Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-01 / 126. szám

12 1913. junius 1. tóról. De vájjon szűkség van-e erre? (Meg vagyok róla győződve, hogy ,a szülői jelenlét igyetleraegy tanulót- sem huz át a vizsgátkan. Sőt legtöbbnyire ép lazákra, hat feszélyezőleg, akilenek a kedveért a vizsgán inegjeilenteik. A legtöbb sz-ülő — és itt főleg a igyöngébb tanulók szüleit értem — :tan utógot tehet amellett, -hogy rendesein -maguk a, gyermekek ikórik őket a vizsgáktól. való távolmaradásra. Aztán me feledjük, -hogy ez a szülői elleniönzés már csialk -azért is fölösleges, ment a itamáni eskü bizonyára nagyobb hatású, mint a laikus Szülők laiküs ellenőrzése. Hosszra évek óta folyik ia vita a paedagogusok között a vizsgáikról. iNem osodia, hisz a kínaiak is nehezein váltaik még a -copftól. A vitának legjobb volna .azzal v-ágiet vetni, hogy a vizsgáikat — eltörlik. Hogy az még eddig meg nem történt, talián nem ás a tanárokon -muiliik. Mert, hogy ,a vizsgákért ők' maguk sem rajonganak, ;az bizonyos. S—l. (o) Vizsgák a városi főgimnáziumban. A kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnáziumban az 1910—13. tanévvégi vizsgálatokat a következő sorrendben tartják: Jranius 6tón vizsgálat a vallástan,ból az I—VII. osztályokban. Jramius 9—14. szóbeli érettségi vizsgálat. Jranius ;25. délelőtt 10—-11 vizsgálat :a francia nyelvből, 11—1. a gyor-irásból. Junius 16. vizsgálat a tátim, görög nyelvből és görögpótlóból, az V. osztályban, ,a német, latin és magyar nyelvből a VI. osztályban;; a latin, görögpótló és görög nyelvből ,a VII. -osztályban. Jtmiius 17. vizsgálat -a számtan, ra jz, föld-rajz és természetrajzból aiz I. A) -asztálybain; -a latin ós malgyar nyelvből) az I. B) osztállybain; a számtani, -földrajz, rajz és természetrajzból az I. C) -osztályban; ia rajz, számtan, földrajz és term-észtrajzbél a I-I. A) osztályban; a latin -és magyar nyelvből ia II. C) -osztályban. Jranius 17. (kedden) -délután fél 4 órakor a IV—VII. oszt. tanulók tornaversenye az -ujkSizegedi játéktéren-. Jnnins 18. vizsgálat a földrajz, természet-rajz, rajz -ós számtanból -a II. -Bt) -osztályban; a magyar, latin és német nyelvből a III. A) -osztályban, a lat-in, -német és magyar nyelvből -a III. B) osztályban; az algebra, -rajz, -történelem és természetraj zból a IV. A) -osztályban; a latin, magyar és német ínyélvből .a IV. IB) -osztályban. Junius 18. (szerdán!) délután fél 4 órakor az I—III. osztályra tanulók tornaversenye -az iíjszegeda játéktéren. Jranins 19. vizsgálat a magyar nyelv., történelem ós német ínyelvből az V, osztályban; ,a történelem, görög ny. és görögpótlóból a VI. -osztályban; a meninyiségtan és természettanból1 a VII. -osztályban; Junius 19. a magántanulók Írásbeli vizsgálata, Június 20. a- magántanulók szóbeli vizsgálata. Jranius 21. vizsgálat a latin, és magyar nyelvből az I. A) (osztályban; a számtan, r-azj, földrajz ós terinészerajízból az I. B) -osztályban, a latin és magyar nyelvből az I. C) osztályban, ,a. II. A) (osztályban (és a II. B) osztályban, -a földrajz, természetrajz, -rajz és számtanból a II. C." osztályban; ia történelem, földrajz, számtan és rajzból -a. -III. B!) -osztályban. Jranius -23. vizsgálat a számtan, rajz, -földrajz s történelemből a Iill. A) osztályban, a latin, maigyar és német. nyelVbő-1 a~IV. A) -osztályban; -a történelemből, .természetrajz, algebra és rajzból a IV. iB) osztályban, a mennyiségtan és természetrajzból az V. 'osztályban; a természetrajz és mennyiségtanból a VI. osztályban; a magyar íny,, történelem és német nyelvből a VII. 'osztályban. — Június 29. délelőtt 8 órakor ünnepélyes „Te Denrn", a (tanév bezárás,a, jutalmak és biz-ony-itváinyok kiosztása. Az igazgatóság. TUDOMÁNY ES IRODALOM. Salamon Gyula verseiből. A HALÁL \Ki vagg? ... Ki vagy, te rém? . . . Rejtelmes árnyék, ÍJ1 Ki rámmeredsz dermedten, hallgatag? Torz, — ,s mégis, mintha csak magamra látnék Benned, sötétre égetett sálak . . . Zord ébresztő, aki aludni szálit . . . Oly idegen és mégis ismerős, Ki hiven mintáz s ellenemre torzít S bár mozdulatlan, ugy rémlik . . . erős . . . Remegtető szód borzongat, szokatlan Hajnalba tévedt éjféli zene . . . Elfojtott hangod ellenállhatatlan, Koporsós ember, —- homály szelleme. Irtózatos . . . hideg, ki vonz magához . . . Rut színtelen, ki mégis látható . . . Dísztelen ur, ki mégis méltóságos . . . Angyal vagy? sátán? . . . szellem, vagy bakó? SÍRVERS Itt nyugszom én, ki sokat éltem, Ki ujjongtam, ha napba néztem. Itt nyugszom én: tobzódó szellem, Én, éhenmaradt telhetetlen. Itt nyugszom én, a korhely gége, Én, bormegitta, föld-vendége. Almok nélkül az álmok papja, Én, kisemmizett csörgősapka. Dus pénztelen ék bölcs pazarló, Sarkantyús, tapsos ébrenalvó. Szárnyatlan, néma-vak pilóta, Én, menybejáró ítolvajináta. Itt nyugszom, én, a rózsalelkü, Bolond-bátor, de békekedvü. Itt nyugszom, én, akit szerettek . . . Ki megbocsátom, hogy feledtek. BSII Déím&gya r ország előfizetési ára Szegeden; egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra kor. Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24. 12.- „ 6.— n 2.- * 28.— kor. 14.- „ 7.- „ 2.40 „ aiHIIIIHIBIlHBII mdáaűcööhjlka (JÓL TESZED.) Egy korosmár-osnál, akiinek a -bátyja -orvos-, az öccse pap, arról folyik -a szó a vendégek között, ik)i mit nevel a fiából, A korcsmáros: iÉin a legostobábbnak majd átadóm ,a korcsmát, a többi fiamat meg taníttatom. — Jól teszed, szól az egyik vendég, az apád is uigy csinálta. (MEGLEPETÉS.) A pap-a mutatja Erzsikének újszülött öccsét: Látod, kis lányom, a góly-a hozott neked egy kis öcsikéit! Erzsike: -Jaj de kedves! A mama is látta már? • (KÉT PAPA.) Pityereigv-e talált a múltkor -egy ur egy kiö-rülbelül 4 éves kis lányt, a Tisza iLaj-osHköniton, Az ur megsajnálta a leányt és azt kérdezte: — Hogy bivnak, kis lányom? — Ilonkának. De mivel -a -családi nevét is meg laikiar-ta tradbi, hegy ;a nyilván -eltévedt gyerek haza küldéséről -gondoskodjék, tovább faggatta Ilonkát: Mi — Hiát az édes apádat, hogy íhivjálk? — Apáimát? Nékem két íapám van1. — Hogy-hogy?! — Az egyik a -böjt-önben van, szólt selypítve, a másik noieg otthon van a mamáinál. SZENVEDÉS. A fiatal asszony maga főzte az ebédet és -az urával együtt már a hasnál tartanaik, de :a férj egy szóval s-e dicsérte még -a menüt. Az .asszonyka egy darabig vár, de aztán haragosan kifakad: — iHallod, tapiratatlah -vagy ... Rosszul -esik nekem, hogy -egy szóval sem -dicséred az ebédet, -pedig mennyit szenvedtem, amig megcsináltam ... — (Ez semmi, — (felélte -a Iférj. — Képzeld el, mennyit szenvedek ón, amig — v-égigeszem. MÉG VÁRHAT. lEgy vidéki hősszer-elm-esről szól ez -a történet. A szinész nagyszerűen játszotta a színpadon az amorcsokait, aiz életben viszont mint ad-ósiságcsiinálló töltött be kitűnő szerepkört, Abban a vidéki városban, ahol legutoljára v-olt -a társulatával, már mindenkinek tartozott, korcsmárosnak, laikásadónaik, szabónak, szóval az -egész városinak. Valami egészein különös talentummal sike-. rült néki mindig kijátszani a hitelezőit, rnin-dik voilt valami kifogása. Amig -aztán egy szép napom fölszedte -a sátorfáját a társulat és elutazott. A szinész, amikor a pályaudvarra kihajtatott, már -azt hitt-e, hogy -el van intózv-e az ügy a 'hitelezőkkel. Hanem amikor már fönt állott a vasuiti kocsi lépcsőjén, egyszerre észrevette, hogy rohan felé egy ember. Hitelező volt, -a Ifőpinlcér a kávéházból. — Mit -alkar? — ik-étrdiezte -dühösein a szinész. — Kérem, azt a kis tartozást... — Jó, jó, hát olyan sürgős volt ez! — -Azt tetszett mondani, hogy mielőtt elutazik: ... — Hát mit akar, még nem utaztam el! A TALENTUM. lEgy .hypermoderm kép -előtt, a tárlaton. A képet -egy előkelő, gazdag ur -nézi, -akineik el! alkarja -admli a festményt, a művész pedig ott áll -előtte és magyarázza néki -a kép szépségeit, — Szép, szép, — felelte az ur, — ide látja kérem, ön inlagyon -is egy irányban csinálja a dolgait... — -Hogy érti ezt? — Hgy, hogy -azt hiszem, a festéshez más is kell, miint sz in vakság...