Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-07 / 131. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. június 7. alatt. A javaslatot ugyanis csak ugy lehet keresztül erőszakolni, ha az országot izzó hazaszeretetre hevitik, ami egyet jelent valamely valódi vagy elképzelt nemzeti veszedelemmel. —- Mindenki tudja, — folytatja az angol újság — mit jelent egy ilyen kampány és hogv milyen zavaróan hathat ez a politikára. Poincaré most Clemenceaut hivta segítségül és a katnpánv kétségtelenül nemzetellenessé lesz. A -francia kormánynak magának kell szükségléteiről ítélni, ez az ekzaltált hangulat azonban nem adja azt a megnyugtatást, hogy mindent meg fognak fontolni. Egyesek már látják, hogy a francia kormány nem tudja .a javaslatot keresztül vinni és hogy ezért a katonai párt háborút fog kierőszakolni, a mig a francia hadsereg komoly erőt képvisel. A francia fiép azonban okos és békés és fölismeri mily dőre dolog lenne ez és hogy egy időleges győzelemnek nem lehetnek maradandó következményei. Franciaország azonkívül tudja, hogy ilyen agresszív mozgalomhoz, még ha gondolna is ilyenre, nem nyerne sem bátorítást, sem támogatást. A hatalmaknak ilyen körülmények között készen kell állaniok s váratlan áramlatoktól óvakodniok kell. Ha azonban ezt megteszik, akkor nincs szükség pesszimizmusra. fianam IBM Nagy Györgyöt ismét fölmentették az esküdtek. (Saját tudósítónktól.) Nagy György dr. vásárhelyi ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az Országos Köztársasági Párt elnöké, ma délelőtt harmadszor .került a szegedi -esi'.iidtbiró-áig elé, nyomtatvány utján elkövetett kiiráilysértóssei vádolva. Vásárhelyről, a ihol a pánt főfészke van, nagyon sokan jöttek át ia mai tárgyalásra; de az ország egyéb részeiből is érkeztek párthive-k: Budapestről, Szabadkánál, Ceglédiről, Sepsiszentgyörgyről, Félsőitt-ebéról, Mindszentről, Szentesről, Mezőtúrról és Makóról is. Kilenc óra előtt a: tágas esküdtszéki terem már teljesen megtelt hallgatókká. 1 Kilenc óra után néhány perccel nyitotta meg Pótkai Elek elnök a tárgyalást. A tanács tagjai voltak iSohwaiget József dr. és Gerhauser József dr. törvényszéki bírák. A kc-zvádat iSzapár József dr. vífeSefő ügyész képviselte. Nagy György dr. védő nélkül jelent meg. A vádlott zsinóros maigyár ruhában jelent meg. — Az esküdtszék tagja lett Hajdú Vince, Bach Antal, Ördög János, Módos István, Halász István, Szinger János, Bajki Antal, Sándor Lajos, Mellis Lajos, Farkas Antal, Csikós Fera(ne, Nemecskai Ede rendes és Barna István pótesküdt. Az általános kérdések során 'kitűnik, bogy Nagy Gyrögy 33 éve®, szászsebes! szü'etésü, vásárhelyi gyakorló ügyvéd, háromszor volt büntetve: izgatásért, királysértáért és becsületsértésért. Ez-után a vádirat felolvasása következik, amely Nagy 'Györgyöt a ,Magyar Köztársaság" éz évi január 14-/; ki számában megjelent „Az általános választójog és a Köztársasági Párt" cimü cikk miatt király sértéssel vádolja. A vádirat a cikkben ,megjelent következő kiírj ezéseket .inkriminálja: „Bádogból: a m-onny dörgés, .nehogy hangja sértse a király fölkent füleik" — „A király nyíltan odaszegődött Tiszáék mell é. Szent Isi vám kor onájára feltűzte a bihari brigantik kortes tollát." — „A király uralkodik, de nem kormányoz, .de hát ez csak közönséges alkotmányos királyokra kötelező, de nem aiz úgynevezett ,Jcga.lk^lmányostrbjbila." — {vTtsziáéknak a választójog ineggyalázására kigondolt merényletét a király előzetesen már szentesítette. Tudni ikelil, hogy közÖnségte® alkotmányos ikirfályok csatk utólag tizeistcsátenek, de a „legal k otniányosabh" előre is, utólag is, hogy közben semmi -dolga ne legyen az ő „kedvelt hiveivel." — Nem érzem magamat bűnösnek, — adja elő védekezését az elnök kérdésére á vádlott — mert én nem arra törekedtem, hogy a 'királyt sértegessem, hanem mint a törvényhozás egyik tényezőjének működését csak kritizálni akartam, éhez pedig minden magyar állampolgárnak joga van. De nem is sérthettem meg a királyt, mert én egyetlen tilalmat ismerek mindönkivel szemben és ez a büntető-törvény tilalma. Ezzel pedig -nem akarók .összeütközésbe kerülni soha. Az elnök: A maga kritikája azért .egy kissé* különös. Nagyon tiszteletlen, hangja van. — Erős kritika, de nem szoktam soha meghunyászkodni, — replikázott Nagy György. Ezután a kis intermezzo után a bizonyítási eljárás következett volna. Nagy György dr. ugyanis három irányban kérte a valódiság bizonyításának elrendelését. Először arra nézve, hogy az ügyészség az igazságügyminiszter felszólítására emelte ellene vádat. Ennek bizonyitására Szapár József dr. királyi ügyész kihallgatását ikérte. Másodszor a. cikkben felsorolt átlátásának a bizonyi tását. kérte. Ez a kérelem szórol-szóra igy hangzik: „A törvény sehol sem említi azt, hogy a királlyal szemben nem lehetne a valódiságot bizonyita.nl. Ez csak régi loyális szokás. Azt állítottam 'a királyról, hogy -előzetesen ez-entesi.ti a törvényeket s e nélkül nem is lehet beterjeszteni törvényjavaslatokat a képviselőházban. Kérem erre vonatkozólag kihallgatni Kossuth Ferencet, Apponyi Albert grófot, vagy akár Lukács Lászlót, hogy előzetes királyi jóváhagyás szükséges a törvény javaslatok benyújtásához." A harmadik esetben azt kérte bizonyítani, hogy tényleg a király akadályozta meg a választói jog törvényre való emelkedését; aminek bizonyitására a Magyar Figyelő j-aniuár 1. számának .beszerzését kérte. Ebibe ezt meg is irta Tisza István- grófnak. Szapár József ügyész ellenezte a bizonyítás -elrendelését, mert a magyar büntetőjog szerint a királysértésnél nem szükséges -a királynak becsületében való megsértése, bármilyen sértést is büntet a törvény -és nagyon csődülj a, hogy Nagy iGy-örgy, aki ügyvéd, -ezt nem tudja. Ezután még -vitatkozott Nagy Györgygyei arról, hogy a vád megtételére az igazságügyminiszt-er utasit-otta volHa, -az ügyészséget, amit határozottan meg is cáfolt. Az ügyész beszéde után a biróság tanácskozásTá vonult vissza, a,mi után kihirdette határozatát, amely szerint a bizonyításra vonatkozó javaslatot elutasítja. Nagy György a határozat ellen semmiségi panaszt jelentett be. Az ügyész ezután 'beterjesztette rjs esküdteikhez intézendő lkértlés szövegét, amely igy hangzott: — „Bünös-e Nagy György dr abban, hegy a Hódmezővásárhelyen megjelenő Magyar Köztársaság teimü időpizakli lap 1913. január 14-iik.i számában „Az általános választó jog és a Köz-társasági Párt" című cikkében megsértette a királyt?" Nagy György a kérd-é.s -elfogadása után megkezdte védőbeszédét. A. történelemre hivatkozott, mely arról tanúskodik, hogy a Habsburgokat többször detronizálták. Később nagyon belemelegedett a beszédbe .és a mai politikai kérdéseket feszegette. Különösen a Lukács—Désy-pörrel foglalkozott, majd a minapi parlamenti véres affiérrel. Az elnök Nagy Györgyöt, védő-.beszéde alatt tizenötször figyelmeztette -és egyszer rendreutasitotta, mert olyan dolgokat hozott f-el vé delmáre, melyek nem .tartoznak a tárgyhoz •és melyek főleg nem törvényszéki tárgyalásra valók. A védő-beszéd után az ügyész mondotta el- vád,beszédét, amelyben kifejtette, .hogy Nagy György -ügye® trükkökkel dolgozik és politikai kérdésnek akarja feltüntetni ez-t a pört is, amelynek a politikához semmi köze isanm Ép-e/n ezért az esküd|tekieit .hamguilait•kaltéssel akarja megtéveszteni, mert tudja, hogy azok független érzelmű emberek. Lehet azonban valaki akkor is jó hazaifi, ha tiszteli a királyt. A vád és védelem .replikája után az esküdteik tanácskozásra vonultak vissza és rövid tanácskozás, után Rajki Antal kihirdette az esküdtök Ítéletét, amely sezrint Nagy György dr. nem bűnös. A biróság -a-z esküdtek verdiktje alapján a vádlottat fölmentette. isBgacsBBHEaEaflBsaaaaeiisaBaBaaaBBSiiBaBaisaassaaEaaBB Spanyol p libka. Madridból jelentik : Riosz, a szenátus elnöke hir szerint beadta lemondását. A kormány valószínűen- a lemondást el fogja fogadni. A kamarában Azkarate republikánus megtámadta Maura politikáját és magasztalta a király fölfogását, aki minden tekintetben szabadelvű, mindenesetre sokkal szabadelvűbb, mint bizonyos emberek gondolták. Azkarate végül azt a kívánságát fejezte ki, hogy a republikánusok ->?yöft dolgozzanak a monarchistákkal, ha azok a szabadság és a haladás utján haladnak. A közősség áldásai. A „FremdenbJatt", a közös külügyminisztérium szócsöve irja: — Azok a beszédek, amelyek a magyar iparosok bécsi tartózkodása alatt elhangzottak, bizonyítják, amit nagy elégtétellel kell konstatálnunk, hogy a közösség gondolata za utolsó hónapokban mély gyökeret vert. Az ünnepi órákban, amelyet a magyarok Bécsben töltöttek, többször jogosan rámutattak arra, hogy Ausztria és Magyarország történelmének folyamata a két államot összekovácsolta. Azt utóbbi napokban tört-ént megnyilvánulások bizonyítékot nyújtottak arra, hogy -ennek az .elismerésinek nemcsak ünnepi alkalmakkor adimrjk! kifejezést, .hanem bogy az osztrák és magyar iparos-ok teljes tudatában vannak annak, liogy szoros összetartozan dósággal biztosithatják maguknak azt a helyet, -amifjlyet) a monarcjh)ia. képei joggal megkövetelhetnek. Mihelyt a 'politikai forrongás befejezést, nyer, cl fog érkezni a, pillanat, hogy a Balkán államokhoz való gazdasági viszonyunk ujjáalakitását megkezdhetjük. A Fremdenblatt utal Guttmann bányatanácsos szavaira, aki azt mondotta, hogy Ausztria és Magyarországnak közös gazdasági céljai vannak, hogy a két államnak semim-féle érdeke nem. kivárja, azt, hagy kölcsönösen megkeserítsék egymás életét, ha nem ép ellenkezően holdo-gulásuk-ait csalk abban kereshetik, ha egymást támogatják. A cikk azzal végződik, hogy joggal -el lehet várni, ho-gy ezek a. szavak ugy Magyarországon, mint Ausztriában élénk visszhangra találjanak. Uj olasz expedíció indub Milánóból jelentik: Olaszország minden részéből nagy csapatszál!itás folyik a déli kikötőkbe. A kormány ujabb nagy expedíciót szervez Kirenaika belsejébe. hogv a beduin törzsek által az olasz csapatok ellen folytonosan tett támadásoknak teljesen vécret vessen. A Secoloua a ír ... jelentik Palcrmóból. .hogv egy hajóraj Vif.'le tengernagy vezetésével elment az északafrikai partokra.