Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-21 / 143. szám

t. 1913. junius 22. Ezekben Tisza gróf Oroszország legutóbbi akciójára tette meg reflekszióit. A helyeslés, mely szavait követte, bizonyít-' ja, hogy Magyarország külügyi hivatalunknak békés, de önérzetes és érdekeinkkel számoló politikáját teljes erővel támogatja. Az üzleti záróra kérdése a juniusi közgyűlés előtt. — Szivessy Lehel dr. Indítványa. — (Saját tudósítónktól.) Az üzleti záróra végér-évényes szabályozása Szivessy LehelN dr. törvényhatósági bizottsági tag indítványa kapcsán szóba kerül a juniusi közgyiilé-j sen is. A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg' már 'készített egy törvényjavaslatot a záróráról s ebben fölhatalmazást ad a városoknak, hogy a maguk hatáskörében szabályrendeleti uton szabályozzák az üzleti zárórát. Szivessy Lehel dr. indítványa most arra hivja íföl a közgyűlést, hogy amint a kereskedelmi (miniszter javaslata törvényerőre emelkedik, nyomban lásson hozzá a város a záróráról szóló szabályrendelet megalkotásához. Szivessy Lehel dr. indítványát közérdekű jelentőségénél .fogva egész terjedelmében itt közöljük: Nagyságos Polgármester ur! iMáa* a. törvényhozás i utján ás szabályozni ikivánjáik az üzleti záréra kérdését. Amiatt az összes lapoikibam oívasíható volit, a ikéiwasélőiház, a mostani itáirigyaiiása idején tetárigyaita a. ikieres'kei leleinüigyi .miniszter javaslatát az üzleti mr-árárél, amely 12 szakaszban szabályozza ezt ia .rég vajúdó .kérdésit A törvény javaslat 8. pontja értelmében fieÜlhataLmaztatnaik a vármíegyoi és v-áros-i Itörvényiiatóságok, hagy addig, amiig len-rói- törvény aeim i-ntézfeediík, a nyílt árusítási, üzleteik ((.boltok), üzleti záróráját a törvény 1—7. §-aiban ifiogla.lt (határozatok ikeretieiin belül és azoknak meigtfetMő alkalmazásával saját .'terüiletükön, szabáíyrenideletitel szabályozhassák. Az e szaíkasz .alapján alkotott szabailyarondeiletiek a .ker.esk.edelemiügyi miniszter jóváhoigyiása esetén, érvényesek. Tekintettel azokra a (nagyfontosságú szociális szempontokra, amelyeik ia kérdésinek siingős meigol.dását. iíndokdlttá It aszik és te, * —ea miért kerültél a törvény elébe? Beszélj, te kis semmirevaló. — Nem volt elég ennivalóm, — szólt nyugodtan a kis Tobrah. — Ez itt jó hely. — Beszélj őszintén — mondta a lovászmester, •— mert különben majd te fogod tisz-i. togatni az istállókat akörül a nagy vörös csődör körül, amelyik ugy harap, akár^ egy teve. j ? i — Mi olajsajtolók vagyunk, — mondta a kis Tobrah, lábával a homokban, kaparászva. Mi olajsajtolók voltunk, — apám, anyámnégy évvel idősebb bátyám, meg a nővérem. , — Az, akinek a holttestét a 'kútban találták? — kérdezte az egyik, aki hallott valamit a tárgyalásról. — Igen az, — mondta komolyan a kis Tobrah. Az, akinek a holttestét a kútban találták. Egyszer az történt, hogy mikor, azt már nem tudom, hogy betegség lepte meg a falut, ahol az olaj-présünk volt. Először a nővérem 'kapta meg a szemén és elvesztette a szemevilágát, mert mata volt az — a himlő. Aztán az apám, meg az anyám halt meg ugyanebben a bajban; igy hát mi többiek magunkra maradtunk: a bátyám, a'ki tizenkét esztendős volt, én, aki nyolc éves voltam és, a nővérem, aki vak volt. De az ökör meg az olaj-prés megmaradtak számunkra és mi olajat sajtoltunk, mint addig. De Surjun Dass, a gabonakereskedő becsapott minket, amikor üzletet kötöttünk és az ökör egyre engedetlenebb, makrancosabb lett. Az istenek szá-r mára gyüriivirágot raktunk az ökör vastag nyakára, meg a nagy gerendára, amely kiikiinitettel arr-a, hogy ,a feer-es'kediel'mi üzletekben alkalmazott hivatalnaköknaik ás elártus-itóknak már -egészségügyi szempontból ís alkalmat ball adni arra, hogy az egész napi fárasztó és ki merítő imnnk-a teljesítése uitián, az esti órákba,n testet fejlesztő és edző sportokat űzhessenek, tisztelettel (indítványozom, hotgy a tör vény hatóság, a törvények szentesítése után azonnal alkosson szabályrendeletet, melyben a, záróra kérdését, Szeged területére, a következőkben szabályozza: Tekintetbe kell venni a szabályrendelet megalkotásánál az évszakokat. Ennélfogva az év kát mészre osztandó fel, u. m.: május-szept emberre, szeptember-májusra. i A záróra természetesen változik az üzletek ágazata és természete szerint. 1. Kézmiüárru-, -(irőfösl), rövid-, bazár-, üveg-, rujha-, vass arainyműves, órás, bőr-, cipő-, könyv- és papirkereskedéseknél. Szeptember-május: reggeli 7 -órától, déli 12-dlg, déliutám fél 2 órától esti fél i9-ig. 2. (F-ügizer-, -csemege-, ih-ent-esáru, liszt. Szeptem-beir-május: reggeli 7 órától -déli 12-ig, délután fél 2 órától esti IféL .9-ág. Kivételt neim képezhetnek azok a:z üzletek sem, amelyeknek trafikjuk v-an. Máj us-szept-eonlber. Az -első -csoportba tartozó üzletek: reggel 7 órától 12-iiig, (délután 2 órától 7-dig. A második csoportba tartozó üzletek reggel 6 órától 12-iig, délután 2 órától 8-íg. Indítványozom, hogy -a kérdés alapos és beható tárgyalása céljából, a törvény szentesítése előtt méltóztassék: 1. a jogügyi, pénzügyi és gyáripari bizottság tagjaiból álló bizottságot kiküldeni, ameily a kérdés-t — a főkapitány ur javaslata alapján — behatóan tárgyalhatná és a sza.biállyrendelet javaslatát elkészítené. 2. Indítványozom, ihogy ez a (bizottság v-eigy-e tárgyalás alá a teljes v-asárnapi munkaszünetinek és az ünnepinapi félnapi munkaszünetinek -a kérdését és készítsen -erre vonatik-oiz-ólag. !ís szabályrendélietet. 3. In-ditváinyozom, hogy ugy a záréra kérdésében, mint a vasárnapi teljes -munkaszünet ás az ünnepnapi félnapi munkaszünet (ügyében metgalikcfamdó szabályrendelet javaslat iát — annak elfogadása -előtt — a Szegedi K-eresk. és Iparkamarának, a Lloydn-aik, -a Szegedi Kereskedelmi Testületinek, a Szegedi Kereskedő If j,aknaik, a Szegedi Kisi- ós Középberesk-eidöik ÉgyiesüLeténiek, az lUtaz-ók Egyesületének, -a Magántisztviselőik Egyesünyult a tető -fölé; még sem kerestünk semmit és Surjun Dass komisz ember volt. — Uram isten, -— szörnyűködtek a szolgák asszonyai, — gyermeket megcsalni! De hisz ismerjük jól a kereskedő-népséget! — Az olajsajtó régi iószág volt és bizony mi, bátyám, meg én, nem voltunk valami szörnyen erősek és a gerenda csapját nem tudtuk eléggé a kengyelhez erősíteni. — Persze, — szólt a lovászmester cifra ruhába öltözött felesége, a kör közepére lépve. Az erős férfinak való munka. Mikor ,még hajadon voltam és az apám házában éltem. — Csönd legyen asszony, — szólt rá a lovászmester, — folytasd, gyerek! — Ez még semmi, — mondta a kis Tobrah. A nagy gerenda egy napon leszakította a ház tetejét, nem -tudom már, mikor és a tetővel együtt lezuhant a hátsó fal nagy része is és mindkettő az ökörre esett s összezúzta a nyakszirtjét. Igy hát nem volt már sem házunk, sem présünk, sem ökrünk, — bátyámnak, nekem s nővéremnek, aki vak volt. Sirva mentünk el arról a helyről, kézenfogva egymást, toronyirányban át a földeken ; és a pénzünk 7 anná-ból és 6 pie-ből állott. Éhínség volt az országban. A nevét már nem tudom. Egy éjszaka, amikor mi aludtunk, a bátyám magához vette az 5 anná-t, amink még volt és megszökött vele. Nem tudom, hova ment. Az apám átka szálljon a fejére! Én meg a nővérem pedig koldultunk a környék falvaiban, de senki sem adott nekünk semmit. Mindenki csak azt mondta: Menjetek az angolokhoz, azok -majd adnak nektek valamit. Én nem tudtam, hogy mik letérnek véleményezés végett megküldeni -és az összes szakköröknek ikiás-o®, vagy ankét alkalmával szóban megadott nézeteivél összeegyeztetett javaslatát elfogadás céljából, a törvény szentesítését •követő legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni méltóztassék. 4. Indítványozom, hagy a meghozott szabály-rend© ['eteket — amelyeknek mega-lkoitásániál a Szeged szab. kiír. város törvényhatósági Ibiizcititsága modem szociális érzésének és igcmidoilkozásán-ak kétségtelenül tanújelét fogja adimi, ,a,z ,ország -összes törvényhatóságainak — hasonló -szabályrendeletek alkotása Céljából — át-a-dam méltóztassék. Indokolás: A fenti indítvány különös ésbeható ind-okolásira inem is szorul. A kérdés -a napilapok hasábjairól -ós az érdekelteknek állandóan megismétlődő előterjesztéseiből, a tekintetes KÖztör vény hatóság előtt imgyis ismeretes, mégis vagy ok -bátor agy -Nagyságodnak, mint a tekintetes Köztöirvényhatósiági Bizottságnak figyelmét erre az indiitványira felhívni, mert iaz -a -meggyőződésem, hcigy Szeged városának az elsőinek kell lenni az ország fővárosa után, ameiymietk -abbain -a fontos kérdésben — az összes -érdekelt képviseleteknek meghallgatása, után — a kérdésben rejlő font-os és -öl vitat hatatlan szociális igazságnak felismerése -után, áillást keill foglalnia. Hazai a bentartott póttartalékosokról. Egyik budapesti reggeli lap azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a hadvezetőség, be sem várva a létszámemelés törvényhozási uton való keresztülvitelét, a maga hatáskörében titokban és meg nem engedett eszközökkel már föl is emelte a létszámot. A közlemény szerint a honvédelmi miniszter egy ujabb rendeletével megfosztotta az uj véderőtörvény értelmében póttartalékba helyezett fölös számú újoncok nagy részét ettől a kedvezménytől és a rendes, bét -évig szolgáló katonák közé helyeztette vissza őket. A másik sérelem -pedig abban rejlik, ihogy noha az I—XIV. -hadtesteknél megszűnt már a kivételes állapot és a közöis hadügyminiszter elrendelte a tartalékosok, póttartalékosok és fölös számnak hazaküldését, ez a rendelet csak irott malaszt maradt, mert a fölös .számu - póttartalékosokat!, nevezetesen a végleg póttartalékba helyezetteket, bemártották a csapatoknál rendes három évi szolgálatra. A Délmagyarország budapesti tudósítója kérdést intézett erre nézve Hazai az angolok; de megmondták nekünk, hogy az angolok fehérek és sátrakban élnek. Tovább mentem, de nem tudom megmondani, hogy merre és hova jutottam és a nővéremnek és nekem nem volt már mit ennünk. És egyszer, egy forró éjszakán egy kúthoz értünk; ő sirt és -étel után kiabált és én azt mondtam neki, hogy üljön a kut kávájára és beletaszítottam, mert ő nem látott és jobb meghalni, mint éhen veszni. — Ó! ó! — siránkoztak karban az aszszonyok; — belelökte, ímert jobb meghalni, mint éhen veszni. — Én is bele akartam ugrani, de ő nem halt meg rögtön és a kut mélyéből utánam kiabált és én féltem s elszaladtam onnét. És valaki előjött a gabona/földekről és azt mondotta, hogy megöltem a gyereket és megfertőztem a kutat s egy angol elébe vittek, aki fehér volt és ijesztő, aki sátorban volt és engem ide küldött. De ott nem volt akkor egyetlen tanú se és jobb meghalni, mint éhen veszni. Aztán meg nem látott a szemével aztán csak apró kis kölyök volt. — Csak apró kis kölyök volt, — ismételte a lovászmester felesége. — De hát kí vagy te, hiszen oly gyönge vagy, mint egy tyúk és olyan apró, mint valami egynapos csikó, hát mi vagy te? — Én, aki éhes voltam, most torkig jóIaktám, — mondta a kis Tobrah, a homokban kinyujtózva. — És aludni szeretnék. A lovászmester felesége takarót boritott rá -és a kis Tobrah csakhamar az igazak álmát aludta.