Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-26 / 147. szám

m Szerkesztőség Kérász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24- félévre . . K 12-­negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — Egyes szán ára 19 Bllér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN Kiadóhivatal Kárász-utca 9. egész éwe . K3&— félévre ..K14.­negyedévre K >— egy hónapra K 240 Egyes szám ára i» Bttér. Telefon-szám: 305. Szeged bizalommal van a Tisza-kormány iránt. (Saját tudósítónktól.) A törvényható­sági bizottság ma délután kezdődött köz­gyűlésén nagy többséggel bizalmát sza­vazott a Tisza-kabinetnek. Amennyire bi­zonyosak voltunk abban, hogy ez a hatá­rozat létrejön, annyira nem hoz bennün­ket extázisba most, hogy megvan. Előre kell bocsájtanunk, hogy nagyon szivünk/ szerint szólt Jászai Géza c. püspök, amí-< kor a szenvedélyek vad tombolása közben példás nyugalommal és tárgyilagossággal jelentette ki, hogy ő azoknak a hazafiságá­ban sem kételkedik, akik most a kormány ellen való állásfoglalásért agitálnak, lár­máznak, hadakoznak és viharzanak. Mi sem kételkedünk e jó emberek hazafiságá­ban, de azt hisszük, politikai tévutakon jár­nak és bizony mi esküt mertünk volna ten­ni rá, hogy a szegedi közgyűlés nagy több­sége a józanabb, a reálisabb, a nemzetibb, a hazafiasabb politikai elvek szolgálatába szegődött. Nem csalódtunk. Hogy van-e ennek a határozatnak je­lentősége és ha igen, mennyi? Erre is meg­felelünk. Van, bár semmi esetre -sem any­nyi, mint amennyi lenne, ha akkora lenne, amekkora lármát a kormány és pártjának ellenesei csaptak. Kelemen Béla dr. be­szédét már sokszor olvastuk a lapok tudó­sításaiban. Igaz, nem ő mondta el, má­sok. No dehát olyan kevés uj van ezen a szédítően kerek világon. Dobay Gyula dr.-t mindig erős koponyájú, éles logikájú embernék tartottuk, ma megingatott ben­nünket ebben a hitünkben. Az ö ellenzéki­sége imponált nekünk, a beszéde stílusától elfordultunk. Piszok, szenny, geny: erös szavak, de nem érvek. Még erősebb sza­vak is vannak, amelyek még kevésbé ér­vek. Ha mi például ideirnók az ellenzék­ről, hogy: gazemberek, csirkefogók, laci­betyárok, gézengúzok, nagyon helytelenül járnánk el, joggal fordulna el tőlünk min­den jóérzésű, ítéletében, érzékében és ér­telmében csak némileg is finom ember anél­kül, hogy mi bebizonyithatnók, hogy poli­tikailag ők járnak rossz uton s nem mi. Akik ezenkívül szerepeltek: a lármázókról kevés szavunk van. Tegyen csak félre mindenki minden politikai elfogultságot és legyen őszinte: nincs-e több politikai érték a Kállay Albert uri csöndességében, a Ro­senfeld Nándor és Wimmer Fülöp szen­vedélyes munkapártiságában, a Rósa Izsó higgadt megfontoltságában, a Jászai Géza és Lőw Immánuel szines liberálizmusábanj mint például a tanya — egyébként tiszte­letreméltó és mindig munkásnépének ellen­zékiségében, amelyet irreális és sokszor veszedelmes politikai álmok táplálnak és amely naiv szüziségében legalább oly messzire van a függetlenségi matadorok politikai programjától, mint a kormányra­jutástól. Ebben van az egyik értéke a mai bi­zalmi nyilatkoznak. A további erényei eb­be láncszemekként kapcsolódnak és na­gyon nevezetes és nagyon értékes az, — Hódmezővásárhelyről kapván a hírt, hogy ott Tisza Istvánt díszpolgárrá választották — hogy Szeged bele tudott illeszkedni ab­ba az országos közhangulatba, mely a nyo* mor, a gazdasági és nemzetközi krizis lát­tára a minden áron való rendcsinálás mel­lett alakult ki. Negyedötkor már megteltek a padsorok. A műsoron politika és választás van. Inter pelláció és indítványok mellett, amelyek egyébként gyakran támasztanak viharokat, szó nélkül elmennek. Annál nagyobb ideges­ség támad, amikor Taschler Endre áll föl, hogy bemutassa a kormány bemutatkozó le­iratát és előterjessze a tanács bizalmi ja al­latát. Az első szónok Kelemen Béla dr. Mél­tattuk már. Utána Jászai Géza c. püspök, munkapárti elnök emelkedett szólásra. Rövi­den, elfogultság és a szenvedélyekre való apellálás nélkül beszél. Tényekre hivatkozik, amelyek ellen Ízetlen közbeszólásokat külde­nek csatába. Amikor beszélni kezdett, egy rekedtes hang rázendíti. — Gyászbeszéd! Micsoda tévedés volt. Keresztelő-be­szédnek indult, az is lett belőle. Dobay Gyula dr. ép oly kevéssé győzte hanggal, mint érvekkel. Annyira elragadtatta magát, hogy a kérdések föltevés'éríél az el­nöki emelvény elé állt és onnan kiabált Eázárra: — Aki süket, az ne elnököljön. Azt mondják, hogy ennek a szokatlan és merész föllépésnek a holnapi közgyűlésen folytatása lesz. Egyébként arról volt szó, hogy tett-e Dobay dr. inditványt, vagy se. ö azt vitatta, hogy napirendretérést í'ndítvá­nyozott, Eázár erről mit sem tudott. Nagyon okosan azonban ezt az inditványt Is föltette szavazásra, persze megbukott. A tanács ja­vaslata és Kelemen Béla dr. bizalmatlansági inditvánva felett névszerinti szavazás volt. Az előbbire 118, az utóbbira 77 szavazatot adtak le, igy a tanács javaslata 41 szavazat­tal győzött. Taschler Endre főiegvző olvasta föl Ti­sza István gróf miniszterelnöknek a kormány kinevezéséről szóló leiratát, azután a tanács ismerete1: javaslatát terjesztette elő. — Elien Ti sza István! Elien a kormánv, — zúgták az ellenzéki városatvák felé. akik \ nagv zsongással fogadták a tanásc előter jesztését. KELEMEN BESZÉIl Elnök megrázta a csengőt ós jelentette, hogy Kelemen Béla 'dr. kiván szólni. A parlamentben beszéljen! Mórt nem dolgozik ott?! — kiáltották 'feléje, amikor szólásra emelkedett. Kelemen Béla dr. .azzal kezdte beszédét, hogy határozati javaslatot terjeszt a közgyű­lés elé. A tanács javaslatával szemben kéni a közgyűlést, mondja ki a következőket: „Szeged szabad királyi város közönsége mélységes aggodalommal értesül a Tiszankor­mány kim evezéséről, mert Tisza István gróf iránt bizalommal nem viseltetik." Wimmer Fülöp: Már pedig viseltetik! Fölkiáltások: Ugy van! Éljen Tisza! Kelemen Béla dr. ezután hosszú beszéd­ben mondotta el határozati javaslatának in­dokolását. Nem tartja helyes megoldásnak azt, hogy a mai zavaros belpolitikai helyzet­ben, amikor válság válságot ér, Tisza István 'grófot nevezték ki miniszterelnökké. Ez — szerinte — annak a rendszernek a folytatása, 'amely feldúlta az ország békéjét és nyugal­mát, erőszakot vitt a parlament életébe és a fegyveres hatalmat helyezte a nemzet akara­ta fölé. Erkölcsi lehetetlenség — úgymond — hogy 'az ország megnyugodjék a Tisza-kör­mény kinevezésében. Tisza követte el a ju­inuiis 4-iiki államcsínyt... Wimmer: Vagyis megvédte a parlamen­tet! Kelemen: — állandósította az erőszák politikáját és lehetetlenné tette azt, hogy az ellenzék, de még a 67-es komoly politikusok is együttműködhessenek a kormánnyal. A Désy-pör ítélete után erkölcsi bün volna a mostani kormány bizalomteljes üdvözlése. Kiderült, hogy a Lukács-kormány közpénzek­hői hozta .össze a többséget, s olyan üzelmeket követett él, amelyeket a független bírói itélet is sújtott. Weiner Miksa-: IMi van a talpfákkal! Kormányos Benő dr.: Só, só, só. Wimmer Fülöp: A szénbányákat említse csak! Folytonos zajban fólytatj'a ezután Kele­men Béla dr. a beszédét. Azt mondj a, hagy az ellenzék kénytelen vele, hogy a fölvett küz­delmet- folytassa, mert Tisza kinevezése csak :a zavarok mélyítésére alkalmas. De kénytelen azért :is folytatni a küzdelmet, mert lehetetlen a békés együttműködés. Fölkiáltómk: Dolgozzon az ellenzék, ak­ikor lehetséges az együttműködés! Kélemen dr. beszéde további során Tisza István programját boncolgatja. Szerinte ez a program nem ígér semmit, hanem még elvesz azokból a jogokhói, amelyeket, az alkotmány biztosit a nemzet számára. A mostani kor­mányzat -nyirbálta meg — úgymond — a saj­tószabadságot és a 'gyülekezési jogot, az ilyen kormányrendszer iránt tebát Szeged város hazafias polgársága bizalommal nem viseltet­hetik. Fölkiáltások: Majd elválik a szavazás­nál! Kelemen dr. ezután különböző lapok cik­keit öl vassá, fél, 'amelyekkel álláspontját igyekszik igazolni. Folytonos zajongás és el­lentmondások áradata kiséri beszédét, ame­lyet azzal fejez be, hogy ismételten fölolvas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom