Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-03 / 127. szám

8. DÉLMAGYARORSZAG 1913. junius 3. részt. A gyűlésen Havas Pál ismertette a tisztviselők helyzetét, elmondotta, hogy a tisztviselők legnagyobb része átlag 140 ko­ronás havi fizetést kap, amelyből 20 koronát levon az igazgatóság nyugdíj és villamos­költség címén. A többnyire családos tisztvi­selők 120 koronából megélni képtelenek. Ha­tározati javaslatukban éppen ezért 25 száza­lékos drágasági pótlékot és villamosjegy­kedvezményt kérnek. A tisztviselők most a gyárigazgatóságga'l karöltve iparkodnak ké­réseik teljesítését kivívni, memorandumot dolgoznak ki, melyet felküldenek a budapesti központnak. A gyári munkások tegnap este szintén gyűlést tartottak, melyen szolidari­tást vállaltak a tisztviselőikkel és kimondot­ták, hogyha az igazgatóság nem teljesiti ké­résüket, esetleg újra a munkabeszüntetés fegyveréhez nyúlnak. — Leányok mulatsága. A szegedi női kereskedelmi szaktanfolyam végzett növen­dékei az újszeged,i Vigadóban junius 24-én, „Segítő Egyletük" javára táncmulatságot rendeznek. A mulatságot ked vezőtlen idő ese­tén is megtartják. Kezdete este fél 9 órakor. Belépődíjak: Család jegy (3 személyre) 5 ko­rona, személy jegy 2 korona, tanuló jegy 1 ko­rona. A mulatságon Urbán Lajos .zenekara játszik. (Rendezőség: Tóth Józsetfné, védnöjk­nő. Reich M.anó, tanár, a mulatság rendezője. Dreyer Ilona, iífj. elnök. Aranyiczky Irénke pénztáros. Reményi Margit ellenőr. Keszthe­lyi Irénke, Torma. Mariska cigány vajdák. Bartos Jolámka, Serényi Katica, Bergmann Editke, Erliez Boriska és Mariska, Earagó Manci, Frefcot Ilonka, Geday Manci, Genátli Erzsi, GcMgruber Juca, Gandöcs Juliska, Grosz Ilonka, Gyárfás Mancika, Gyénes Itlona, Haraszti Mariska, Herczfald Ilonka, Jezer­niiczky Márta, Kádár Jolánka, Kabos Elza, Kelemen Etelka, Kiss Adél, Kouez Manci, Kovács Rózsii, Kra.ka.uer Aranka,, Láng Ilo­na, Magay Rózsa, Nemesskey Ilona, Ordítsák Gitta, Pap Böske, Pallér Tekla, Polilák Etel­ka, Radó Gizi, Rambab Anci, Rozsnyay 'Nusl, Seiler Ilona, Soltész lEtusika, Szabó Margitka, Talmáesi Markkai, Tóásó Valóik,a, Valfcay Bözsike, Vedres Erzsébet, Weánmann Ella, Wertbeimer Bösike, Wichnalek Gizi, W.ínter­ndtz Katica, Zakár Margitka rendezőik. — Vasúti katasztrófa. Nisnij-Novgorod­ból jelentik: Amikor egy személyvonat in­dulófélben volt, ugyanarra- a sínre berobo­gott egy gazdátlan tehervonat, melynek lo­komotivvezetője útközben leesett. A pálya­őr fölismerve a nagy veszedelmet, a tehervo­natot holt sinre irányította. Á vonat nekiütő­dött a baknak, de áttörte az akadályt és a pályaudvar falát áttörve, az utcára zuhant. Két ember meghalt, három megsebesült. — Rendőrileg eltávolított festmények. Temesvárról jelentik: Vasárnap nyitotta meg előkelő közönség jelenlétében Telhisz Károly polgármester a Művészköz tkápkiálli­tását, amelyet a városiháza tanácstermében Borszéky Frigyes festőművész rendezett. A mikor már .a közönség távozóban volt, oda­ment Reé Ferenc ramlőrfőkapitány a rendező festőművészhez, rámutatott néhány képre és fölkérte, hogy távolítsa el azokat a kiállítás­ból, mert botrányt okozhatnak. — A leányiskolák növendékei is meglá­togathatják a kdál'litáet és ez nem fiatal leá­nyoknak és hölgyeknek való látvány, — mondotta a főkapitány. Borszéky nyomban el is távolította a ké­peket, amelyek Lendeek festő müvei. — Verekedtek a Kupa-döntőn. Buda­pestről jelentik: Miceest udósitás helyett ismét rendőri riportot érdemel a labdarúgás. Az tör tént, .hogy Schlossert a labdarugó ideált a B. A. K-nak Ludmig novai hátvéd,ője a véde­lem hevében a Iföldne toriitaáte. Scblosser íéle­sett s társainak támogatásával csaik pillana­tok után tudott talpra állani. A ifoult & báró nem minősítette olyan súlyosatok, hogy elkö­vetőjét feiállitotta volna. Aliiig néhány pere múlva botrányos jelenetnek volt tanuja a közönség. Szűri jobbbalf gyanútlanul vitte maiga előtt labdát, majd, hogy a. feléje közele­dő Scblosser el ne vehesse tőle, idejében to­vábbadta. Aliig rúgta azonban el a labdát, Schlosser teljes erejéből belerúgott Szuriba. A rugós olyan helyen érte, hogy menten ösz­szeesett s kínjában. torkaszakadtából kiáltoz­va ,a földön hempergett. Az orvosok rövide­sen rend beszedték a tagbaszakadt, hatalmas termetű fiiut, aki mikor magához tért, rá akart rontani Sclilosserre, társai azonban visszatartották. Izsó László biró a Schlosser utálatos brutalitását figyelembe sem vette, s mintha mi sem történt volna, hagyta to­vább folyni a játékot, anélkül, hogy iScblos­sert kiállította volna. A Kupa-döntőnek ez a gyászos eseménye marandó nyomot fog hagy­ni a lelkekben s növelni fogja a bomlást, ami a Bródi—Lane verekedés nyomán megindult a labdarugó közönség táborában. Amilyen .ne­héz volt esztendők fáradságos munkájával Összehozni ezt a tömeget, ép olyan könnyű lesz néhány nap alatt teljesen szerte,oszlatni. Még egy Kupa-döntő még egy Sohlosser-féle brutalitás és még egy Izsó László-féle gyá­moltalan, az offsiide szabályokat önkényesen alkalmazó bíráskodás és elveszett gyönyörű labdarugó sportunk. Voltaik csúf esetei a Kupa döntőnek a tribün alatt is G rümoald Miksa, a BAK labdarugó ügyeinek az inté­zője a meccs után az öltözőbe igyekező Izsóra ezekkel a szavakkal támadt rá: — Te csirkefogó, gazember, meg voltál fizetve. Iz.só látván Grünwald nagyfokú izgatott­ságát, szótlanul befordult az öltözőbe. Rög­tön az inzultus után Grünwald kijelentette, liogy sajnálja a történteiket, de roppant föl­izgatták a meccsen történt és állandóan a BAK-ot sújtó bírói tévedések. A másik ku­lissza mögött lefolyt eset bőse György, ,a BAK kapu védője és Schlosser volt. Még a mérkőzés közben történt, hogy Schlosser fe­lesége összeszólalkozott György menyasszo­nyóval és megsértette. A mérkőzés után György az ügy elintzése céljából fölkereste öltözőjében Schlossert aki azonban goromba választ adott Györgynek. A BAK kapu vé­dője erre az állán megütötte Schlossert, de a segítségére siető társai kiszór,itottáik a fo­lyosóra György Józsefet. Más rendőri beavat­kozás nem igen történt. —- Veltlang. Federic Bendel, newyorki filológus kijelentette, hogy készített egy uj nemzetközi nyelvet, a veltlangot, amely nyelv könnyebb és szebb hangzású, mint az espe­ranto. Ezt mondja Bendel ur. Hogy ez az állítása mennyire felel meg a valóságnak, azt ma még nem lehet tudni, bár effajta kijelen­tésnek egyszerűen (hiteit jadni, felülni nem szabad. Higyjünk, vagy ne higyjünk Frede­ric Bendelnek, annyi bizonyos, hogy kijelen­tésével egy feltétel merült föl, van-e, illetve lehet-e még 'könnyebb és e mellett szebb nyelvet késziteni, mint az esperanto. Ez a kérdés már érdemes arra, hogy vele foglal­kozzunk. A legrégibb nemzetközi nyelveket, helyesebben nyelvkísérletéket, mint a Passi­lingva és társai, valamint az utánuk követ­kező kísérleteket teljesen figyelmen kiviil hagvva, mint nemzetközi nyelvről először a volapükről szólhatunk. Ez azonban bonyo- J liilt gramatikája és sok élő nyelvnél is nehe- | zebb volta miatt hamarosan bebizonyította 1 önmagáról, hogy nem megfelelő eszköz a nemzetközi nyelv eszméjének megoldására. Utána már nem beszélhetünk más nyelvről, mint az esperantóról, mint olyan nyelvről, amelyben meg vannak mindazok a kellékek, amelyek elmaradhatatlanul szükségesek ah­hoz, hogy egy nyelv .nemzetközi nyelvvé le­hessen. Az esperanto után következett ennek leszármazottja, amint az neve is mutatja, a német reform kongresszus által alkotott ido (ido : esperanto szóképző Jeszárniazottat jelent). Ennek a nyelvnek a keletkezése nem egyéb, mint nemzeti hiúság és az volt a cél­ja, hogy a nemzetközi nyellv megoldásánál a babért a németek vigyék el. Lehet-e egy még könnyebb nyelvet késziteni, mint az es­peranto? A veltlangot, csak (húsz betűből állónak írják. Szinte képtelenség, Ihogy az egyszerűség ily óriásnak látszó különbsége mellett is minden fogalmat kifejező, szebb hangzású llegyen, mint az esperanto. Amiből ,az következik, Ihogy a 'veltiang ismét egy tévútra tévedt kísérlet! — Rappoitra! A debreceni gyakorló­téren a kora hajnalban folytatta gyaikorla­ta.it a 61. gyalogezred. Az egyik századinál föl­;iint a vezénylő tisztek előtt, hogy Goldber ger Gyula nevű közlegény sápadt és levert. M egkérdezték tőle, mi baj,a, dö kitérő választ adott. Mikor a gyorsan forduló sorok frontot változtattak, kilépett a századosa elé Goldber­ger s ezt mondta: — Százados ur alássan kéreül," engedjen félre, mert nagyon rossizuil vagyok< — Mehetsz! — felelte a százados. G old henger mintegy ötven lőpesíriyire tá­vozott. Ügyet se vetettek irá, .hanem folyt to­vább a gyakorlatozás. Egyszerre hangos dör­renés hallatszott s az egzecirozó .bakák rémül­ten vették észre, hogy Goldberger hanyat vá­gódik. Odasiettek, de már élet nem volt iben­nek. Goldberger a fegyverével főbelötte ma­gát. A vizsgálatot, megindították. Kihallgat­ták az öngyilkos 'társait, .atkák azt vallották, hogy Goldbergert a minap egyik feljebbvaló­ja valami csekélység miatt megszidta s rap­porira idézte, Goldberger azt felelte: — Megyek rapportra, de csak az istenhez. Félt a büntetéstől ée .ezért a halálba me­nekült. Az öngyilkos iskolát végzett, intelli­gens fiatalember volt, azért szolgait három esztendőt, mert az érettségi vizsgálatát be­tegsége miatt nem tette le idejében. KÖZIGAZGATÁS ( - ) Tiz kerékpár és harminc revolver. A .rendőrség hiányos fölszereleseinek pótlása címén ia tanács ma délelőtt 1800 koronát utal­ványozott ki. Ebből az összegből :a ,rendőrség tiz kerékpárt és harminc uj 'revolvert fog be­szerezni, mint hogy a régi revolvereik ósdiiák és nagyon nehezen kezelhetők már. A kerék­párak az őrjáratoknak szükségesek, .hogy -a kerületeket jobban ellenőrizhessék. ^.mmmwmmmmmmmmmmm Gőzesolnakközlekedés a pénzügyigazgatóságtól. Telefon 740. sz. Telefon 740. sz Tiszavize 220 C. Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank Rudolf-téi* 5. szám. Rfl erán-szállod a, Budapest, V., Váczi-körút 82/a. ...... ­a Nyugati pályaudvarral szemben. Legmodernebbfii berendezve. Szolid családi ház, f Igyelmeit kiszolgálás. Igazgató: BALOG JÓZSEF. - Egy ágyas szobák :: 4 K-tól 7-lg Két ágyas szobák 7 K-tól 16-lg. :: mmmm®mm®mimmmw®ímm

Next

/
Oldalképek
Tartalom