindig világosság áradt ki a szobá­ból. Ekkor Urbansky ezredes háromszor eré­lyesen bekopogtatott Rédl szobájának ajta­ján. A kopogás elhangzása után nyomban el­sötétült a szoba és ekkor a tisztek is vissza­vonultak szobájukba. Reggel t6 órakor Urbansky utasitotta Rédl inasát, hogy keltse föl urát, miután sürgősen óhajt vele beszélni. Az inas féle­lemtől eltorzult arccal rohant vissza Urban­skyhoz és segítségért orditozva kiáltotta: — Az ezredes ur agyonlőtte magát! És szegény Rédl Frigyes szétroncsolt agygyal, üveges szemekkel, karosszékben ül­ve fogadta tiszttársait. Egy berlini ember, aki valamikor a most leleplezett ós öngyilkossá lett Rédl ez­redes századában szolgált, amikor Ródl még kapitány volt, igen érdekes visszaemlékezést közöl egyik bécsi lapban volt- kapitányáról, aki mindenféle akadékoskodással megkínoz­ta -a legénységet. A levélíró, aki számvivő-al­tisizt volt, ezt írja: IBgy -napon bejött Rédl kapitány az irodámba. Észrevette, .hogy a század legénysége föl van háborodva ellene és főiem tudakolta -ennek őkiát. Nyíltan el­mondtam mek-i, -amit tudtam: —• A legénység inem kap kimenőt, inem kap jobb nthát a kimenőre és egyáltalán 'ne­hezen lehet már lecsillapítani . . . Egy óra múlva már minden -embernek megvolt a kimenő ruhája és engedelme, hogy éjfélig 'kimaradhasson. De egyik sem élt az engedelemmel, mert közei v-olt -már a tavaszi szemle és sok volt a készülődés mun­kája. Egy nappal -a sz-emle előtt -azt kérdez­te tőlem Rédl kapitány, vájjon lesz-e ember a, században, aki -pa-n asszál- v-agy kéréssel áll elő. A tavaszi szemlén ugyanis minden ©mbar, minden előzetes Ibajeileutés nélkül kiléphet a. -s-orbó-l és panaszát elmondhatja közvetetiennl a szemléttartó tábornoknak. Én valóban nem tudtam, liogy a mi száza­dunkban akad-e ilyen bátor ember. Annál jobban meg volt lepetve Rédl -kapitány, a mikor százada a vezérőrnagy -előtt teljesen fölmondta a .szolgálatot, -bár az utolsó he­teikben egészein a. megszakadásig gyakorlatoz tatták. -A vezérőrnagynak föltűnt a dolog és .rákiáltott a kapitányra-: — De -mi v-a-n az ön századával, kapi­tány ur! -Egyetlen egy par-a-nes-ot sem teljesit-ettok becsületesen. Miután -elérkezett a nagy pil­lanat, kihirdették a legénységnek: — A -kinek kérése vagy panasza van, -áll­jon elő! Egyetlen ember sem mozdult meg. De az őrmester -vezényelt: — Század . . . bárom lépést előre . . . indulj! És e parancs után jelentkezett az őrmes­ter, hogy az egész század panaszra járul a kapitánya ellen. A vezérőrnagy még aznap végigjárta a százaid legénységi szobá-it, hogy a sokféle panaszról meggyőződést szerezzen. Rédl kapitányt csakhamar más ezredhez he­lyezték át. Angol hang a francia politikáról Londonból jelentik: A Westminster Gazette feltűnést keltő vezető cikkében kifejti, hogy az Európában jelenleg uralkodó nyomott hangulat és a bizonytalanság -érzése a francia kormány ama törekvésére vezethető vissza, hogy a katonaságot három évig tartsa zászló IGSZINPAD-CABARET • • Ma szombaton • • NAGY ENDRE Horváth Mihály-u. 8. Telefon 11-48. jegyek a Békei-féie hiriapirodában kaphatók. teljes társulatának bucsu/ellépte, teljesen uj műsorral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom