Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-03 / 127. szám

1913. junius 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3. hogy olcsóbban lehetett volna a várpalotai birtokot megvenni. Nem, olcsóbban nem le­hetett volna, mert ez volt a legolcsóbb ár, mert többet is ér az a vételárnál. Különben azt kell tekinteni, hogy katonai célokra és nem gazdaságira kellett a birtok. Ö és a föld­miveiésügyi kormány egyáltalában, nem folyt be és távol állott a birtokvételtől és reméli, hogy Károlyi Mihály gróf korrigálni fogja el­hangzott vádját, melynek semmi alapja sin­csen. A Ház tudomásul vette Hazai és Serényi miniszter válaszát. Az ülés ikét órakor végződött. A vásárcsarnok tervpályázata — Nem adták ki az első dijat. — A bizottság javasolja, hogy sze­gedi építészt bizzanak meg a ter­vek elkészítésével. ­(Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt ült össze Lázár György dr. polgármester el­nöklésével a vásárcsarnok tervpályázata dol­gában kiküldött biráló bizottság, hogy a be­érkezett tiz pályamű közül a legérdemeseb­beknek odaítélje a pályadijakat. A pályázat nem járt megfelelő eredménnyel, amennyi­ben a zsiiri egyetlen pályatervet sem talált az első 3000 koronás dijra érdemesnek. Va­lamennyi pályamunkának közös hibája, hogy a praktikusság követelményei és a művészeti szempontok nem domborodnak ki bennük egységesen, nem simulnak össze és vagy az egyik van túlságosan a másik rovására, vagy megfordítva. Általános véleménye volt a bi­zottságnak, hogy a pályamüvek között egy j sincs, amelynek alapján föl lehetne épiteni a vásárcsarnokot, bár vannak a pályatervek között szépen sikerülitek. Ghez képest a biráló bizottság talált is olyan pályaterveket, ame­lyek a második és harmadik dijra méltók. A második 2500 koronás dijat az „Exelsior" jeli­géjű tervnek Ítélték oda. Szerzői: Klonczin­ger Pál és Ullerich Miklós, budapesti építé­szek. A harmadik, 1500 koronás dijat a „Ngylevelü lóhere" jeligével ellátott pálya­terv nyerte szerzője Koloizsvári Albert budapesti épitész. Eszerint tehát szegedi pá­lyaterv nem nyert dijat, állítólag van kettő, amelyeket a zsiiri megvételre ajánl a város­nak. Ugy halljuk, az egyik az Ottovay és Winkler cégé, a másik Müller Miksáé. Nagy részletességgel és alapossággal indokolja meg a zsűri a döntését. Kiemeli, hogy szigorúan szem előtt tartotta azt, hogy a pályatervek tartalmazzák-e azokat a helyiségeket, eláru­sító fülkéket szám és méret szerint, amelye­ket a tervezési program előirt. Nagy súlyt helyezett arra is, hogy a vásárcsarnokban minél könnyebb, zavartalanabb legyen a for­galom, az árusitó helyek könnyen áttekint­hetők és könnyen (megtalálhatók legyenek. Elsőrangú követelménynek tartotta a biráló bizottság a közegészségügyi szempontokat is. Végül nagyon fontosnak tálállta a bizott­ság azt, 'hogy a másfélmilliós vásárcsarnok ugy belső, mint külső alakulatában művészi legyen és díszére váljék Szegednek. Ezeknek a követelményeknek legnagyobb részbeni természetesen p dijazott pályater­vek feltelnek meg, bár kiemeli ia biráló bi­zottság indokolása, hogy a dijazott pálya­tervek sem a belső szerkesztés, sem a hom­lokzat tekintetében nem elégítik ki a kívá­nalmakat. Sőt mind a két dijazott tervnek ha­tározottan rossz a homlokzata. Az alaprajzi elosztása mindkettőnek kiváló s csakis azért nyerték el a pályadijakat. A biráló bizottság azonban méltányolva a jó eszméket és részben a jó megoldásokat, de meg a város érdekében, is, hat pályater­vet darabonként 600 koronájával megvétel­re ajánl a városnak. Ezek a „Délibáb", „Al­ku", „Fekete-fehér tárcsa", „Tiszta élelme­zés", „Boltivek alatt" és „Fénysugár" jeligé­jű pályatervek. A szerzők neveit most még nem lehet tudni, csak akkor bonthatják föl a jeligés levélkéket, ha a vételbe a szerzők beleegyeznek. A város a hirlapok utján fog­ja nyilatkozattételre fölszólítani a megvételi díjjal kitüntetett pályatervek szerzőit. Föl­említi még a biráló bizottság jegyzőkönyve a pályatervek közül 'három haladja tul a vá­sárcsarnok költségelőirányzatát, még pedig a „Tiszta élelmezés" jeligéjű 230,000, „Boltivek alatt" cimii 136,000 és a „Négylevelü lóhe­re" jelzéssel ellátott 80,000 koronával. Minthogy ia bizottság az első dijra ér­demes pályatervet nem talált, az a kérdés merült (föl, milyen terv alapján épüljön hát föl a vásárcsarnok? Erre vonatkozólag a kö­vetkező határozatot hozták: „Kivánatos most már a nagy munkát­lanságra való tekintettel, de meg azért is, mert a vásárcsarnokra a városnak égetően szüksége van, hogy minden további kísérle­tezés és huza-vona nélkül bízzon meg a ta­nács egy arra érdemes és alkalmas, meg­felelő képzettségű és feltétlenül szegedi épí­tészt a tervek kidolgozásával". Ezt a javaslatot terjeszti ia biráló bizott­ság a tanács elé, amely valószínűleg már a legközelebbi, csütörtöki ülésén dönteni fog a szegedi épitész személyére nézve. Az utolsó szó természetesen a közgyűlést illeti meg. A nyírbátori választás eredménye. Ma reggel kilenc órakor kezdődött meg a válasz­tás a nyírbátori kerületben. Két jelölt küz­dött a mandátumért, a JusthVpárti Hra­bovszky Guidó és a munkapárti Kállay Mik­lós, akit tudvalevőleg Vadász Lipót állam­titkár helyett léptették (föl!, aki időközben vis.'|zalépett. A választást Megyery Gyula, nyugalmazott kuriai biró választási elnök vezette. Mindkét párt nagy csoportokban vo­nult föl, a szabadban fölállított választási helyiségekhez. A katonaság és a csendőrség kivonult nagy készenléttel, de dolga nem akadt. Nyirbátor utcáin kortesek szaladgál­tak egész nap, mozgalmas volt az utca ké­pe. A munkapártan a hithű zsidó szavazók részére külön rituális konyhát átlitottak föl. A szavazást Kállay Miklós pártja kezdette meg. Délelőtt 11 órakor: Hrabovzsky 290, Kállay 210 szavazató1! kapott. A választás csak késő este ért véget, mert 30 község szavazott közel 3261 választóval. Az ellen­zéki jelölt támogatására lementek Mezőssy Béla, Apponyi Albert gróf, Károlyi Mihály, Fernbach Károly, Eitner Zsigmond, Sümegi Vilmos, Szmrecsányi . György, Veszprémi István, Horváth József és még más képvise­lők. Az elnök este hat órakor hirdette ki az eredményt, mely szerint a Justh-párti Hra­bovszky Guidó 260 szótöbbséggel győzött. Lukács László bécsi utjának eredménye. — A miniszterelnök nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Lukács László mi­niszterelnök vasárnap kihallgatáson jelent meg őfelsége előtt. Egyes lapok ugy jelentet­ték be ezt a hirt, mintha a miniszterelnök talán már meg is bukott volna, összefüggés­be hozták a Désy-perrel, mintha amiatt vált volna Lukács kegyvesztetté. Na és mára ki­derült, hogy az ellenzék megint 'tévedett egy kissé, sőt túlságosan rosszul jósolt, ugy, hogy a bécsi útnak fontossága csakis a hióbhirek miatt akad, tehát bécsi és budapesti beavatott források után le kell szögezni, hogy a király kegye Lukács iránt változatlan. Lukács László miniszterelnök kora dél­előtt megjelent ma a képviselőházban és hosszasan beszélgetett minisztertársaival, el­sőbben Hazai Samu báró honvédelmi minisz­terrel, aki ma az ülés végén a várpalotai bir­tokvásárláSról, egy sürgős interpellációra vá­laszolt. Beszélt a miniszterelnök Serényi Béla gróf és Beöthy László miniszterekkel, azután a munkapárt több tagjával. Tudósítónk kérdést intézett Lukács László miniszterelnökhöz a bécsi útról és a királyi audienciáról. A miniszterelnök a kö­vetkezőkben válaszolt: — Részletes jelentést tettem őfelségének a kormányzati ügyekről és valamennyi ak­tuális kérdésről. Azokon kivül, amiket a fél­hivatalos utján közöttem, nem sokat mond­hatok. őfelsége valamennyi előterjesztése­met tudomásul vette. Egyébként semmi rend­kívüli dólog nem történt. Ismertettem a hor­vátországi politikai helyzetet is, de erről még korai dolog volna nyilatkozni. Más, szintén avatott forrásból arról ér­tesülünk, 'hogy Lukács László miniszterelnök a lehető legkedvezőbb benyomást szerezte a királyi kihallgatás során. BÉCSI LAPOK ÉRTESÜLÉSE. A Neue Freie Presse jelenti: Hivatalos körökből azt jelentik, hogy Lukács vasárnapi kihallgatása folyó ügyekkel s különösen az országgyűlésnek hétfőn megkezdődő tárgya­lásával függ össze, mégis jól értesült forrás­ból jelentik, hogy a kihallgatáson szóba ke­rült a horvát válság megoldása is. A tegnapi kihallgatás már régebben volt tervezve s en­nélfogva nincs összefüggésben H Lukács— Désy-pörrel. Ennek ellenére teljesen kétség­telen, hogy Lukács jelentése kiterjeszkedett erre a pörre is és a kihallgatásnak ha nem is egyetlen, de mindenesetre főtárgya volt. Ez a pör nem renditette meg a királynak Lukács­hoz való bizalmát. Márészt azonban az sem tagadható, hogy Lukácsnál a legutóbbi hó­napok izgalmai következtében bizonyos fá­radtság állott be és most, amikor a pör tár­gyalása a miniszterelnök integritását teljesen helyreállította, ennek a kormányzási fáradt­ságnak szimptomá'i fokozottab mértékben mutatkoznak nála. Vájjon, ez a pillanatnyi kedv konkrét elhatározást érlelt-e meg a mi­niszterelnöknél, az még nem bizonyos s min­denesetre huzamosabb ideig fog eltartani, amig Lukácsnak ez az elhatározása tetté fog átváltozni. % Értesítés. Telefon 1203. sz. Legolcsóbb kárpitos-áruk beszerzési forrása. Dus választék kész diván, ottomán, matracok, gar­nitúrák, gyermekágyak stb. Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel • • • • .. • • kárpitos-üzlet Kossuth Lajos-sugárut6. szóm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom