Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-26 / 147. szám

184 " DELMAGYARORSZÁO 1913. junius 29. A szegedi feminista-nap. — Nőmozgalmi vezérek utja. — (Saját tudósitónktól.) Szeged is központja volt ma rövid időre annak a nagy, a haladás és szabadság iránt fogékony lelkeket hevitő harcnak, amely az egész világ, embersorsot és alkotó munkát áhítozó asszonyait foglalkoztatja. Európa és Amerika kulturállamaiból idezarándokoltak a nők jogáért küzdő, hódító vezérek. És a Szegeden velük együttérző nők és férfiak azzal az őszinte lelkesedéssel és igaz vendégszeretettel .fogadták őket, amely méltán megilleti az emberszeretet és jogegyenlőség ideális céljaiért küzdő amazonokat. A modern élet kialakulása kétségtelenül megváltoztatta a nők helyzetét ugy a társadalomban, mint a létfentartásra irányuló tereken. A nő megszűnt akaratlan férfi-árnyék lenni, akinek csak óhaja, vágya lehet, de joga nem és lélek helyett bizonyos érzékiségre épített simulékonyságot köteles csak birni. A ma társadalma, nemcsak a jótékonyság leple alatti érvényesülést tette lehetővé a népnek, de iskolákat létesít erősitésére, hivatalokat tölt be általa s általában a szociális érvényesülés minden terét megnyitotta előtte. | Az ugyan kétségtelen, hogy egyes nemzetek és népfajok között ez az egyenjogositási folyamat későbben következik be, mint másoknál, a jövő mégis teljes sikert rejt magában s a nőmozgalom diadalát minden kulturnemzet nagy szeretettel készíti elő. Élénk bizonyítéka ennek az a meleg fogadtatás, a melyben a szegediek részesítették azt a lelkes nemzetközi csoportot, mely a maga igazának népszerűsítése végett országokon kel át, hogy siettesse egy avult világnézet lerombolását és a nők jogának diadalmas érvényesülését. i i .j ^jröf A Szeged kultúrtörténetében sokáig emlékezetes nap eseményeit a következőkben vázoljuk : A feministák megérkezéséről már mai lapunkban beszámoltunk. Este tizenegy órakor érkeztek meg és az állomásról egyenesen a Tisza-szállóba mentek és ottan pihenték ki az utazás fáradalmait. \A gyermekmenhelyen. Reggel .azután a szálló halljában találkoztak, ahonnan a kísérőkkel, .együtt autókon és kocsikon elindultak Újszegedre, az állama gyermekmenhelyre. A gyermekmenhelyen Tumhányi Imre dr. igazgató-főorvos és Ruffy Pál, miniszteri, tanácsos, országos gyermekvédelmi főfelügyelő kalauzolták mindenre kiterjedő figyelemmel ,a vendégeket, Sorra .megnézték .a helyiségeket, alioll a csecsemők és serdültebb gyermekek a leggondosabb és leghigieniikusabb ápolásban részesülnek. A termek ragyognak a tisztaságtól, az ápolónőik hófehér ruhában sürögnék-forognák ,a kisdedek körül. A .gyermekmenhely .udvarán terülnek el a gyermekkertek, ahol ikis piroe-pozsgás 3—6 éves csöpséigek ugrándoznak és örülnek a napfénynek, az életinek, amit az .emberszeretet teremtett meg részükre. A vendégeket különösen az énfózet adminisztrációja és .a statisztikus kimutatásai érdekelték. Turchányi dr. nagy szakavatotlsággal és készséggel vázolta a vendégeknek az intézet nemes misszióját és .humánus munkáját, majd számszerű adatokkal illusztrálta, hegy a magyar lelencházaikban hány .gyermek .nyer kitűnő ápolást és nevelést, A vendégek a legnagyobb élragadtatás hangján .nyilatkoztak a látottakról és (kijelentették, hogy a gyermekmenhely a lelkiismeretes gondos vezetés; a higiena szempontjából nagyon sok nagykultúrája külföldi város lelencházának inivóján felüli áll és kétség .telemül legtökéletesebb, legszebb .intézménye a magyar kulturának. A .gyermekmenhelyről az Árpád-Otthonba indultak, ahol Füzessy Ampád igazgató bemutatta az intézet foglalkoztató .műhelyét és földjét, amelyen a javító nevelésre szánt fiuk dolgoznak. Tiz óra .után az ujszegedi fő fasorban mentek sétára, a feministák. A hölgyeik .a legnagyobb csodálkozással beszélteik a .gyönyörű parikról:, a rózsaliget szépségében alig tudtak betelni. Séta után meguzson.máztak a Vigadóban, Újszegedről .a Napközi Otthoniba mentek. Raskó Istvánné dr.-né elnökasszony fogadta itt a vendégeket, akik gondosan megszemlélték a .legújabb szegedi gyermekvédelmi 'intézmény pompás helyiségeit. Becézgették az Otthonban lévő .apró gyermekeiket, .akiket cukorral traktáltak. Tizenegy óra után a belvárosi elemii iskolában megnézték a kézim umk aki,állítás t. A városházán. Innen a vendégek tizenkét órákor a városiházára mentek, ahol a közgyűlési teremben Lázár jQyörgy dr. polgármester fogadta őket. A vendégeik nevében Ruffy Pál miniszteri tanácsos a polgármestert üdvözölte. Beszédében annak az örömének ad kifejezést, hogy a vendégekkel együtt a város közönségének .nagyszámú képviselői megtekintették a gyermekmenhelyet. A mult század végén azt mondta a svédeik nagy írónője, Ellen Key, hogy a XX. század .a gyermekek százada. És a magyar törvényhozás az uj század legelső esztendejében megalkotta azt a .gyermekvédelmi törvényt, amellyel megelőztük az öszszes európai kulturállamokat, Történhetik ezentúl bármi, ezt az első helyet tőlünk élvitatni .nem fogja senki. Naigy tisztélettel tekint a feministák munkájára, mert e.z elsősorban a kétségbeesett anya és a szenvedő gyermek érdekében történik. Bizilk abban, ihogy á feministák programja ebben a tekintetben változatlan marad. Reméli, hogy a külföldi vendégek örömmel látják, hogy Magyarországon milyen eleven iaz érdeklődés az ő eszméik iránt, és hogy hü kollégákat találtak itt nemcsak a nőikben, hanem a férfi aikhain ós. Végül kéri a szagediéket, hogy viszonozzák szeretettél a messziről jött kiváló barátaink szeretetét. A polgármester Ruffy Pál miniszteri tanácsos szavaira igen szivélyesan válaszolt. .Ezután egy szegedi hölgy angolul tolmácsolta a polgármester szavait, amelyek nagy tetszést keltettek. Város nézőben. A városházáról a kultúrpalotába indultak a vendégek,' A képzőmüvalődési palotában Tömörkény István igazgató és Móra Ferenc könyvtáros fogadta őket. Megnézték a .Somogyi-könyvtárat, képtárat és .a néprajzi muzeumot. A néprajzi muzeumot különös érdeklődéssel szemlélték. Majd .innen sétára indüLtak a feministáik. A Stefánia-sétányon keresztül a Széchenyi-térre mentek. Útjukban hatalmas tömeg fcisérte őket. A korzón megéljenezték .a feministákat .a hölgyek, akik barátságos kézlegyintéssel köszönték meg az üdvözlésit. Nagy elragadtatással nyilatkoztak .a Széchenyi-tér parktükreiről és a szobrokat ,is nagy érdeklődéssel nézték. A Rákóczi szobortól azonban egy kissé megijedtek. A ló in agyon vadul nézett le a sok hölgyre és a kísérőik iis azt hitték, hogy véletlenül lelép a talpazatról. A korzóról a Dugonics-térre .mentek, .ahol megnézték a Dugonics-szobrot és >az ítélőtáblát. A Dugonics-téren újból kocsira és autóra ültek és sétakocsizást tetteik a városban. A bankett. A vendégeket nagyon elragadta Szeged. Az udvar,ias kísérőik alig győzték a félvillágositásokat adni. Különösen a széles, tiszta terek és aiz egyenes utcák tetszettek. Egészen félegyig nézték .a feministák a várost, .azután a Kass'-Vigadóboz hajtatták, ahol egy órakor a város bankettet adott a hölgyek tiszteletére a Lloyd termében. Az ebéden Gaál Endre dr. kuilturtanácsos jelent meg a város képviseletében. Ebédközben számos felköszöntő hangzott él. A felköszöntők között legérdekesebb volt Mirs. Despard, ,az angol nőmozgalom legzseniálisabb alakjának a ffeilköszöntőj,e. A 75 éves energikus arcvonású nő, alkii már fogházbüntetést ,is viselt elveiért, kedves szavaikikal mondott köszönetet a fogadtatásért. ígérte, hogy elviszi hálájának érzését haza és elmondja otthon, hogy kik vagyunk. Reméld, hogy nemsokára a férfiak is tevékeny részt vesznék a mőtk felszabadításának munkájában. Majd beszélt ,az angol inők választójogi mozgalmáról. Pragmatikai és ipsziholoigiai érvekkel indokolta, hogy miért kellett ugyanis az angol' nőknek sclkak előtt oly érthetnem, nem — ladylmke módon fellépni. A Ilus of Commons elvetette .a nőik választójogáról szóló javaslatot, n.em volt többé alkalom rá, hogy illetékes helyen, a parlament falain, .belül hassanak a választójogi törvény megváltoztatása érdekében. Kénytelenek voltak nagyobb határozottsággal fellépni és a fegyverek .megválasztásánál félretenni minden tekintetet. Amig a törvényhozásban inem vehet részt az .angol nő, addig dacol mindennel, nemcsak a börtönnél, \hamem a köznevetséggel is és a törvényen kivül folytatja a munkáját ugy, mint eddig. .Sokat 'beszélnek most a fajhemesitósről. Első lépés a ifajinemesíités felé, a közvetlen emhernemesités. Jó emberanyagot kell csinálni az anyákból és meg kell védeni a gyermekeiket. Nagy tetszést keletett Despard beszéde, mely után meg sok felköszöntő hangzott el. A feministák a banketten láthatólag nagyon jól érezték magúikat. Sokáig elbeszélgettek az ebéd alatt az uj ösmerőseilkfcel és nagyon dicsérték Szegedet. Nagy elismeréssel nyilatkoztak különösen a gyermekvédelmi intézmémyékrőtl. Az elutazás. A bankett után a feministák fél három órakor külön villamoskocsikon a Rókus-álilomásra (indultaik, áhonnan három órakor Paiicsra utaztak. Onnan tovább folytatják írtjukat Szabadkára. Az elutazásnál sokan jelenték meg az állomáson, akiktől hálásan búcsúztak el a vendégek. Szabadlkáról még az éjjél visszautaznak Budapestre, ahonnan hamarosan hazatérnek. BESZÉLGETÉS EGY ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐNŐIVEL. Itt voltaik hát a feministák. Külországok neves feministái. Nagy kíváncsisággal keveredtem közéjük és igazán nem bántam meg. Egy nagy eszmének: a inők egyen jogosításának bajnokai ők, akik apostolokként járják he a világot, hogy eszméiknek híveiket toborozzanak. Azok, .alkiiik itt Szegeden jártak, előnyösen fcülömböancfc az erőszak jegyében nem ,is müiködő, hanem romboló sufEragetteiktől. Ők az eszme erejével akarnak hódítani és nem erőszakoskodással. Kedves és okos nőik, amellett' szerényeik. Igazi típus köztük Dr. Jenny af Forselles, a finn országgyűlés tagja. Magas, karcsú szőke leány, okos szemekkel és bájosan egyszerű, .lekötelezően szíves modorral. Németül folyt beszélgetésünk,