Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-10 / 133. szám

i. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. junius 11. utazott, hogy összeköt te tés ei ,révén minden befolyását harcba vigye Tisza elten. Már szamljaton reggiel arról' keltett meggyőződnie, hogy a király semmiféle, nem alkotmányos tényező tanácsát ki nem kéri, hanem Lukács László ajánlatára és a maga elhatározásából okvetetlenül Tisza István grófot nevezi ki miniszterelnökké. IMihélyt erről lAindrássy tudomást szer­zett, azonnal érintkezésbe lépett az ellenzéki pártok vezéreivel és értesítette őiket, hogy most már lemond a hatvanhetes pártok kon­centrációjáról és fölszólítja az ellenzéki pár­tokat, hogy programföladás nélkül ugyan, de különleges programpontozatak nélkül okvetet lenül egy táborba tömörüljenek, Iha Tisza Istvánt megbuktatná akarják. Az ellenzéki pártok eleget tettek e fölszó ­Hitástiak és már szombat este érintkezésibe lép­itek Andrássy Gyulával, hogy az egyesülést és módjait, megállapítsák vele. Szombaton este a Justh-pártban nagy tanácskozás volt, amelyen elhatározták az ellenzéki pártok egy táborba való tömörülését és megállapodtak, hogy az uj pártot hat tagú igazgatóság kor­mányozza; Az igazgatóság tagjai a .követke­zők: Andrássy Gyula gróf, Vázsonyi Vilmos, Désy Zoltán, Károlyi Mihály gróf, Batthyány Tivadar gróf ós Zichy Aladár gróf. Alkalma­sint még egy hetedik tagja, is tesz az igazga­tóságnak és pedig Apponyi Albert, gróf. Az igazgatóságban tehát benne vannak a pártonkívüli hatvanhetes csoport, a (demok­rata-párt, a Kossuth-párt, a pártonkívüli füg­getlenségiek, a Justh-párt és a néppárt. A ve­zérek közül azonban kimaradt Kossuth Fe­renc és Justh Gyula is. A Justh-pártnak a csatlakozását Batthyány Tivadar gróf moz­d.itotta elő, a'lcd megnyerte Földes Bélát is, a M tudvalevően a leghatározottabb ellensége volt a fúziónak. Az ellenzék azt .hiszi, hogy csütörtökön, az uj kormány bemutatkozásakor mint egy­séges párt jelenik meg a 'képviselőházban. Hogy aztán mint tesz .egységes belsőleg és meddig marad meg aiz egység, az más kérdés. Nagy használt Meidinger töltőkályha olcsó áron eladó Kárász-utca 9. T O €r ÜL m izájpadiáH nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. HÍREK. Főkántort választ a zsidó hitközség. (Saját tudósítónktól.) Juriins 19-én tesz a zsidó hitközség ősgyülése, amelyen iSchorr Mór öröke, kerül betöltésire. A főkántor! ál­lásra hetekkel ezelőtt hirdetett pályázatot a hitközség elöljárósága és a nagyszámú pályá­zók közül báromat — hivott meg próbaének­lésre. Ugy látszott, hogy a hivők legnagyobb részének tetszésével Abranofvics, szabadkai főkántor hangja, zenei, tudása és képzettsége találkozott, amiből arra lehetett következtet­ni, hogy a szabadkai főkántort minden inci­dens és különösebb ikorteskedés közbejötte nélkül fogják iSelliorr utódának megválaszta­ni. Ami különben — hitközségi ügyről lévén szó — fölötte üdvös és kivánatoís is. Nem igy történt. (Már a közgyűlés, amely javaslatot terjeszt az ősgyülés elé, csak szó­többséggel tudta meghozni határozatát, a melyei Abranovicsot ajánlotta az ősgyülés­uek. A borteskedós azóta egyre nagyobb mé­reteket öltött, ugy, hogy a tartózkodó, vagy a kevésbé disztingvált kortesjelszavakitól ép oly hangosak egyes körök, mintha legalább le általános tisztuijitás lennie a városházán. Azok, akik Ahrapovics megválasztása mellett törnek pálcát, a hitközség vezető em­iereinek véleménye 'mellett szakértők vélemé­nyére hivatkoznak, köztük első sorban Kö­riig Péternek, a zeneiskolai n agytatenturnu igazgatójának véleményére, aki a próbaének­tesrie meghívottak közül föltétlenül a szabad­kai főikántornak átélte oda az elsőség pálmá­ját. Mások viszont azt hangoztatják, hogy a debreceni főkántor is megfelelt volna, de őt visszaléptették. íMeg kell .törni — mond ják — egyes körök uralmát és meg kell választani, hogy nem az lesz Szegeden a zsicló .főikántor, akit X. vagy Y., hanem az, akit a hivők akar­nak. Ezek a szabadkai főkántor elejtése és annak érdekében agitálnak, hogy három ujabb próbaéneklés tegyen. Hisszük, 'hogy az igazán teljesen szükség­telen harc nem fog továbbra kiéleződni. Azokból, amiket produkált a zsidó hitközség, .azt látjuk, hogy a vezetés jó kezekben van. És a ikántorválasztásinál minden egyéb néző­pont felett dominálnia kell annak az etikai és szertartási elvnek, hogy akit meghívtak próbaéneklésre, anniaík az ügyét komolyan, ér­deme és a hitközség érdekei szerint bírál­ják el. i — Az Est kolportázs-jogát megvonták A kormány Az Est űímii laptól .megvonta az egész ország területére az utcai elárusitá's jogát. — Kétszer választottak rektort. A bu­dapesti tudomány egyetemen a rektorválasz­tó tanárok ma délelőtt Kiss János dr. rektor elnöklésével összeültek. .A rektor bejelentet­te, hogy az idén a jogi fakultásból .kell rek­tort választani, a mire -egyhangúan megvá­lasztották Flisz Sándor dr. nyilvános ren­des tanárt, volt igazságngyminisztert jövő évi rektorrá. Plósz Sándorért .cteputáció ment, amely közölte a választás erecknényót, Plpsz azonban kijelentette, hogy hajlott 'korára, tö­ródöttségére és másnemű ed foglaltságára való tekintettel a rektori méltóságot nem fogadja el. Erre a rektorválasztók újra összeültek ós megválasztották az egyetem jiövő évi rekto­rának keveházi Kovács Gyula jogikari pro­déká.nt, akit küldöttség utján értesítettek. Kovács Gyula kijelentette, hogy elfogadja a rektori tisztséget. — A jószívű hadtestparancsnok. Ter~ sztyánszky Károly hadtestparancsnok na­gyon jószívű ember. A tavasz fázós, sáros napjaiban elrendelte, hogy gyakorlatokon rnem szabadi nider-t vezényelni Szombaton ujabb rendelet lepte meg a hadtestparan.es­nokság alá .tartozó ezrediródákat. A katona­tiszteknek tudvalevően nyilvános helyen csak kabátban (vaffenirokkban) volt szabad meg­jel einniök. A hőség kezdete óta a katonák a tiszt itó-tüz kínjait állták ki a vastag és fe­szes kabátban, A hadtestparancsonk mosit el­rendelte, hogy a tisztek, mig a hőség tart, bár hol és bármikor a könnyű blúzban is megje­len,hatnak. Csak ott kötelező ezután is a vaf­•fienrokk, aholl az uralkodóház valamely tagja van .jelen. — Nem lesz többé deficit a tnu kás­blztositónál. A munkásbíztositő eddig az egész országban deficittel dolgozott, amióta csak megalakult, öt millióra rúgott már a\ deficit, amikor egy birói itélet most egyszerre be fogja szüntetni azt 'az okot, amely a de­ficitet előidézte. Ez az ok az ugyanis, hogy a munkás minden héten befizette a .maga já­rulékait, a munkaadó .pedig nagyon sok eset­ben .magánál tartotta a levonásba helyezeti filléreket, anélkül, hogy azokat a muinkás­pénztárakhoz beszolgáltatta volna. A mai na­pig mindez megtörténhetett, mert a munka­adóknak nem kellett félniök Valami súlyo­sabb következményektől. A be nem szolgál­tatott járulékok ügye rendőrbiróságilag el­bírálandó kihágás volt és hogy kitűnő köz­igazgatásunk nem valami nagy mozgékony­sággal és eréllyel intézte ezeket az ügyeket, azt mondanunk is fölösleges. Most azonban fordulat történt a járulékok befizetése dol­gában. Oravieáról indult ki a .mozgalom az ottami pénztár a járásbíróság elé vitte a dol­got és egy konkrét esetből kifolyólag ki­mondta a birói itélet, hogy a járulékok be nem szolgáttatása közönséges sikkasztás. Fölebbezés folytán a temesvári tábláihoz ke­rült az ügy és elhangzott a végső szó, a tábla elfogadta az oravicai bíróság érvelé­sét és. a birói. itélet most már elvi jelentőségű s alkalmazni is fogják a jogszolgáltatás egész mezején. Igy áll, illetőleg most ,már az or­szágos munkáspénztár öt millió koronájá­nak a dolga. A .munkaadók ellen a törvény egész szigorával föl lehet lépni. Sarkaái Ignác, az országos munkásbiz­tositó pénztár igazgatója a nagy .horderejű Ítéletről a következőket mondotta: — A .munkáspénztár o.k nélkül nem fog bűnügyeket csinálni. Mindenesetre hivatkozni fog a,táblai döntésre és végső esetben, ha rá­kényszerítik, élni is fog vele. Bizony a ma­gyar munkaadók nem szeretnek fizetni. A munkásbiztositó pénztár künmlevőségej tény­leg nagy összegre, milliókra ru'gnak. De eb ben nagy része van a rossz gazdasági esz­tendőnek. Nem is .egynek ... A szomorú gazdasági konjunktúrákban rejlik a baj oka., A Kúria ifogja egyébként eldönteni végső fokon, hogy mint sikkasztókat kezelik-e azo­kat a munkaadókat, akik nem szolgáltatták 1 be a munkásaiktól levont járulékokat. Az országos pénztár fenyegetés gyanánt meg­indít egynéhány port és előrelátható, hogy a bíróságok közt vita támad s a temesvári tábla döntése körül ellentétes fölfogások hul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom