Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-01 / 101. szám

1913. május 1, DfiLMAGYARORSZÁŰ 95 Szegedi sürgős kérdések. — A közgyűlés munkája. — (Saját tudósítónktól.) A város törvényhatósági bizottsága .ma délután négy órakor tartotta április havi közgyűlését Lázár György dr. polgármester elnöklésével. Csöndes volt a mai nap, majdnem semmi emóció, pedig sok-sok érdekes tárgy szerepel a gazdag programon, közöttük a szinház ügye, a mely mindeddig kiváló vonzóerőnek bizonyult arra, hogy a városatyák a szokottnál nagyobb számban töltsék meg a padsorokat. Az érdeklődés miatt nem is lehet panasz, sokan jelentek meg, de hát a szinház mégsem kerülhetett ma tárgyalásra. Hatvanöt pontja van a tárgysorozatnak és csak tizenegy ponttal tudtak végezni ma. Igy is félhétig tartott a közgyűlés, (melynek folytatását pénteken délután mégy órára halasztotta az elnök. Az idő leginkább az interpellációk körül támadt vitákkal telt el és még azzal, hogy két izben is volt névszerinti szavazás. Részletesen alábbi tudósításunkban számolunk be az áprilisi közgyűlés első napjáról: A mult havi közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvasása és hitelesítése után először az interpellációkat tárgyalták. (.Kormányos a mérnökség ellen.) Kormányos Benő dr. azt kérdezi interpellációjában, van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a rendőrség a tanács tudtával, a mérnökség rendeletére egymásután bontatja le az árviz után ideiglenesen épített házakat, tekintet nélkül arra, hogy a:z épület életveszélyes-e, vagy még teljesen használható állapotban van. A tanács azt válaszolja a közgyűlésnek az interpellációra, 'hogy a. mérnökség csak azoknak a házaiknak és épületrészeknek a lebontása .iránt intézkedik, a melyek rozzantságuknál fogva életveszélyesek. Kormányos Benő dr. a tanács válaszát igen lakonikus elintézésnek tartja és aktákat szed elő annak bizonyítására, hogy a mérnöki hivatal napidijasai igenis zaklatják a lakosokat, akik nem is tudják, hogy a mérnökség elrendelte a ház lebontását, csak akkor jut ez tudomásukra, amikor a hatóság emberei a lebontás foganatosítása végett megjelennek. Legtöbbnyire — mondotta Kormányos dr. — olyan házak lebontását rendeli el a mérnökség, amelyek árvíz után épültek és a lebontásukra inézve csakis a közgyűlésnők volna joga határozni. Fölsorol eseteket, 'hogy a mérnökség nyolc .gyermekes .családokat lakoltat ki vizes falak címén olyan lakásokból, amelyeknek a falai nem is vizesek. Jogtalanul lebontat épületrészeket s általában valóságos üldözést visz véghez a külvárosi szegényebb sorsú lakosok ellen. Tóth Mihály főmérnök reflektálva Kormányos dr. szavaira, azt válaszolja, liogy az épületek lebontását többnyire szabálytalan építkezés miatt kell elrendelni. Továbbá vannak olyan rozzant viskók, amelyek már lakhatatlanok, közveszélyesek s ezeknek a kiirtását akkor sürgették már nagyon, amikor tavaly és tavalyelőtt tömeges bázbeomlásoik történtek Szegeden. A mérnökség — úgymond — teljesen szabályszerűen jár el. Kéri a tanács válaszának tudomásul vételét. Kormányos dr. polemizál a főmérnökkel. A mérnökség — mondotta — önkényesen jár el, bírságokat ró ki a föhlhöz ragadt szegény emberekre, anélkül, hogy őket előzetesen értesítené, .miféle hibát talált az épületekén. Nem veszi tudomásul a tanács válaszát. Tóth Mihály "főmérnök ujabb felszólalásában tiltakozik az ellen az állítás ellen, mintha a mérnökség bírságolna és büntetne ós főleg önkényesen járna el. Ez — szerinte .— légből kapott dolog. Á mérnökség csak tényeket konstatál és a tényállást bemutatja a hatóságnak, amely ennek alapján ítél. Elnök, miután Kormányos dr. nem, veszi tudomásul a tanács válaszát, elrendeli a szavazást, amelynek eredménye .az lett, hogy a közgyűlés a tanács válaszát nem vette tudomásul. i i 1'"! Kormányos Benő dr. ekkor az elnök fölhívására megtette indítványát. Eszerint kéri annak kimondását, hogy 1. .a háztulajdonos, mielőtt ellene eljárást indítanának, szakembereket vehessen maga mellé a hibák konstatálására és ezeknek véleményét bemutathassa a tanácsnak; 2. mielőtt a hatóság a mérnökség jelentésében feltüntetett' szabálytalanságok miatt a lebontást elrendelné, a nehéz viszonyokra való tekintettel adjon egy évi haladékot a háztulajdonosoknak az épület vagy épületrész kijavitásara, esetleg a lebontás foganatosításáig. A közgyűlés ugy határozott, hogy az indítványt a jövő hónap közgyűlésén napirendre tiizi. (A többi interpelláció.) Fajka Lajos a felsőtanyai vasúti állomástól a dorozsmai oldalnak vivő balástyaiösszeszéki ut kiépítése ügyéhen interpellál. Kérdi, mi az oka annak, hogy az ut építését még most sem rendelte el a tanács, holott a munkálatoknak a közgyűlés határozata értelmében meg kellett volna kezdődmök. A tanács azt válaszolja az interpellációra, hogy a nevezett ut építését, mihelyt jobb anyagi helyzetben lesz a város, rögtön elrendelik. A közgyűlés, valamint az interpelláló a tanács válaszát tudomásul vette. Sőreghy Mátyás dr. a Petőfi Sándor-sugárut rendszeres locsoltatása imiatt interpellál. Azt kérdezi, van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a Petőfi Sándor-sugárut külső szakaszát egyáltalán nem locsolják. A tanács, minthogy a köztisztasági vállalat nincsen még berendezkedve a külvárosok rendszeres locsolására, napirendretérést javasol az interpelláció fölött. A közgyűlés igy határozott. (Az indítványok.) A második vizmütelep kérdésével kapcsolatban fölmerült az a terv, hogy esetleg tiszai sziirőtelep létesitése utján segítsenek majd a vízhiányon. Kószó István dr. azt indítványozza, hogy a tanács yegyelmeztesse a Tisza vizét, vájjon nem tartalmaz-e olyan anyagokat, amelyek a közegészséget veszélyeztetik. Az a célja, hogy a tiszai vizmütelep kérdésével esetleg ne foglalkozzanak hiába. Bokor Pál helyettes polgármester, az ügy előadója kéri a tanács nevében a köz-/ gyűlést, hogy az inditványt javaslat végett tegye át a műszaki bizottsághoz. Igy határoztak. Pick Mór indítványa került sorra ezután. Az indítvány, amellyel ibővebben foglakoztunk már, három problémát kiván megoldani: a korcsolyázó pálya elhelyezését, gyermekjátszóhely létesítését és végül a korcsolyatéri pavilIonnak műteremmé való átalakítását a szegedi festők részére. A tanács javasolja, hogy a három .kérdés fontosságára váló tekintettel küldjön ki a közgyűlés ad hoc bizottságot, amelynek a tagjait a közgyűlés válassza. Továbbá mondja ki a törvényhatóság, hogy az ügyet sürgősen kívánja tárgyaltatni, még pedig olyan formán, hogy az ad hoc bizottság már a május havi közgyűlésnek tegyen előterjesztést. A tanács az ad hoc bizottság megalakítását a következő törvényhatósági bizottsági tagokból javasolja: Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, Balogh Károly pénzügyi tanácsos. Back Bernát, Cserő Ede dr., Holtzer Tivadar, Kőszó István dr., Pillich Kálmán, Pick Mór, Rósa Izsó dr., Wagner Gusztáv, Végman Ferenc, Wimmer Fülöp és a Szegedi Korcsolyázók Egyesületének elnöksége. A közgyűlés a tanács javaslatát mindenben elfogadta. Temesváry Lajos dr. inditványa következett ezután. Áz inditvány az: mondja ki a közgyűlés, hogy a szegedi királyi törvényszék kettéosztását károsnak tartja nemcsak a város közönségének, hanem az igazságszolgáltatásnak az érdekéből is. Fölir tehát az igazságügyminiszterhez és kéri őt, hogy a szegedi törvényszék kettéosztásának tervét ejtse el és a kettéosztás helyett szaporítsa a törvényszék biráinak, segéd- és kezelőszemélyzetének a létszámát. A közgyűlés az inditványt hozzászólás nélkül elfogadta. (A tanácsi előterjesztések.) Ezután a tanácsi előterjesztések tárgyalására tért át a közgyűlés. Balogh Károly bemutatja a kereskedelmi miniszter leiratát, amelyben a miniszter az uj piaci .helypénzbeszedési szabályrendelet jóváhagyásáról értesiti a várost. A közgyűlés tudomásul vette a jóváhagyást. Bemutatja ezután Balogh Nagyvárad város átiratát, amelyben .a kisipar részére kér kormánytámogatást és ebez a mozgalomhoz .csatlakozásra hivja föl Szegedet. A közgyűlés Nagyvárad átiratát magáévá tette. A központi választmányban egy bizottsági tagság üresedett meg. Elnök elrendeli a névszerinti szavazást az nj tag megválasztása iránt. A szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés többsége Back Bernátot választatta be a központi választmányim. A piczik-tói peresügy aktáit már több izben ismertettük. Nemrég kiderült, hogy a .Kopasz-örökös földjének egy része., mintegy •10—12 hold, a várost illetné. Nyolc hold föld sorsa már eldőlt, amenynyiben okiratokból kiderült, hogy ez egyedül a város jogos tulajdona. A további négy hold földért nem akar pörösködni a város, annál inkább sem, mert a négy hold hovatartozandósága miatt hosszas földméréseket kellene eszközölni, ami 30000 koronába kerülne, azonkívül a:z sem bizonyos, megnyerné-e ezt a pört a város vagy sem. A tanács javaslata tehát az, hogy kössön a város egyezséget az alperesekkel olyf ormán hogy az eddig fölmerült perköltségek felét a város, felét az alperesek viselik, a vitás 4 hold terület fele a város tulajdonába menjen át, fele pedig az alpereséké maradjon. Minthogy azonban a város a tulajdonát tevő tiz katasztrális holddal nem igen tud mihez kezdeni, hivatalos birói becslés alapján katasztrális holdanként 1600 koronáért átengedi az alpereseknek, aki az eladási árat készpénzÉrtesítés! Tudomására hozom a nagyrabecsült közönségnek, hogy a kopenhágai Nordisk - filmgyár legújabb fölvételeit, beleértve a Psilander-képeket is — egyedül a Korzó-mozi mutathatja be Szegeden, amiről a gyár budapesti képviselőjével igen nagy áldozatok árán, kötelező irást is csináltam. — Az esetleg más moziban szinrekerülő Nordiskképek régi fölvételek . Kiváló tisztelettel VAS SÁNDOR, a Korzó-mozi igazgatója. IIIBBBIIIIBIIIfllll