Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-04 / 128. szám

é. DCLMAGYARORSZÁO 19Ü junius 4. elbúcsúzott barátaitól, azt mondta nekik, liogy megmaradó pénzén vegyenek virágot és vigyék majd a sírjára. Barátai nem értet­ték beszédét, azt hitték, hogy tréfál. Ölyvedi hazament, odaállt a leány elé és könyörgött neki, de a leány hajthatatlan maradt, ölyvedi mikor látta, (hogy hiába beszél a leánynak, előrántotta hétmi'llirnéteres 'forgópisztolyát s közvetlen közeliből háromszor rálőtt a leány­ra. Sándor Máriát a mellének irányzott go­lyókból kettő a kezén érte, de a harmadik behatolt a mellébe és súlyosan megsebesí­tette. ölyvedi a következő pillanatban halán­tékon lőtte magát és azonnal meghalt. A leány Ihaldökliik. — Ultimátum két lóért. Durazzóból jelenük: Dsavid basának ellopták két lovát. A basa fölszólította Fieriben állomásozó Imer basát, ihogy a rablókat nyomozza ki. Imer basa nem felelt erre a ifölszólitásra s mult éjjel Dsavid basa gyalogosokkal és tüzér­séggel körülzárta Fierit, ultimátumot inté­zett Imer basához és hatezer frank kifizeté­sére kényszeritette. — A gyorsíróverseny eredménye. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete országos sza­batos versenyt rendezett, amelyen a szege­diek közül a (következők .nyerteik díjakat: Az általános tárgyú vitairási versenyen első dij fejében két-két aranyat nyertek: Ba­rabás Ervin városi főgimnáziumi és Kovács József állami felsőkereskedelmi 'iskolai tanu­lók. Üt koronát: Kotányi Imre ós Wiwe Jó­zsef. Folyóiratot: Fehér Ilonka, Koch Andor, Répás Béla, Holczer (Margit ós Osala, Albert. Oklevelet: Kallós Károly, Körösi Paula, Schwarcz Jenő ós Vermes Imre. A kereskedelmi tárgyú vitairási pályá­zaton egy-egy aranyat nyertek: Fürst Sarolta és Varga Júlia, öt-öt koronát Kovács Oszkár ós Varga Anna. Folyóiratot .nyert Varga Va­léria. Oklevelet kaiptak: Kertész GAzella, Schwarcz Katica és Guttmann Regina. Az általános tárgyú levelezőirási verse­nyen aranyozott ezüst tollat -nyert örendi (El­la. .Folyóiratot nyertek: Tánzer Róza, Szabó Irén, Erdei Erzsébet, Ramhabv.An.na, Kertész Ilona és Kertész Elza. Oklevelet nyertek: Vi­da Rózsi, Erdős Károly, Korda Jenő, Cser­rák Anna, Staub Emil, Huber István, László Mihály Vermes Andor, Klein Béla, Ropen­berg Margit, Wéber Karolina, Körösi Ma.r­gliy, Tánjner Gfzeijla, Szrvitjz Mányi, Voigt Aranka, Hack Lőrinc, Varga (Mihály, Zöld Irén, Hirsoh Klára, iRruttsöhmit Paula, Fe­kete Júlia, Peitl Henriin, Hajdú Ilona, Ge­day Mária, Genát Erzsébet, Göndöca Júlia, Radó Gizella, Hesz Franciska, Tóth Gizella, Kovács Sándor, ördög Dezső, (Hódy István, Gunda Antal, Frankéi Teréz, Friedmann Má­ria, örlössy Gyula, Horváth Katalin, Rd­sendorn Ella, Oberting Mária, íMengay Jakab Kopasz .Ferenc ós Reitzer Vilmos. Elismerés­re méltó munkát adtak -be: Eohsz Jenő, Fohsz Zoltán, Bagits Erzsébet, Bosnyák ovi ts Má­tyás, Weisz Terézia, Watnyovies Ilona, Peller Tekla és Gyárfás Mária, A kereskedelmi tárgyulevelezőirási pá­lyázaton öt-öt koronát nyertek: Tompái Mi­hály, Barta Teréz, .Bánhiidy Irén, Lengyel Mária, Vass .Erzsébet, Konoz Margit, Braun Sarolta, Neményi Gá.bör, Steiner Margit ós Solty Erzsébet. Folyóirat jutalomban része­sültek: Müller Janka, (Mészáros Mária, Leib Erzsébet, Deibó Ilona, Oraítsik Margit, No­válk Károly, Joó Ervin, Holffer Imre, W.ich­inalék Ferenc, Deutsch (Gyula. Oklevelet nyer­ték: Forgó Béla, Hnimann Béla, Műnk László, Iöbl Arnold, Szlanika Ferenc, Bitté Ferenc, Kohn Imré, Németh Kató, Fábry Vilmos, Lam-pel József. Tóth Ernő, Láng Ilo­na, Haraszti Mária, Tóásó Valéria, Lefort Mária, Győri J.uiia, Pollák Emma, Nónay Márta, Magyar Klára, Pajtás Ilona, ÍCirth Boriska, Karátsonyi Mária. .Barta Erzsébet, Krausz Gizella, Kovács Róza, iSzvéczeny Auguszta, Bába Erzsi, Kiss László, Sehönber­ger Sándor, Nágel József, Schwarcz Mihály, Kiss Erzsi, Elismerésre méltó munkát adtak be: Neulánder Sándor, Varga Erzsi, iMange­lusz Sári, Murka Erzsébet, Rozsnyai Anna, Kelemen Etelka és Kuhn -Géza. —• Járvány egy Lloy-gőzösön. Trieszt­ből jelentik: A Vorwaerts Lloyd-gőzösnek Fiúméból való ideér,kezése után a hajó Kapi­tánya jelentette, hogy a legénység tizenhat tagja gyanús tünetek között megbetegedett. Minthogy az a gyanú merült föl, hogy a be­tegség tífusz, a beteg legénységet a tengeri kórházba szállitották. — Gyermekgyilkos cseléd. Ma délelőtt följelentést tettek a rendőrségen, hogy Ko­vács Zsuzsanna 19 éves cseléd, akinek nem régen gyermeke született, valószínűleg meg­ölte gyermekét. A rendőrség a följelentés alapján megkezdte a nyomozást és megálla­pította, hogy Kovács Zsuzsanna tényleg gyermekgyiíkosságot követett el. Május 9-én éjszaka, egy jól fejtett gyermeknek adott éle­tet, de alig hogy megszületett gyermeke, be­lecsavarta egy kendőbe és egy nagy párnát tett rá. A gyerek reggelre megfuladt a párna alatt; ekkor a kegyetlen anya a holttestet beledobta a csatornába. Ma a rendőrség meg is találta a csecsemő holttestét és tűzoltók lnizták ki onnan. A rendőrség a bűnös cselé­det előzetes letartóztatásba (helyezte. — Rendőri krónika. A vasúti árvaházban Zongor Albert szolga ma reggel ládáját fel­törve találta. A ládából különféle ruhaneműt és ékszert vitt el a 'tolvaj. Zongor a lopásiról jelentést, tett a rendőrségnek, amely kiinyo­mozta a tettest, Schrőder La jos fehértemplo­mi illetőségű egyén személyében, aki szirtén szolga a vasúti dntiorná'tusban. Sshrőder a lopás után megszökött Szegedről. Elfogatá­sa Iránt, táviratilag intézkedett a rendőrség. Az újságkiadók nagygyűlése. — A közönség és a sajtó. — (Saját tudósítónktól.) A Magyar Újság­kiadók Országos Szövetsége május 25-én Budapesten az újságkiadók Otthonában nagygyűlést tartott, ameltynek egyedüli tár­gya volt a hirdetési üzlet rendezése a vidé­ken. A gyűlésen, a betegen, fekvő Zilahi Si­mon kir. tanácsos elnök helyett Klein Samu (Miskölc) alelnök elnökölt, akinek megnyitója után Hoffmann Sándor (Debrecen) fölolvasta a (hirdetési üzlet rendezésére vonatkozó kö­vetkező elaboratumot: Tisztelt Kortársaim! Sok pénz, arany hever a földön, de hénák és tehetetlenek vagyunk, a kincset a földiről nem tudjuk felvenni. Ezzel a bevezetéssel talán elmondtam mindent, amit a hirdetési ügyre vonatkozólag elmondandó vagyok. A rövidség kedvéért csak azt kellene mondanom: „Kedves .Kar­társaik, álljunk össze, csináljuk meg anyagi áldozatok árán is a Vidéki Újságkiadók Központi Hirdető Irodáját." Ámde megfon­tolt, sáiggal terjesztjük önök elébe .ezt a nagy­fontosságú ügyet és tisztelettel jelentjük, hogy testté alkossuk-e az ©letet óhajtó igét. Magyarország vidéki (helyiségeiben van jelenleg cirka 100 napi- és 60Ö hetilap; ezek mind, igen kevés (kivétellel, kincs vergődés­sel tartják fenn magukat. Oka ©nmeik' az, hogy az -újságkiadók féltékenykedésből, féle­lemből és több megmagyarázhatatlan óikból lapjaikat. u,em tudták olyan nívóra emelni, liogy azáltal sulyuk, tekintélyűik és főként: jövedelmük legyen. Tanulmányoztam a hir­detési üzlet viszonyait Ausztriában és Német­országban és arra a tapaszt aktra jutottam, liogy ezen országokban, aránytalanul fejlet­tebb viszonyok léteznek még a legkisebb pro­vinc-községekben is, mint nálunk. Ausztriában, például az „Újságkiadók Központi Egylete" tartja kezében a hirdetési üzletet, míg Németországiban 'a ,;Schutzvfl(­rein der Zeítungsverleger" emelte nagy ma­gaslatra az újság-üzletet. Különösen itt, mindenből, ami a bír,lapokban megjelenik, pénzt csinálnak. Mi magyar újságkiadók még valósággal kegyelemkenyérbol élünk és .amellett ezt a .keserű kenyeret is kiütik ,a kezünkből, a mennyiben tág lelkiismeretű emberek .pénzűn ket. is megtartják. Nem kell ám attól félnünk, hogy nem lesz elég jövedelmünk, ha a hirdetési ügyet a vi­dékre nézve nagy reform ala vonjuk, illetve fixir ozott hirdetési árszabályt állitu.nk fel; meg vagyunk róla győződve, liogy mindenki­nek meg fog kétszereződni a hirdetési for­galma, noha esetleg kisebb hirdetési meny­nyiség fog lapjában megjelenni. Eleinte talán kellemetlenül fogja érinte­ni a (hirdető közönséget és a közvetítőket a hirdetési áraik ós ezzel együtt a hirdetési ügy rendezése, egységesítése, de később bele kell törődnie, mert az egész országban egyöntetű lesz ,az eljárás fós végre rövid (idő nrujPva megszokják, épen ugy, mimtiahagy mi meg­szoktuk, hogy a munkásoknak ma elbírha­tatlan munkadijat, fizetünk. A jelenben hozzá vaunak szokva 1—2—3 —4 koronákért tisztes nagyságú hirdetése­iket kapni; — ezt is drágulják! — ha a viszo­nyok kényszerítő hatása és kartársaink ,en,er g.iája ezen árakat (kétszeresére .vaigy három­,szorosára fogja, hnniAnrjj akkor Irt drágáik.!, fogják az árakat, de később el fogják felej­teni, hogy voltak olyan boldog Idők, mikor az újságkiadók paszulyért hirdettek. Sőt mi tötib: örvendeni fognak a rendszernek,- 'nana lesz meg a bosszúságuk, Ihogy miudn mér­ték nélkül az egyik lap 3, a másik 12 ko­ronát számított egy és ugyanazon hirde­tésért.. Jelszavunk legyen, hogy mindent és min­denért, amit a laphoz beküldőnek és ami .rip.m szorosan vett napi esemény vagy tény­leg olyan közlemény, melyből másnak nem származik anyagi előnye, — fizetni kell. Hi­! szeit mi iis űzetünk (például! I^iualk kistjj dóséért, nyomásáért stb. Avagy nem a hiúságnak a lgmesszebb­menő legyezgetóae 'és a jövőre való óriási •reklám i.rozás és ebből anyagi haszon élve­zése-e .az, amikor tőlünk eddig ingyen kí­vánták a mulatságokon megjelenítek névso­rának leközlését? Vagy nem abszurdum-e, mikor tudjuk, hogy 600—800 korona költség­gel mulatságot rendeznek s tőlünk .azt kí­vánják, ihogy ahhoz a reklámot, tehát ia kö­zönséget csalogató közleményeket díjtalanul felvegyük? Ha nem drága a zenére 040 'ko­rona, a teremért 4—500 korona, virágokért 100—000 korona, kocsikért 60—400 korona, a rendezőség 100—000 korona, költsége, .nyom­tfeltiványc(k.ért, ÜSuicretodjeiklért 100—300 Ikorcf­4a, a rendőrségi szolgálatért fizetendő ösz­saeg sth., sth. miért ne fizessék meg lapjaink nak 80—40 fillérjével azt a pár koronát a reklámokért, amely .reklámok célozzák a kö­zönség érdeklődését felkölteni?! Vájjon hogy kapnának másként közönséget a mu­latságok, koncertek, orfeumok stlb., fia mi be nem harangoznánk arra a közönséget? Amit a közönség hozzánk benyújt és ké­ri annak a közlését, .ahhoz bizony ára vagy anyagi vagy erkölcsi érdiek fűzi. Ha anyagi lérdldk; a Ikji^ánság rugója); óikkor Ikjéptelejnf, magunk és családunk ellen vétkes dolgot .mi­velünk, midőn díjtalanul előmozdítói va­gyunk másoknak az anyagi javaik szerzésé­re. Ha pedig erkölcsi a rugó, akkor először meg kell vizsgálnunk, vájjon eme sokszor lepelnek használt frázis mögött nem rejtik-e oldalsun vitásként az anyagi javak megszer­zésének a szándéka? Szabadjegyet ne fogadjunk el senkitől, mert az bizonyos kötelezettséggel jár. Vált­sunk a munkatársaiknak — amikor annak szükségét 'érezzük — -belépőjegyeket, meglát­já'k Kartársaim, jobban jönnék tki. A közgazdasági rovat előmozdítja a vál­lalkozást, tehát kell, hogy nekünk ,is jöve­delmezzen. Pénzintézetekkel és uj alapítások­kal szemben kétszerezzük meg hirdetési ta­rifánkat. A isport-uovIs^oHi1 kamatoztassuk busásán, mert ez is üzlet. Hát vájjon nem szednek-e beléptidijaikat és nincs-e másnemű költségük a sport.-egyesü'lotakniek, sport­klu'beknák, v'ivó-akadómiiáknak, lóversenyek­nieik, ügeiő-versenyeknök stb. íla igen, uigy kalkulálják bele a reklamirozást .is, mert -ezért mi ezután .díjazást követelünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom