Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-05 / 129. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24'- félévre . . K 12'negyedévre K 6'- egy hónapra K 2'Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K M.negyedévre K T~ egy hónapra K 2-40 Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telef<«-szám: 305. Szeged, 1013. !!. évfefyam 129. szám. Csütörtök, junius 5. Mi lesz ezután? Lukács László Bécsben időzik és huszonnégy órán belül — minden jel erre vall — a király elfogadja a lemondását. Egy dolog egészen bizonyos: irányadó bécsi helyeken és elsősorban az udvarnál a kiengesztelés, a kibékülés politikáját várják. Az országnak és a monarchiának békére van szüksége és Bécsből csak azt a politikát fogják támogatni, a mely biztosítja ezt a békét. Mikor Khuen és Lukács garantálták a királynak, hogy megteremtik a kormánytámogató 67-es munkapártot, megmondták azt is, hogy agitáció céljára az országban gyűjtés indult és hogy az kedvező kilátásokkal biztat. A király helyeselte az uj vállalkozást és kitartott mellette magasabb szempontokból sokáig. Mikor azonban látták udvari körökben, hogy Lukács nem tud kivezető utat találni a Désy-afférből, föloldották Zichy János grófot a hivatali titoktartás alól. A munkapárt további támogatására föltétlenül számithat, ha biztosítani tudja az ország nyugalmát és megteremti a kompromisszumos békét az ellenzékkel. Értesülésünk szerint a Lukács-kormány lemondását a király azonnal elfogadja és legfeljebb arról lehet szó, hogy addig, mig az utód kérdését el nem döntik, megbízza Lukácsot az ügyek intézésével. A király ezután átmeneti kormányt fog kinevezni, melynek határozott föladata lesz, hogy kompromisszumot hozzon létre és biztosítsa a normális parlamenti viszonyokat. Az átmeneti kormány valószínűleg a mostani kormányból alakul és elnökéül leginkább Hazai Samu báró honvédelmi minisztert emlegetik. Hazainak sok barátja van Bécsben és Budapesten is, decemberben is szó volt már az ő miniszterelnökségéről, de azért kinevezése még korántsem bizonyos és lehetséges, hogy a mostani kormánytól távolabb álló politikus kap megbízást. Nem valószínű, hogy hamarosan végleges állapotok legyenek, mert hisz egységes ellenzék sincsen, a megállapodás tehát minden irányban nehéz lesz. De ha az átmeneti kormány létrejön, azonnal megkezdi a tárgyalásokat a politikai pártokkal, azzal a céllal, hogy őszre rendezett "viszoriyokat teremtsen. Nyáron a magyar képviselőház már aligha fog érdemleges munkát végezni, legfeljebb apró javaslatokat tárgyal le. Az átmeneti kormány ímegkezdi a tárgyalásokat, a király Ischlbe megy és — ugy tervezik — ősszel megalakul a végleges kormány. i Egy újságíró a képviselőház mai ülése után azzal a kérdéssel fordult Lukács László miniszterelnökhöz, valójában mivel okolja meg lemondását? Lukács a következőkép válaszolt: — Lemondásom közvetlen oka nem a birói ítéletben rejlik. Egy birói Ítéletnek, amely politikai kérdést tárgyal, magában nem lehet hatása tégy kormány politikai állására. Én lemondok azért, mert idegeim fölmondják a szolgálatot. Navarrai Margit. Irta: Krúdy Gyula. Eszkamilló keresztülszökött egv régi bazár-udvaron, ahol valamikor ázsiai kereskedők árulták szőnyegeiket s még most is nárdus- és ambra-illat volt a levegőben s az ablakokon siirü rács volt —gyorsan egy hegynek kanyarodó, szűk utcácskába fordult, a hol egykor zsidók, később szajhák laktak és donna Izaura ezzel 'nyomot veszített. Eszkarnilló egyelőre megmenekült a biztos haláltól. Izaura kis mantililja alatt ártatlan maradt a kis toledói tőr, amely reggel azzal a szándékkal foglalta el helyét, hogy Eszkamilló vérében megfürdik a különböző hűtlenségekért. Később Eszkamilló visszalopózott a bazárhoz s messziről követte a siró, búsongó magatartással lépegető donna Izaurát. S akkor lélekzett 'föl nyugodtan a hiitelen férfiú, amidőn Izaura végre a régi házhoz ért s a nélkül tért otthonára, hogy bármely szembejövő férfi 'karjába vetette völna magát, mint ezt gyakran igérte, midőn Eszkamilló elszökdösött tőle. Szent Sebestyén tornyában delet ha- ; rangoztak. Fülöp király galambjai és vércséi leszállottak az ereszekről és tanyákról, hogv déli étkezésüket e nagy király hagyományálról elfogyasszák. Eszkamilló is éhséget érzett selyem mellénye alatt (a drága donna Izaura reggel óta üldözte veszedelmes szándékával Madrid utcáin), tétovázva álilongott egy ifedett hid bejárata előtt és éhsége ellen azzal védekezett, hogy a jövő-menő nők keresztnevét próbálta eltalálni. Halkan, suttogva, áhítatosan mondott ki női neveket s igen boldog volt, ha egyik-másik szenyóra egy pillantással méltányolta buzgóságát. A szenyórák azonban mind átalmentek a fedett hidon, amelynek kapujában egy feketeszakállas szent őrködött. Madridban ebédeltek, Eszkamilló néhány erőteljes 'káromkodást mondott el a folyó felett, mintha gyakorolná magát egy megvivandó párviadal előtt s gyors léptekkel visszatért a hegynek kanyarodó utcácskában, hol hajdanában a zsidók dugdosták el kincseiket a pókhálós, rejtett pincékbe, manapság pedig az aranyból csupán anna'k füstje maradott meg a nők papucsainak sarkán. Eszkamillónak négy kedvese volt állandóan — törvényes feleségét is beleszámítván — s köztük Navarrai Margit mindig díszes és ünnepélyes helyet foglalt el! Navarrai Margit udvarhölgyei igen nevezetes és tekintélyes rangot foglaltak el abban a városrészben, ahol öreg vak zenészek és fiatal cigányok vonják a szerenádot az éj beálltával, vállalkozó lovagok járnak az ablakok alatt, vagy eltévedt vidéki nemesek, akik a postakocsival jöttek Szevillából és kalandot keresve, a kanyargós, régi utcácskába vetődtek, mielőtt himzett erszényüket keblükbe rejtették volna. A navarrai nő hölgyei hordták a legjobb cipőt, a legjobb ruhát s mindennap jó szagú fürdőiben hempergették meg gömbölyű tagjaikat. A hold átpislantott a hegyes háztetők felett és gyakran csillantak meg a kardok és kések a mély utcácskában, midőn is a nő'k eleinte sikoltoztak, később nevetve érdeklődtek, mig Navarrai Margit harsány, parancsoló hangon lekiáltott az ablakból: r— Eltakarodjatok innen, hencegő taknyosok. Már nem szeretem a párolgó embervért látni az utca kövezetén. Eszkamilló tiz év óta imádta (a négy női között a navarrait s útját most ismét hozzá [rányitotta, mint annyi másszor, midőn St. Hermendad vagy Ámor akadályqkat gördített élete nyugodt folyása elé. A királynő már tiz év óta csupán a parancsnokolásnak élt, szerelmi büvitalt többé nem főzött és a kártyavetőktől is csupán halálának napját óhajtotta megtudni, nem pedig kedvesének gondolatát, ö parancsolt a hegynek kanyargó régi utcácskában az arany sarkú táncosnőknek, a buján éneklő andalúziai lányoknak és fátyolu'kat libegtető mór nőknek. Éppen ebédet főzött és a bográcsot csaknem Eszkamilló fejéhez vágta. — Te gazember, — mondta — még a szemem elé mersz kerülni? Eszkamilló ijedtében elfelejtett káromkodni, amely dolog mindig imponált a navarrai nőnek. — Mi bajod? Megbolondultál? — kérdezte gyönge hangon, (hisz odalenn az utcán tán donna Izaura tőre várja!) — Meggyilkollak, — felelt Margit. — Nem tehetek mást veled. Szégyent hoztál a fejemre. Három napja sírok miattad. Megtudtam, hogy a csuif Imolát, akinek olyan haja van, mint a póknak a szőre s akit három év előtt a félelmetes rendőrség fogházában én láttam el étellel s itallal és ruhanemű"*!.