Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1913-06-04 / 128. szám
é. DCLMAGYARORSZÁO 19Ü junius 4. elbúcsúzott barátaitól, azt mondta nekik, liogy megmaradó pénzén vegyenek virágot és vigyék majd a sírjára. Barátai nem értették beszédét, azt hitték, hogy tréfál. Ölyvedi hazament, odaállt a leány elé és könyörgött neki, de a leány hajthatatlan maradt, ölyvedi mikor látta, (hogy hiába beszél a leánynak, előrántotta hétmi'llirnéteres 'forgópisztolyát s közvetlen közeliből háromszor rálőtt a leányra. Sándor Máriát a mellének irányzott golyókból kettő a kezén érte, de a harmadik behatolt a mellébe és súlyosan megsebesítette. ölyvedi a következő pillanatban halántékon lőtte magát és azonnal meghalt. A leány Ihaldökliik. — Ultimátum két lóért. Durazzóból jelenük: Dsavid basának ellopták két lovát. A basa fölszólította Fieriben állomásozó Imer basát, ihogy a rablókat nyomozza ki. Imer basa nem felelt erre a ifölszólitásra s mult éjjel Dsavid basa gyalogosokkal és tüzérséggel körülzárta Fierit, ultimátumot intézett Imer basához és hatezer frank kifizetésére kényszeritette. — A gyorsíróverseny eredménye. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete országos szabatos versenyt rendezett, amelyen a szegediek közül a (következők .nyerteik díjakat: Az általános tárgyú vitairási versenyen első dij fejében két-két aranyat nyertek: Barabás Ervin városi főgimnáziumi és Kovács József állami felsőkereskedelmi 'iskolai tanulók. Üt koronát: Kotányi Imre ós Wiwe József. Folyóiratot: Fehér Ilonka, Koch Andor, Répás Béla, Holczer (Margit ós Osala, Albert. Oklevelet: Kallós Károly, Körösi Paula, Schwarcz Jenő ós Vermes Imre. A kereskedelmi tárgyú vitairási pályázaton egy-egy aranyat nyertek: Fürst Sarolta és Varga Júlia, öt-öt koronát Kovács Oszkár ós Varga Anna. Folyóiratot .nyert Varga Valéria. Oklevelet kaiptak: Kertész GAzella, Schwarcz Katica és Guttmann Regina. Az általános tárgyú levelezőirási versenyen aranyozott ezüst tollat -nyert örendi (Ella. .Folyóiratot nyertek: Tánzer Róza, Szabó Irén, Erdei Erzsébet, Ramhabv.An.na, Kertész Ilona és Kertész Elza. Oklevelet nyertek: Vida Rózsi, Erdős Károly, Korda Jenő, Cserrák Anna, Staub Emil, Huber István, László Mihály Vermes Andor, Klein Béla, Ropenberg Margit, Wéber Karolina, Körösi Ma.rgliy, Tánjner Gfzeijla, Szrvitjz Mányi, Voigt Aranka, Hack Lőrinc, Varga (Mihály, Zöld Irén, Hirsoh Klára, iRruttsöhmit Paula, Fekete Júlia, Peitl Henriin, Hajdú Ilona, Geday Mária, Genát Erzsébet, Göndöca Júlia, Radó Gizella, Hesz Franciska, Tóth Gizella, Kovács Sándor, ördög Dezső, (Hódy István, Gunda Antal, Frankéi Teréz, Friedmann Mária, örlössy Gyula, Horváth Katalin, Rdsendorn Ella, Oberting Mária, íMengay Jakab Kopasz .Ferenc ós Reitzer Vilmos. Elismerésre méltó munkát adtak -be: Eohsz Jenő, Fohsz Zoltán, Bagits Erzsébet, Bosnyák ovi ts Mátyás, Weisz Terézia, Watnyovies Ilona, Peller Tekla és Gyárfás Mária, A kereskedelmi tárgyulevelezőirási pályázaton öt-öt koronát nyertek: Tompái Mihály, Barta Teréz, .Bánhiidy Irén, Lengyel Mária, Vass .Erzsébet, Konoz Margit, Braun Sarolta, Neményi Gá.bör, Steiner Margit ós Solty Erzsébet. Folyóirat jutalomban részesültek: Müller Janka, (Mészáros Mária, Leib Erzsébet, Deibó Ilona, Oraítsik Margit, Noválk Károly, Joó Ervin, Holffer Imre, W.ichinalék Ferenc, Deutsch (Gyula. Oklevelet nyerték: Forgó Béla, Hnimann Béla, Műnk László, Iöbl Arnold, Szlanika Ferenc, Bitté Ferenc, Kohn Imré, Németh Kató, Fábry Vilmos, Lam-pel József. Tóth Ernő, Láng Ilona, Haraszti Mária, Tóásó Valéria, Lefort Mária, Győri J.uiia, Pollák Emma, Nónay Márta, Magyar Klára, Pajtás Ilona, ÍCirth Boriska, Karátsonyi Mária. .Barta Erzsébet, Krausz Gizella, Kovács Róza, iSzvéczeny Auguszta, Bába Erzsi, Kiss László, Sehönberger Sándor, Nágel József, Schwarcz Mihály, Kiss Erzsi, Elismerésre méltó munkát adtak be: Neulánder Sándor, Varga Erzsi, iMangelusz Sári, Murka Erzsébet, Rozsnyai Anna, Kelemen Etelka és Kuhn -Géza. —• Járvány egy Lloy-gőzösön. Triesztből jelentik: A Vorwaerts Lloyd-gőzösnek Fiúméból való ideér,kezése után a hajó Kapitánya jelentette, hogy a legénység tizenhat tagja gyanús tünetek között megbetegedett. Minthogy az a gyanú merült föl, hogy a betegség tífusz, a beteg legénységet a tengeri kórházba szállitották. — Gyermekgyilkos cseléd. Ma délelőtt följelentést tettek a rendőrségen, hogy Kovács Zsuzsanna 19 éves cseléd, akinek nem régen gyermeke született, valószínűleg megölte gyermekét. A rendőrség a följelentés alapján megkezdte a nyomozást és megállapította, hogy Kovács Zsuzsanna tényleg gyermekgyiíkosságot követett el. Május 9-én éjszaka, egy jól fejtett gyermeknek adott életet, de alig hogy megszületett gyermeke, belecsavarta egy kendőbe és egy nagy párnát tett rá. A gyerek reggelre megfuladt a párna alatt; ekkor a kegyetlen anya a holttestet beledobta a csatornába. Ma a rendőrség meg is találta a csecsemő holttestét és tűzoltók lnizták ki onnan. A rendőrség a bűnös cselédet előzetes letartóztatásba (helyezte. — Rendőri krónika. A vasúti árvaházban Zongor Albert szolga ma reggel ládáját feltörve találta. A ládából különféle ruhaneműt és ékszert vitt el a 'tolvaj. Zongor a lopásiról jelentést, tett a rendőrségnek, amely kiinyomozta a tettest, Schrőder La jos fehértemplomi illetőségű egyén személyében, aki szirtén szolga a vasúti dntiorná'tusban. Sshrőder a lopás után megszökött Szegedről. Elfogatása Iránt, táviratilag intézkedett a rendőrség. Az újságkiadók nagygyűlése. — A közönség és a sajtó. — (Saját tudósítónktól.) A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége május 25-én Budapesten az újságkiadók Otthonában nagygyűlést tartott, ameltynek egyedüli tárgya volt a hirdetési üzlet rendezése a vidéken. A gyűlésen, a betegen, fekvő Zilahi Simon kir. tanácsos elnök helyett Klein Samu (Miskölc) alelnök elnökölt, akinek megnyitója után Hoffmann Sándor (Debrecen) fölolvasta a (hirdetési üzlet rendezésére vonatkozó következő elaboratumot: Tisztelt Kortársaim! Sok pénz, arany hever a földön, de hénák és tehetetlenek vagyunk, a kincset a földiről nem tudjuk felvenni. Ezzel a bevezetéssel talán elmondtam mindent, amit a hirdetési ügyre vonatkozólag elmondandó vagyok. A rövidség kedvéért csak azt kellene mondanom: „Kedves .Kartársaik, álljunk össze, csináljuk meg anyagi áldozatok árán is a Vidéki Újságkiadók Központi Hirdető Irodáját." Ámde megfontolt, sáiggal terjesztjük önök elébe .ezt a nagyfontosságú ügyet és tisztelettel jelentjük, hogy testté alkossuk-e az ©letet óhajtó igét. Magyarország vidéki (helyiségeiben van jelenleg cirka 100 napi- és 60Ö hetilap; ezek mind, igen kevés (kivétellel, kincs vergődéssel tartják fenn magukat. Oka ©nmeik' az, hogy az -újságkiadók féltékenykedésből, félelemből és több megmagyarázhatatlan óikból lapjaikat. u,em tudták olyan nívóra emelni, liogy azáltal sulyuk, tekintélyűik és főként: jövedelmük legyen. Tanulmányoztam a hirdetési üzlet viszonyait Ausztriában és Németországban és arra a tapaszt aktra jutottam, liogy ezen országokban, aránytalanul fejlettebb viszonyok léteznek még a legkisebb provinc-községekben is, mint nálunk. Ausztriában, például az „Újságkiadók Központi Egylete" tartja kezében a hirdetési üzletet, míg Németországiban 'a ,;Schutzvfl(rein der Zeítungsverleger" emelte nagy magaslatra az újság-üzletet. Különösen itt, mindenből, ami a bír,lapokban megjelenik, pénzt csinálnak. Mi magyar újságkiadók még valósággal kegyelemkenyérbol élünk és .amellett ezt a .keserű kenyeret is kiütik ,a kezünkből, a mennyiben tág lelkiismeretű emberek .pénzűn ket. is megtartják. Nem kell ám attól félnünk, hogy nem lesz elég jövedelmünk, ha a hirdetési ügyet a vidékre nézve nagy reform ala vonjuk, illetve fixir ozott hirdetési árszabályt állitu.nk fel; meg vagyunk róla győződve, liogy mindenkinek meg fog kétszereződni a hirdetési forgalma, noha esetleg kisebb hirdetési menynyiség fog lapjában megjelenni. Eleinte talán kellemetlenül fogja érinteni a (hirdető közönséget és a közvetítőket a hirdetési áraik ós ezzel együtt a hirdetési ügy rendezése, egységesítése, de később bele kell törődnie, mert az egész országban egyöntetű lesz ,az eljárás fós végre rövid (idő nrujPva megszokják, épen ugy, mimtiahagy mi megszoktuk, hogy a munkásoknak ma elbírhatatlan munkadijat, fizetünk. A jelenben hozzá vaunak szokva 1—2—3 —4 koronákért tisztes nagyságú hirdetéseiket kapni; — ezt is drágulják! — ha a viszonyok kényszerítő hatása és kartársaink ,en,er g.iája ezen árakat (kétszeresére .vaigy három,szorosára fogja, hnniAnrjj akkor Irt drágáik.!, fogják az árakat, de később el fogják felejteni, hogy voltak olyan boldog Idők, mikor az újságkiadók paszulyért hirdettek. Sőt mi tötib: örvendeni fognak a rendszernek,- 'nana lesz meg a bosszúságuk, Ihogy miudn mérték nélkül az egyik lap 3, a másik 12 koronát számított egy és ugyanazon hirdetésért.. Jelszavunk legyen, hogy mindent és mindenért, amit a laphoz beküldőnek és ami .rip.m szorosan vett napi esemény vagy tényleg olyan közlemény, melyből másnak nem származik anyagi előnye, — fizetni kell. Hi! szeit mi iis űzetünk (például! I^iualk kistjj dóséért, nyomásáért stb. Avagy nem a hiúságnak a lgmesszebbmenő legyezgetóae 'és a jövőre való óriási •reklám i.rozás és ebből anyagi haszon élvezése-e .az, amikor tőlünk eddig ingyen kívánták a mulatságokon megjelenítek névsorának leközlését? Vagy nem abszurdum-e, mikor tudjuk, hogy 600—800 korona költséggel mulatságot rendeznek s tőlünk .azt kívánják, ihogy ahhoz a reklámot, tehát ia közönséget csalogató közleményeket díjtalanul felvegyük? Ha nem drága a zenére 040 'korona, a teremért 4—500 korona, virágokért 100—000 korona, kocsikért 60—400 korona, a rendezőség 100—000 korona, költsége, .nyomtfeltiványc(k.ért, ÜSuicretodjeiklért 100—300 Ikorcf4a, a rendőrségi szolgálatért fizetendő öszsaeg sth., sth. miért ne fizessék meg lapjaink nak 80—40 fillérjével azt a pár koronát a reklámokért, amely .reklámok célozzák a közönség érdeklődését felkölteni?! Vájjon hogy kapnának másként közönséget a mulatságok, koncertek, orfeumok stlb., fia mi be nem harangoznánk arra a közönséget? Amit a közönség hozzánk benyújt és kéri annak a közlését, .ahhoz bizony ára vagy anyagi vagy erkölcsi érdiek fűzi. Ha anyagi lérdldk; a Ikji^ánság rugója); óikkor Ikjéptelejnf, magunk és családunk ellen vétkes dolgot .mivelünk, midőn díjtalanul előmozdítói vagyunk másoknak az anyagi javaik szerzésére. Ha pedig erkölcsi a rugó, akkor először meg kell vizsgálnunk, vájjon eme sokszor lepelnek használt frázis mögött nem rejtik-e oldalsun vitásként az anyagi javak megszerzésének a szándéka? Szabadjegyet ne fogadjunk el senkitől, mert az bizonyos kötelezettséggel jár. Váltsunk a munkatársaiknak — amikor annak szükségét 'érezzük — -belépőjegyeket, meglátjá'k Kartársaim, jobban jönnék tki. A közgazdasági rovat előmozdítja a vállalkozást, tehát kell, hogy nekünk ,is jövedelmezzen. Pénzintézetekkel és uj alapításokkal szemben kétszerezzük meg hirdetési tarifánkat. A isport-uovIs^oHi1 kamatoztassuk busásán, mert ez is üzlet. Hát vájjon nem szednek-e beléptidijaikat és nincs-e másnemű költségük a sport.-egyesü'lotakniek, sportklu'beknák, v'ivó-akadómiiáknak, lóversenyeknieik, ügeiő-versenyeknök stb. íla igen, uigy kalkulálják bele a reklamirozást .is, mert -ezért mi ezután .díjazást követelünk.