Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-29 / 150. szám

12 gyeimet, mert a sport ragyrahivatottságát ennyire megértő nemzet, csak külituir-uemzet lőhet. Ilyen siker rután (bátran. áiMtíhatj u'k az azt tagadókkal szentben a sportnak nemzet­diidsőitő erejét és válóban osák őrölhetünk. a föllöitt, hogy azt >a kiváló csapatot üdvözölhet­jük városiunk falai (között, .amely a magyar névnek oly sóik dicsőséget szerzett, J. Gy. o Magyar atléták Berlinben. Vasárnap lesz a berlini stadionban az első atlétikai verseny, melyet a Berliner Sport Club ren­dez. A bennünket közelebbről is érdeklő mee­ting rendkívüli nagyszabású lesz, amit az is bizonyít, hogy a nevezések száma 369. A né­met atlétika óriási fejlődésének fényes bizo­nyítéka ez. Hat magyar atléta kísérli meg e versenyen a mi atlétikánknak becsületet sze­rezni. Mezey (BEAC) az egynegyed angolos bajnok, báró Wardener (MTK) magasugró bajnok és a MTK 4Xi00-as stafétája. Szalay kettős bajnokkal együtt. Rajtuk kivül Anglia, Dánia, Finn- és Svédország atlétái adják meg a versenynek a nemzetközi színezetét. A 100 méteres síkfutásban Szalaynak Rau lesz a legerősebb ellenfele és valószínűleg legyőzője is. 15 nevezés van e versenyben, ami gyö­nyörű sportot igér. A 400 méteren Mezey a favorit, akinek Traber, Schoulze, Hagen és Kőnig a legveszélyesebb ellenfelei. Az 1000 méteres versenyben a világrekord Mickler, verhetetlen, mig a hosszú idők óta most új­ból kiirt 1500 méteres akadályverseny kime­téle bizonytalan. Különösen érdekes lesz a magasugrás, hol Wardener Pasemannál ta­lálkozik. Ha a magyar bajnok formában lesz, föltétlen győznie 'kell, most Pasemann mult héten csak 173-at ugrott. Liesc'he-vel holtver­senyben. Ezért maradt el Liesche budapesti szereplése is. A gerelyvétésben is indul War­dener, ámde itt semmi sánsza nincs a finn világbajnok Saaristo, de még inkább annak honfitársa, az újonnan feltűnt Halme mel­lett, aki legutóbbi szereplése alkalmával tul dobta az 59 métert. Hatalmas ellenfél itt Saa­risto legutóbbi legyőzője, a német Buchgeis­ter is. A rudugrásban Pasemann lesz a győz­tes, aki ebben a versenynemben jelenleg jobb formában van, mint valaha. Gyönyörű ver­seny iesz az 5000 méteres síkfutás, amely a meeting szenzációja. A 20 nevező között ott találjuk az angol W. Scott, a két dán rekor­der: I. Petersen és Chirstensen, továbbá a svédek csodafutójának, Ahlgrénnek nevét. Ezekkel a legkiválóbb német hosszutávfutók veszik fel a versenyt. Az előnyversenyekre valóságos tömegnevezés érkezett. A 100 mé­teresben Szalay az előnyadó és nem keve­sebb, mint 50 futónak ad előnyt. Már Mezey­nek jobb dolga van a 300 méteres verseny­ben, mert csak 40 futó mögül indul. A 800 mé­teres junior-versenyben 44 induló van jelez­ve. A 4X100 méteres staféta lesz a verseny másik szenzációja. Itt a MTK a legjobb né­met stafétákkal találkozik. Berlin, Charlot tenburg és Duisburg küldi küzdelembe az ő legjobbjait és bizony ennek alapján egy csöp­pet sem tekinthetünk optimizmussal a mieink szereplése elé. A ÍOXIOO méteres stafétára 10 csapat nevezett, ami azt jelenti, hogy 100 futó lesz versenyben. Grandiózus lesz tehát a berliniek versenye, amelyért méltán irigy­kedhetünk, különösen a mult vasárnapi baj­noki versenyünk?után, ahol átlagosan három induló volt egy-egy versenynemben. o Délmagyarország céllövő bajnoksága A délmagyarországi lövészszövetség ezidei szövetségi lövészetét augusztus lő—20. nap­jain tartja meg Pmicsován. A verseny rende­zésével a délvidék egyilk legrégibb lövész­e,gyesülletét, a pancsovai löveszegyesületet bízta meg, mely ez alkalommal ünnepli fenn­állásának századik évfordulóját. iA szövetségi lövészet keretébea rendezendő versenyeiken kerül eldöntésre Dólmagyarország céllövő bajnoksága és a jubiláló egyesület által ötven évvel ezelőtt alapított ikirálydij is. A rende­ző egyesület a jubileum alkalmaiból művészi kivitelű feliratiban fordult a királylhofc, aki " DELMAGYARORSZÁO 1852-ben trónralépése éta először lőtt célba a jubiláló egyesület lövöldéjében. A renidező­bizottság, melynek élén Dániel Tibor báró főispán, a I). L. Sz. elnöke és pancsovai Graff János ÚPál pancsovai főlovászmester állanak, már elkészítette az ünnepség programját, melyet József Ágost királyi herceghez,• a D. L. Sz. védőjéhez terjesztettek fel jóváha­gyás végett, inaaBaaaausa»aHHHMHBHHa«BHaBaaaBBUBaBaaB TÖRVÉNYKEZÉS. A Bach-féle betörés a törvényszéken — A biróság elnapolta a tárgyalást. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi törvény­szék harmadik büntető tanácsa ma tárgyalta Lukács Sándor magántisztviselő a Bach­féle ékszerüzlet betörőjének bűnügyét. A tár­gyaláson Rigó Enidre dr. elnökölt, a tanács­ban resztvettek Nagy Zoltán és Currie Ri­chárd dr. A vádhatóságot Szapár József dr. ügyész képviselte, a vádlottat pedig Balassa Ármin Sr. védte. Április 19-én hajnalban történt a betörés, amellyel tudvalevőleg a Taussig—Fodor— Janu nemzetközi betörőbandát .gyanúsította a rendőrség. A nagystílű gonosztevőket, akik mindenit magukra vállaltak, le is tartóztat­ták, a (budapesti rendőrség azonban május 3-án letartóztatta Lukács Sándor szegedi gázgyári tisztviselőt, aki a legnagyobb meg­lepetésre beismerte, ihogy ő a Bach-féle be­törés t ettese. Az el zál og ősit ott ékszerekről találtak is nála záJogoédulákat, a szegedi rendőrség a házkutatás alkalmával pedig magtalálta a hiányzó értéktárgyaikat. Az el­lopott ékszerek értéke mintegy hatezer koro­na volt. A mai tárgyaláson elmondta a vádlott, hogy a. betörés előestéjén egy vendéglőben vacsorázott, onnan hazatért a lakására. Ki­lenc órákor elment a Korzó-kávéházba, ahol félkettőig maradt. A Korzóból a Hétválasztó­kávéháziba ment, ahol félnégy éráig maradt, ós egyedül megivott két üveg bort. — Amikor hazafelé igyekeztem, — (foly­tatta — elhaladtam a Bach-féle ékszerüzlet előtt, amelynek talán csábított a nyitott ki­rakata és az üveget betörtem egy idarab kő­vel. Nem is tudom, hogyan támadt ez a gon­dolatom. A keletkezett résen aztán kiemeltem egy csomó ékszert. Hogy mennyit, azt nem tudom pontosan. Aztán hazamentem, az ér­téktárgyakat bezártam a szekrénybe, lefe­küdtem. Reggel elmentem az irodába. Április 23-án Budapestre utaztam, ahol elzálogosí­tottam néhány ékszert. Május 3-án ismét föl­utaztam Budapestre, több érát elzálogosítot­tam és utána elfogtak a detektívek; A vádlott vallomása után a biróság ki­hallgatta Bach Antal ékszerészt, Bach csalk reggel értesült a betörésről, amikor a rendőr­ség már megjelent a helyszínén. Az .éksze­rész lehetetlennek tartja, azt, hogy Lukács kővel zúzta voilna be a kirakatot. Szerinte föltétlenül vésővel feszitették ki az üveget. A ibiróság azután kihallgatta még Wink­ler Sámuelt, akinél egy aranyórát elzálogo­sított Lukács. Az elnök a tanúkihallgatás után 1 fölhívja, a feleket, hogy a bizonyításra vonatkozólag van-e előterjesztésük. A védő kérte a tárgyalás elnapolását annak a kiderí­tésére, hogy normális-e a vádlott elmebeli állapota, vagy a beszámithatóságot kizáró elmebetegségben szenved-e? Elmondja a vé­dő, hogy négy évvel ezelőtt Luikáes hisztero­1913. junius 29. epileptikus rohamban összeesett és nyolc na­pig eszméletlen állapotban feküdt. Később falura vitték üdülni, egy dermesztő decem­beri napon éltünt hazulról és eszméletlenül találták ©gy árokban. A betegség bizonyítá­sára becsatolja a kezelőorvos bizonyítványát. A védő indítványa után a Ibiróság utasí­totta Balassa Péter dr. törvényszéki orvost, hogy •vizsgálja meg a vádlottat és a vizsgá­lat s a becsatolt orvosi bizonyítvány alapján adjon véleményt, hogy van-e alap olyan föl­tevésre, hogy a vádlott a cselekmény elköve­tése idején valamely elmebajban szenvedhe­tett-e volna? A törvényszéki orvos megvizsgálta Luká­csot és megállapította, hogy ,a fiáitallemJber most is súlyos idegbajban szenved és indokolt elmeállapotának huzamosabb megfigyelése. A biróság erre elnapolta a tárgyalást, az ira­tokat kiadta a vizsgálóbírónak, hogy két tör­vényszéki orvossal vizsgáltassa meg Lukács elmeállapotát. 6BBF&I1BBHBBBBIIQIÍBBBBSBBSBBBBBBBBISBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Caruso adomák. Egy londoni folyóirat közli a nagy Ca­ruso önéletrajzát, amelyben ,a csodatenor egy pár jóízű adomát is közöl. Igy többek közt a következőiket: — Ülök egyszer — mondja Caruso — a londoni Covent Garden operaházban öltö­zőmben és .készülök a Bajazókra. Egyszer csalk beállít egy ur, nyájasan (megveregeti a. vállamat és azt mondja: „Adjon 140 (fontot." ,jMimiek?" „Jövedelmi adó." „Jöjjön később, most nincs időm, meg pénz sincs eilég nálam." Erre az én emberem elővesz a, zsebéből egy letartóztatási végzést. Ennek a fele sem tréfa, gondolom .és megkérem a panagert, adja oda a 140 fontot. Az idegen átveszi és azt mond­ja: „Ugy, most pedig kérek mára ©gy sza­badjegyet." Meg .is kapta. * Másszor meg Berlinben esett meg vele, hogy egy finom vendéglőben őszibarackot kért. Megevett (kettőt s amikor fizet, látja, hogy 30 márkát számítottak fel neki a gyü­mölcsért. Sokkalta a dolgot ós azt kérdi a pincértől: — Mondja/ olyan nagy ritkaság errefelé az őszibarack? — Azt nem — feleli az elmés pincér — hanem a nagy tenor,iisták ritkák. Daruzó fizetett. • Amerikában egyszer eigy interjúvoló új­ságíró azt kérdd tőle: — Mondja meg, hogyan él ön? — Ugy, hogy lélegzem — válaszolta Ca­ruso. * Miáslkor azt kérdezi tőle a newspaper­man: — Horkol ön? — Nem tudom, még nem hallottam. iMajd fonográfot állítok az ágyam mellé és ha csakugyan horkolok, ezzel is pénzt keresek. * Mulatságos a Caruso hasbeszélés© is. A maigy énekes csakugyan kiváló ventriflokvis­ta és egy garden partyrn egyszer a háziasz­szony addig kérlelte, amiig beleegyezett, hogy hasbeszélná fog a vendégek előtt. Egy fa tö­vében ült, felnéz a sűrű, sötét lombkoronába és színlelt boszanlkodiással felkiált: — Hát te mit csinálsz ott fönn? Legnagyobb ámulatára vékony fiuhanig felel a fáról: -— Semmi rosszat. 'Csak egy kissé mézein magukat. A vendégek el voltak ragadtatva Caruso has beszélő-művészeté tői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom