Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-28 / 149. szám

6. 1913. junius 28. amiatt, hogy Barta ikomábibi vallomását az elnök felolvasta. Ezután Bartáné Tóth Etelt hallgatta ki az elnök. Tóth Etel elmondta az ahlakijelenetet, mindenben férje vallomásával ellenkezően. — Amikor az eset történt, akkor elment a férje este? — lkérdezte az elnök. — Igen. — És mikor jött baza? — Ugy félegylkor. Háromszor csöngetett. — Szóval, ön megvárakoztatta? — Igen, mart haragudtam rá. Aznap délután (ugyanis találkozott a Prónai-fiuvaíl és attól fölvett tiz koronát, pedig az a pénz nagyon kellett. Ö a nyitott ablakhoz ment, nemsokára azután ön is odamentem. Egymás mellett könyököltünk ki. Egyszer csak a hátiam mögé állott, egyik karjával átölelt ugy, hogy a karom alá nyúlt és a többire már nem emlékszem. 1 : • • i •• Az asszony kihallgatása .miikor véget ért, elnök megkérdezte tőle, boigy .alkar-e esküt tenni. — Igen, akarok, — válaszolt az asszony. Rövid vita után a törvényszék elrendelte Barta-HoioMné megasketését, ami .meg is történt. Délután négy órakor folytatták a tárgyalást. A tanúkihallgatásokra került a sor. A tanuk közül senki sem volt közvetlen tanuja a merényletnek, ellenben megállapítható, hogy Barta-Hackl nagyon sok gyűlöletté' bánt családjával, különösen a feleségével. Amikor ezt a tanuk magának a vádlottnak is szemébe mondták, ez kijelentette, hogy „nem emlékszik semmire". Este nyolcig tárgyalták ezt a .bünügyet, közben a vád- és védbeszéd is elhangzott, majd a kioktatott esküdtek meghozták verdiktjüket s bűnösnek találták Barta-Hacklt a szándékos emberölés bűntettének kísérletében, minek alapján a biróság a vádlottat tiz évi fegyházra ítélte. W O €* JkWL szájpadlás nélkül. Az általam készített- «•• »•« rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve. Bármilyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus. Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. Vcrseoyírnbíz Református-palota, gőzfürdővel szemben. Női szövetek, Spongyavászon, Grenadin, Madéra. Rőfösárúk, Keztyük, Harisnyák olcsósága bámulatos Delén és kreton pongyolák K 4.— Delén és vászonbluzok . K 1.90 Diszes női ingek . . . K 1.90 Clott női szoknyák . . . K 1.90 Szabott áralj! Palmi vételek! BflIIBBlllllIIIIII Az élelmiszer-hamisítók ellen I — Uj vegyvizsgálók Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) lilét ékes helyen aligha zárkózhatnak el a szegedi termelők óhajtása elől, .akik egy paprika-növényvizsgáló állomást kérelmeznek. Mintegy négy év óta vegyélemzik a különböző paprikák anyagát, összehasonlítva a spanyol, indiai stb. termékekkel .s megállapították, hogy a szegedi a legjobb minőségű paprika. Kár volna, ha ezt a kitűnő hírnevet engednék alábbszállitani; a kevés illúzió között, ami még megmaradt speciális magyar terméknek: pi. a szegedi paprika gourmané-gloire-ja remélhetően érintetlenül fog fenmaradni. Az élelmiszer hamisítás tekintetében ugyanis a mi közönségünk a legjobb anyag; nálunk a nagy hamisitók .meggazdagodnak, előkelő szerepet visznek a közéletben, tanácsadói, tekintélyei a közélelmezésnek; a kisembereket, a kis hamisítókat pedig becsukják. Természetesen, ez mind hozzátartozik az osztályuralom természetrajzához. Mint semmi kulturális célra, ugy a közegészségügyre sem jut nálunk pénz, ellenben kijut a járványokból, a rossz élelmiszerek folytán keletkezett különböző mérvű mérgezésekből. Az élelmiszer-vizsgálat eddig csupán a piacokon és .kisboltokban történt. Pedig a közönségnek napról-napra nagyobb része veszi igénybe a nyilvánosság részére szánt nagyvendéglőket, kávéházakat, henteseket, cukrászokat stb. Orvosi körökben régi panasz, hogv e helyeken semmi sem törtérit soha a vizsgálat dolgában. A kávés föleresztheti vízzel a tejet, a vendéglős zsir helyett különböző minőségű növényzsirokat, margarint használhat, a hentesek fölfrissíthetik és festhetik áruikat, a cukrászok, különösen a vándorcukrászok tetszés szerint kotyvaszthatják termékeiket, fagylaltot stb., ki törődik velük? A városi tanácsban, vagy a parlamentben e helyekről soha még szó nem esett, csak épen maga a közönség zúgolódik, de fogyasztott és hallgatott. E nagy fogyasztásra berendezett helyiségekben, — de csak Magyarországon — egyáltalán nincsen ellenőrzés. A kávés, ha tetszik, nyugodtan vegyelemezhet a saját előnyére, a vendéglős a legnagyobb biztonsággal számithatja föl az étlapot, ha margarin vagy növényzsirokból is készült a menü. Mindenfelé a legnagyobb szigorral járnak el a nagy hamisitók ellen, gyorsan és közvetlenül, nálunk ezek előbb vagyont gyűjtenek s ritka 'kivétel, ha megbírságolnak valakit. A forralt tejek ellenőrzése és egyáltalán a tejkezelés külön technikai eljárást, nagy ellenőrzést igényel; s ami kávéfőző legényeinktől függ, vájjon fölmeiegítik-e a tejet 90—100 fokra vagy csak negyvenre, amikor még a tej baktériumtartalma esetleg nagyobb, semhogy az az egészségre káros következménnyel ne járna. Tudvalevően a tej akkor föltétlenül baktériummentes, mikor már a fölforrás állapotában van, mintegy száz foknyi hőnél, midőn a baktériumok elpusztulnak. Aránylag kevesen tudják nálunk, hogy az utóbbi években vegyvizsgáló-állomás létesült egyenesen a közönség rendelkezésére, hol készséggel megállapítják a különböző élelmiszerek valódiságát vagy hamisságát. Külön állomások vannak vetőmagvak, szesztermékek, élesztők, stb. részére. Mindezen állomások elméletileg és gyakorlatilag harcolnak az élelmiszer-hamisitás ellen, — igy a szegedi vegyvizsgáló állomás is, — de a felsoroltak között oly állomások is vaunak, melyek csak tudományosan foglalkoznak a vegyitermékekkel, vagyis nem végeznek közvetlen, aktiv közbenjárásokat a különböző termékek nyilvános ellenőrzésben. / Szükséges természetesen, hogy mindezen kísérletek és intézmények a közönség tudatába menjenek, sok félreértésnekJ sok idő s pénzpazarlásnak lehetne igy elejét venni. Maga az élelmiszer-hamisitás leküzdése sziszifuszi munka, évek kellenek hozzá s ezenkívül megfelelő számú vegyészmérnök, kik nemcsak teóriában, de gyakorlatban is tisztán az élelmiszerhamisitás elleni küzdelem missziójának élnek. > i , hírek. Singer Zsigmond meghalt. (Saját tudósítónktól.) Napokig tartó, élethalálos tusa után ma délután meghalt Singer Zsigmond, a Pester Lloyd főszerkesztője. Európa-szerte ismerték és becsülték Singer Zsigmondot, mindenütt úgyszólván, ahol a német nyelvet beszélik. Mert a Budapestre a magyarvi'lágba került ember lapját, .a Pester Lloydot nagyszerű nívóra emelte, anynyira, hogy a monarchiának is egyik tekintélyesebb és legjobb lapjává vált. Társadalmi téren kompetens a P. Ll. ítélete, de kitűnően értesül minden eseményről is, igazi világlap már. Mind lazótia, amióta Singer Zsigmond átvette a szerkesztését. Bécsből került a magyar fővárosba Singer. Előbb .a Neue Freie Presse munkatársa volt, .majd annak politikai tudósítója s mint "ilyen, Budapestre került. Nagyon megkedvelte a magyar fővárost, ugy, hogy társadalmi és politikai életünkben kitűnő nevet szerzett. Annyira meghóditottia az embereket, hogy amikor a Pester Lloyd főszerkesztőt keresett, ő felé fordült a bizalom. Singer Zsigmond igazi kultúrember és vezető egyéniség volt, valósággal fáklyavivő ebben az országban. Magyarrá vált gondolkozásban, .aki mindent a haladástól remélt. Részt vett minden nagyszabású társadalmi mozgalomban, csupa szivember volt, aki maradandó dolgokat alkotott. S mint újságíró is mindent elkövetett a magyar hirlapirás s az újságírók szociális érdekeiért. Neki köszönhető elsősorban, hogy a Budapesti Ujságirók Egyesülete létrejött. A művészet mezején is nagyszerűen dolgozott, bátorított, a hoL csak kellett. A társadalmi — humánus — terveket fölkarolta. A politikai életünkben pedig idején meglátta azt az utat, amelyre nemcsak neki, de a politikai vezetőknek is rá kell lépniök, ha a magyar nemzetért alkarnak eredményeket elérni. Általán elmondhatjuk, hogy Singer Zsigmond örökké tevékeny és igazi európai agyú férfi volt, akinek a működésén csak áldás és kultura fakadt. Még a király ikegye is feléje fordult. A főrendiház örökös tagjává nevezte ki. >, Singer Zsigmond hatvankét évet élt. - Uj mozi-szabályrendelet. Megrendszabályozzák a mozit, grófoknak és pesztonkáknak, doktoroknak és kocsisoknak ezt a legkedvesebb szórakozóhelyét. Cenzúra alá kerülnek a több száz méteres filmek, a Duci bácsik és Móricok vidám kalandjai, az őrült hajszák, a megrendítő drámák, Ásta Nielsen és Psylander. A belügyminisztériumban készül ,az uj imoziszabályrendelet, amély jóval szigorúbb lesz, mint az eddigi, amely nem is voilt. Most azonban Pekáry Ferenc miniszteri tanácsos, kidolgo.zta a mozik szabályrendeletét, amely már a jövő év első napján .hatályba lép. A szabályrendeletben három feltűnő nóvum van. .Az egyik: ihogy kávéházakban nem szabad mozgófényképeket bemutatni. Ez a tilalom különösen a vidéki kávésokat fogja sújtani, mert kisebb városokban vált divatossá a moziélőadások rendezése. A másilk ujitás az, hogy erkölcsrendőri szempontból vizsgálat alá vesznek minden filmet és ha kifogás van ellenük, nem engedik lepedőn mutogatni. Az erkölcsös filmeket .külön erkölcsi bélyegzővel látják el. Végül alakítanak egy országos bizottságot, mély az erkölcsi cenzúrát gyakorolni fogja.