Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1913-06-24 / 145. szám
8. DELMAGYARORSZÁG 1913. junius 162. hogy a választó) ágért küzdő francia .asszonyok nemzeti föderációja hetven-nyolcvanezer tagat számlál s a „Ligue dcs iDroits de il'Bomme", melyhez férfiak és nők egyaránt tartoznak: külön nyolcvanezer tagot. Ö csaK békét akar. Békét káván, a társadalomtól, nemik evésbbó a inőktől, minit a férfiaktól. Az erőszakosságnak inem látja sem erkölcsi, sem gyakorlati hasznát. A forradalmaik, mondja, csak magfálemiliitették az u ralkodó közegeket, meg nem igyőzték a nép követeléseinek helyességéről. iBiruitiális tettek ideig-óráig kizsarolták az engedményeket, idie inem változtattak legbelül és lényegesen a világ folyásán. Évák és belátások döntik él a inépéletek sorsát, de semmi fegyver, aimá kívüliről jön. Ezért nem szabad erőszakos ténykedéssel fellépni közjóért, ilegkevésbbé pedig a nőknek, ikik világjavitó példával akarnak a ifiéiríialk előtt járni. A külföldi vendégeket többen kisériik a budapesti feministák .közül is; Szirmay Oszkáriné, a feministák .gyermekvédelmi osztályának elnöke vezetése allatt kát tag is jön: Székely Mihályné és Gállá Paula. iA vendégekkel érkezik Ruffy Pál miniszteri tanácsos, a;z állami gyermekmenhelyek országos felügyelője is, a gyermekvédelmi kirándulás rendezője. A vendégek szardán délután utaznak el Szegedről. A részletes .programot már ösmer•t ettük vasárnapi számunkban; rövid itt tartózkodásuk alatt a feministák megtekintik a szegedi ikültur- és szcciáiis intézményeiket. Érdekes és magyar jelenség, hogy a szociáldemokraták minden közelebbi működést megszakítottak, illetve nem vettek föl a feministákkal. .Ez volt a helyzet Budapesten és ez lesz Szegeden is. A szociálistá'k és a fővárosban időző feministák között az elutazás előtt mégis támadt fcinos affér, amelyről nagytekintélyű világlapok is meg fognak emlékezni. A külföldi hírlapírók .ugyanis, akin meglepő jelentős számban jötték el a kongresszusra, szombaton értekezletet tartottak. Koffer amerikai újságíró elmondta, hogy Keir Hardie táviratot diktált le számára, » melyet éliküld lapjainak. A telegramm szerint a magyar szociáldemokrata-párt támogatja a nők választójogért dolgozó kongresszust. — De mi mást hallottunk! — pattant föl egyik kollégája. — Ezt a kérdést tisztázni kéli nyíltan. O'Brien asszony, akiinek férje az Bgyesiilt-Allamck sajtóbizottságának elnöke s a newyorki szooiáLista-párt kiválósága Andilványozta: Menjenek el testületileg a budapesti szociálistáhhoz. Este hót órakor O'Brien Joe vezetésével (fölkeresték a pártvezetőséget Mary Heaton, O'Brien, Bessiie Ford, az ango' szooláilisták inői vezetője, Alioe Park, íMend Younger és még több hirlapiró, akiket a feministák részéről Spády Adél, Oppler Elza, továbbá három .magyar ujságiró kisért. O'iBrien kifejtette, hogy értesülésük szerint a magyar párt vezetőség ellenséges magatartást tanúsát a .női választójoggal szemben. Még azt a vádat is hallották, hogy egyetlen külföldi szocialista-szervezet sincs képviselve a kongresszusom. Hát ez valótlan, több „élő cáfolatot" hozott magával, akik igazoló okmányokkal xemdélkeznék. Kérdezi: mit csinált a magyar párt és a jövőben miit ,akar tenni a választójog /ügyében? Alice Park érdékes kis beszédet mondott a választójogi kérdésiben, aztán Kun fi Zsigmond dr. válaszolt a magyar szociálisták részéről. ök igenis óhajtják a női választójogot. Már 1911-ben, amikor Khuen-Héderváry a szociális egyesületekhez kérdést intézett a választójog 'dolgában, ők a női választójog mellett nyilatkoztak. A magyar feministák küldötte, tSpády Adél közbeszolt : — iDe ikérem, ez a sízociálista párt programjában volt, kényszerültek arra a kijelentésre. De őszintén sose kivánták, ami kiderült a legutóbbi pártikongreszuson is. — Igaz, hogy először a férfiak választójogát akarjuk — felelt Kun/fi — aztán jöhetnek a nők, i Itt aztán nagy izgalom támadt. Több nyelven kezdtek vitázni, minden jelenlévő részt vett a nagy szócsatában: magyar szocialista vezérek, angol és kaliforniai újságírók, magyar feministák németül, angolul, franciául kezditek a csoportokban riposztozni. A /feministák szemére vetették a sízociálista pártnak, hagy folyton összetéveszti őket a Magyarországi jNőegyesületek Szövetségével, .amely tényleg esaik cenzusos választójogot kór. Végül az egész tárgyalási rend fölbomlott, batalmas zűrzavar támadt s konkrét eredmény nélkül itiöbbé-kevésbbó haragosan váltak el. Az amerikai lapok pedig — már egész sereg távirat elment — nagybetűs, sízenziáeiós cikkékben fognak beszámolni az utolsó kongresszusi nap külön (háborúságáról... Magyar miniszterek Bécsben. Beöthy Pál, á képviselőház elnöke, valamint Szász Károly és Lázár István gróif, a képviselőház alelnökei vasárnap este kilenc órakor Tóth Ferenc dr. képviselőházi elnöki titkár kíséretében Bécsbe érkeztek és a Sacher-szállöban szálltak meg. Ma délelőtt féltíz órakor az elnökség tagjai automobilon Schönbrunnba hajtattak, ahol délelőtt tiz órakor őfelségénél bemutatkozó kihallgatáson jelentek meg. Beöthy elnök holnap Bécsben néhány látogatást szándékozik tenni s csak holnap tér vissza Budapestre. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter vasárnap este Szurmay Sándor vezérőrnagy és Nyékhegyi Ferenc százados, parancsőrtiszt kíséretében. Bécsbe érkezett, és a Magyar Házban szállt meg. A honvédelmi miniszter ma délelőtt a hadügyminisztériumba ment és ott tárgyalt. Arabok megölték a tőrök csapatok parancsnokát. A Reuter-ügynökség a basszorai eseményeket illetően jelenti, hogy ismeretlen arab .banda pénteken este a török csapatok parancsnokát a partraszállás pillanatában megölte. A szociáldemokraták és a kormány. A szociáldemokrata párt vasárnap délután Budapesten, a Tattersállban a kormány ellen tiltakozó népgyűlést tartott, melyen mintegy 3000 főnyi tömeg jelent meg. Farkas Antal indítványára a népgyűlés elnökévé Buchinger Manót választották, aki néhány szóval ismertette a népgyűlés célját. Utána Kunfi Zsigmond doktor, a népgyűlés szónoka beszélt. A képviselők, mondotta 'a többi közt, nem a nép képviselői, nincs kapcsolatuk az országgal. A tetszéssel fogadott beszéd után Buchinger elnök fölolvasta a határozati javaslatot, melyben a legélesebb küzdelemre hívják föl a munkásságot a Tisza-kormány ellen. Kimondja végül a népgyűlés* hogy az általános, egyenlő és titkos választójogért lankadatlan agitációját még az eddiginél i.s nagyobb mértékben meginditja. A határozati javaslatot a népgyűlés elfogadta. FOGA •zőjpadlás nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve. Bármilyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. hírek. A brémai vérfürdő. — Uj részletek a, borzalomról. — {Saját tudósitónklól.) A brémai Máriaiskolában lejátszódott tragédia, melyről a Délmagyarország már (hírt adott, — óriási riadalmat (keltett Bréma 'városiban. A vérfüridő színhelyét, az iskolát, még ma .is sürü rajokban fogták körül az emberek, köztük a legtöbb természetesen szülő és rémüldözve beszéltek az őrült főtanitónak, Ernst Eriedrich Schmidt-pek páratlan irémtettéről. A vizsgálat a következő adatokat állapította meg: Sehmidit, aki pénteken huszonegy személyt meg sebesített, barminc éves, állástalan főtauitó. Január elseje óta Brémában lakott. Borzalmas cselekedetét a jezsuiták ellen való gyűlöletből követte cl. A rendőrség hozzájutott együk leveléhez, melyeit nővérének irt, s amely i.gy végződik: — Ezt a jezsuiták tették. Egyik brémai orvos, Leipziger doktor 'Pénteken délben eigy órakor levelet kapott, a melyben Eeipziigert ügyésznek címezi iSökmidt 'ós azt irja benne a doktornak: — Mindemnek a jezsuiták az okai. Közreműködtek (itt két név következik). Eölibujtottak (itt megint két név'). A többiek közvetve részesei... Az Oderstrasse 88. ház lakói is, habár ök szociáldemokraták; jezsuiták mégis. Közelebbi adatokat szívesen (adok. Tisztelettel az üldözött. Leipziger doktor látta a levélből, hogy őrülttel van dolga és az írást rögtön továbbította a rendőrségnek. A gyilkos, a ivele lakóik adatai szerint, mindig a jezsuitákat szidta, egyébként nagyon szolidan élit. Nem ivott, nem dohányzott, s a gyilkosság napján előre megfizette ,a heti lakbérét, nnert ©1 akart utazni. Miikor hazulról elindult, még egészen nyugodt volt. Uigy látszik, hirtelen tart ki rajta az elmezavar. A vérfürdő részleteiről ezeket adta ki a rendőrség: A tizenegy órai szünet közbein Pamhl Mária tanítónő ,a folyosóra ment. Ott egy harmincévesnek látszó férfi állt eléje és szó nélkül rálőtt Browningból, de a lövés nem talált. A férfi erre bement Möllmnnn tainiiitó osztályába és mind a két kezében egy-egy revolvert tartva, husz lövést tett. Az 'osztályban 65 iskoláslány volt jelen: kettő azonnal meghalt, tizenhárom megsebesült. A többiek sikoltva futottak le a lépcsőkön, s az egyik kitörte a nyakát. Holtan maradt a lépcsőn. A 'gyilkos közben egész golyózáport zúdított maga köré. Fehnker tanító bezárta osztálya ajtaját, kinyitotta az ablakokat és azon keresztül ugratta le .a gyerekeiket az udvarra, ahol az iskolaszolga félesége elkapta őket. Közben a gyilkos az ajtón dörömbölt és mindenárán be akart hatolni, ide hiába. Ezalatt odasietett az iskolaszolga, aninaik az állóba lőtt Sch midi. A golyó a szolga arcán jött ki. Schmidt ezután az első emeletire szaladt, a folyosó ablakából a szomszéd /házra lövöldözött, s egy cserepezőt a karján talált. Mölllmann nekiment, mire a gyilkos; mellbelőtte, a tanító .azonban tovább .dulakodott vele es földhöz vágta. Eközben még ©gy golyót kapott az alsó testébe és elterült a földön. Végre Hartilage tanító és az iskolaszolga az odasereglett tömeggel lefegyverezte ISchmidtet, aki ekkor azt kiáltotta: — Ez volt a kezdete, most jön majd a többi! Tiz töltött Browningot találtak nála. A rendőrök alig tudták megvédeni a tömeg élői, mely meg akarta lincselni. Igy is véresre verték. Stelhmádt több, mint harminc lövést tett. Pár perccel a tragédia után orvosok siettek az iskolába és kezelés alá vették a sebesülteket. Möllmann tanító és öt gyermek a halállal vívódnak. Négy gyermek a kórházban, hat pedig otthon fekszik betegen. iSchmiditet ez elleni tébolydába vitték,