Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-18 / 140. szám

1913. junius 15. DELMAOYARORSZAO T. alkalmából, de az üdvözlő határozatot egye­lőre el kellett (halasztani, mert a lengyelek és cseíhek kijelentették, Ihogy a határozat meg­hozatala közben el fognak távozni az üléste­remből, a délszlávok pedig még azzal fenye­getőztek, hogy tüntetni fognak az üdvözlés ellen- • • , j*u l — Plébános-iktatás Veprődön. Vasár­nap folyt Le — minit inekünk irjáik — Veprő­uön az uj plébános, Ketierer Mihály ünnepé­lyes beiktatása. Az ünnepség nagy misé vei fcezidődiött, moly;re a beiktatandó a kivonult diszlé vészeik és tűzoltók sorfala közölt vonult. A magymisót megelőzték a szokásos szertar­tások, melyeiken mint az egyházi hatóság képviséleje Bach János esperes, mint a viLá­gi képviselője Rabarczy (báró segédkeztek. A lélekemelő szertartások közben Bach János, esperes mondott német, majd magyar nyelvű (beszédet a híveknek, melyben — hivatkozva az ünnepelt eddigi működésére — biztosította az ájtatos hallgatóságot arról, Ihogy buzgö, derék lélkipásztorit kaptak. (Majd áttért az ifjak nevelésére, melynek azonban esak ugy lesz eredménye, ina a szülőik segítik az uj lelkipásztort, inert csak közös erővel nevei­'hetnek a magyar hazának életerős polgáro­kat. Ezután Müller Jakab, veprődi káplán olvasta fel mind magyar, mind német nyel­ven a kinevezési okmányokat. A most már jogos plébános fordult ekkor híveihez s előbb német, azután magyar beszédben vázolta a jó lelkipásztor s a hivek egymás iránt való kötelességeit. Kiemelte különösen a szerete­teit, a tiszta, az ideális szeretet, mely őszinte, kitartó, általános és inem különböztet. iA mise alatit a veprődi férfikar emelte a 'hangulat ünnepélyességét FL inger Antal és ScuUéty Andor kántortanítók vezetése alatt. Eminek végeztével .a megliivott vendégsereg a plébá­niára vonult, ahol a díszebéd volt. Ketterer Mihály plébános után iBábarczy báró és Gur­wein, kulai szolgabíró, mint a világi hatóság képviselői emelték poharukat az uj plébános­ra, majd Faller Alajos dr. községi jegyző a nemzetiségekről s a veprődi németek haza­fiasságáról emlékzett meg. Bach János espe­res s Martin József c. kanonok plébános után Steinhardt József, veprődi gazda mondott sikerült 'beszédet, a tantestület nevében pedig SciMéty Andor kántortanító. — Szereimi dráma. Kedden este sze­relmi dráma történit Szegeden, a (Rákóczi-ut­cában. Este ifélnyolc órakor a tizennyolc éves Somogyi Mariska húgával 'együtt az artézi lkutra igyekezett, amikor Árva Antal kőmü­vessegéd utjáa állta. ,Ez az Árva Ihárom év óta udvarolt a leánynak, de a szülők ellenezték a házassági tervet és kiatdák a legény útját. M'ost igy szólt a legény a leányhoz: — Mórt haragszol rám, Mariska? A leány szó nélkül tovább ment, mire a legény revolvert rántott és kétszer a leányra .lőtt. Mindkét golyó talált s megsebezte So­mogyi Mariskát, egyik a karjába, a másik a mellébe fúródott, ugy hogy véresen, kiáltoz­va menekült be a lakásukba, ahol összero­gyott. Á merénylő legény ékikor magára lőtt, 'de izgatottságában csak ibalkarját sebezte meg. A nagy zajra előszaladt Mészáros Sán­dor rendőr. Ahogy Árva Antall1 meglátta, el­kezdett szaladni, s a rendőr utána. A város 6zélén már-már elfogta, mikor Árva 'bicskát vett elő és mellheszurta magát. Közben na­gyon sokan szaladtak össze, értesítették a rendőrséget. Sass Lajos rendőrbiztos, vala­mint Berkes doktor jelentek meg a Rákóczi­utcán és a szerencsétlen leányt a kórházba szállították életveszélyes sérülésével. Később •a legényt is 'bevitték .a közkórházba és kon­statálták, hogy súlyosan megsérült. A me­rénylő férfi leveleket hagyott bábra és kérte, hogy közös sióba temessék a leánnyal. Ami­kor pedig a reuidőrbiztos ki akarta hallgatni, egyszerűen elutasította, — Mi köze hozzál — kérdezte és megtagadott minden fölvilágo­sitást. Árva Antalt raibiátus .alakinak ismer­ték, akivel nem egyszer meggyült már a rendőrség haja. Valószínű, hogy ha állapota javul, vizsgálati fogságba helyezik. A leány sérülése életveszélyes. — Uj zenemU. Káldory István, a Szeged­ről Budapestre ikerült zeneszerző, aki már •eddig is szép sikereket ért el, most uj zene­müvet adott ki. Lovászy Károlyinak „Kint a ligetben, ha itt a nyár..." cimü kuplójiához irt kéllemes csengésű, könnyű muzsikát, a mely gyorsan elterjedt a budapesti kabarék­ban és orfeumokban. Káldory zenemüve a budapesti „Harmónia" kiadásában jelent meg, Szegeden pedig Várnay L. könyvkeres­kedésében kapható. — Uj életpálya müveit nők számára. Az intelligens középosztály gyermekei szá­mára uj életpálya nyilt meg, mely egyúttal biztos megélhetést is biztosit, mert a növen­dék-korban zsebpénzt, később emelkedő fize­tést, teljes ellátást és .ruházatot, aggság és betegség esetére pedig nyugalomdijat ínyujt. A Gondviselés cimiü, ápolónőket képző kór­házegyesület nyújtja ezt a megélhetési mó­dot, miikor pályázatot, hirdet azoknak a sze­gényebb sorsú leányoknak a számára, kiket hajlandóságuk .asz) eszményi, valóban nőies és emberibaráti pálya felé vonz. Az egyesület ujabban, hogy ápolónőink gyakorlati 'kikép­zéséről legjobban gondoskodjék, a főváros legszebb helyén kórházat alapított és az ápo­lónők szép otthona is ugyanebben a kerttel övezett házban van. Külföldi mintára, kö­zös ebédlővel, fogadó és társalgó teremmel, könyvtárral stb. van ellátva. Csak olyan hölgyek pályázhatnak, kik 18—35 évesek, legalább négy polgári iskolát végeztek vagy ezzel hasonló értékű előképzettséggel ibirnalk, lehetőleg a magyaron kivül más (német stb.) nyelven is beszélnek, 200 kor. kaucióval és az előirt szerény kelengyével rendelkeznek. Kiképzésűk két évig tart. A sajátikezüleg megirt .kérvényhez következő okmányok csa­tolandók: 1. születési, 2. erkölcsi, 3. oltási, 4. az elvégzett legmagasabb iskolai .osztályról szóló bizonyítvány, .5. sajátkezüleg irt élet­leirós, 6. kiskorú folyamodónál a szülők vagy gyám, férjes nőnél pedig a "férj Írásbeli hete-' egyező nyilatkozata, 7. kiskorú gyermekekkel biró nőnél egy okirat, mely igazolja, hogy gyermekei eltartása biztosítva van, 8. okirat, mely szerint .kötelezi magát, ihogy a két évi kiképzés után legalább további 3 évet aa egyesület kötelékében tölt. Fevótelre jelemt­kezés időpontja minden hó 1-én. Érdeklődők­nek felvilágosítást nyújt, s az egyesület alap­szabályaival, valamint minden egyéb ,útba­igazítással szivesen szolgál az egyesület igaz­gató-főorvosa, Fialka Gusztáv dr., vagy se­bész-főorvosa: Gellért Elemér dr. (Budapest, VII. Ilka-utca 51. Gondviselés kórház. —- A bulgáriai földrengés pusztítása Giurgiuból jelentik: A szombati földrengés, a mely délelőtt tizenegyednél órakor (történt, egész Bulgáriában óriási kárt okozott és ka­tasztrofális következményeket vont maga után. Gornja-Orhovica községben a földren­gés következtében sok ház beomlott és há­romszáz ember sérült meg. Az anyagi kár óriási. Rettentő pusztitást végzett a földren­gés Tirnovóban és Leskovicban is, több falur pedig egészen elpusztított. Tirnovóban ösz­szeomlott a gimnázium épülete, amelyben igen sok nebesültet helyeztek el. A romok számos diákot maguk alá temettek. A föld­rengés után több helyen forró vizű forrás 1 bugygyant elő. IGornja-Orhovicában is is ok j nyilvános épület, közöttük az iskola is, azon- \ kivül a cukorgyár, a pályaudvar épülete és a spirituszgyár is összeomlott. Leskovicében az elmegyógyitó intézet épülete meggyuladt és elpusztult. A halottak száma igen nagy. A lakosság a szabadban tartózkodik. Az ín­ség igen nagy. , — Fölrobbant olasz vitorlás-hajó. Szmirnából táviratozzák, hogy a Kliferta olasz vitorláshajó a kikötőből való elindulása után egy elszabadult aknára került, amely fölrobbant és a hajót teljesen elpusztította. A szerencsétlenségről még nem tudnak részle­teket s a halottak száma is ismeretlen. — A föld leghidegebb helye. Sehol a világon nincs borzalmasabb, vigasztala­nabb és hidegebb hely, mint a szibériait Verkhoyansk, ahol a szerencsétlen politikai foglyok élnek, akik idő előtt megöregednek, meghalnak a hidegben, fölfordulnak az éh­ségtől, elvesztik eszüket vagy öngyilkosságát követnek el. Egy világutazó, aki szemtanuja volt az ottamii borzalmaknak, a következőket beszéli el: Nem volt könnyű dolog Verkbo­yamsfeot elérni. Végre is nagynebezen elju­tottam a hírhedt faluba, iha azt .a pár nyomo­rúságos kunyhót és piszokdombot falunak lehet nevezni. Csak két ház van ott, ami meg­érdemli ezt ía nevet: a templom és a főfel­ügyelőnek, meg az alantasainak a 'lakása; a többi „lakás" apró, rossz sátor, ahol a poli­tikai bűnösök élnek itaicatszámra összezsú­folva. Ut, ösvény egyáltalán nincs a faluban ós mindenütt rettenetes .csönd némaság és sötétség uralkodik. Vrklhoyansk környékén nincs állat, semmiféle madár és az egész tél egyetlen borzaim,as éjszaka. Posta csak négy­szer érkezik évemkint, leveleket, erősen cen­zúrázott újságokat és egyes foglyoknak kevés pénzit hoz. Képzelhető, bogy a szerencsétlen embereik milyen sóvár vágygyal várják a postát, .amely bárt hoz távoli otthonukból..,. A legmegrázóbb látvány, amit életemben lát­tam, a posta érkezése. Egyesek hisztérikus görcsöket, kapnak, mások elájulnak, sírnak, mint a kis-gyermekek, .amilkor .hazulról levél érkezik. A szerencsétlenek egyike, egy Abra­moff nevű orvos, több mint egy éve nem ka­pott 'Levelet. Épen jelen voltam, — teát főz­tünk, a kőkeménnyé összefagyott teát kala­páccsal; kellett apróra törnünk, — amikor le­velet kapott. Hót hónappal azelőtt irták ós azt .tartalmazta, hogy az anyja haldoklik. Az orvos előbb fölzokogott, majd eszelős neve­tésbe tört ki. Másnap a hivatalnok, akinél ebédeltem, futólag megjegyezte, hogy Abra­moffot holtan találták. „Fölakasztotta magát a bolond!" — mondotta szárazon a hivatali­nak. A ihosszu téli hónapok alatt senki nem hagyhatja el a házat. Az éjszaka végnéLfeülii, a csönd rémséges. A foglyok órákhosszat ül­nek a kis viskókban a itüz körül, anélkül, hogy megszólalnának. Egyikük-másikuk né­ha elbeszéli múltját, ha van még elég szel­lemi ereje visszaemlékezni szabad életére. A legtöbbje elborult elmével* érzéketlenül ül­dögél a fapadon ós kifejezéstelen szemeivel belebámul a semmibe. Szökéstől nem lehet tartani, .ezért a foglyok meglehetős szaba­don élnek. Hova is menekülnének ott, távol a civilizált világtól, ahol száz és száz mér­földnyire nem találnak embert, életet és ele­séget. Azután a hideg, az erdők, a jég, a hó lehetetlenné teszik a szökést. ,A hivatalnokok itt, a halá'l országában, ivással és kártyázás­sal töltik az időt. Ez az egyetlen, foglalkozá­suk. Az ital és a kártya feledteti velük mé­m.iieg a világ leghidegebb helyének borzal­mait. — Gyilkos vadorzó. Székesfehérvárról jelentik: Szabó János, Vavró József és Fü­löp István várpalotai vadorzók az elmúlt (hét egyik napján együtt barangoltak az isztimérí erdőben. Szabó és Vavró egy elejtett szarvas húsán összevesztek és Vavró hátulról főbe­lőtte Szabót, aki nyomban meghalt. A gyil­kos fenyegetésekkel hallgatásra bírta Fülö­pöt és otthon Szabó feleségének azt mondta, hogy Szabó az erdőben elvált tőlük és többé nem találkozott velük. Miután Szabóné na­pokig hiába várt az urára, följelentést tett a csendőrségen és a nyomozás során kiderült Vavró bűnössége, akit letartóztattak. A meg­gvilkolt ember holttestét föloszlásnak indult állapotban találták meg. • i

Next

/
Oldalképek
Tartalom