Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-04 / 103. szám

4 DÉLJ&A.GYARORSZÁQ 1913.. május 1 Elnök ezután bezárja a vitát. — Mint­hogy elleninditvány tétetett — mondotta — megejtjük a szavazást. Akik a tanács javas­latát nem fogadják el, fölállanak s ez azt je­lenti, hogy Lantos bizottsági tag ur indítvá­nyát fogadták el. A szavazás megtörténik s az eredmény az lett, hogy a közgyűlés többsége Lantos Béla indítványát fogadta el, elvetvén a ta­nács javaslatát. Eszerint Almássy Endre szerződését min­den ujabb kikötés nélkül 1917-ig meghosszab­bítják. SZEZÖNL V Anyák és leányok. Az egymás után következő nemzedékeket az irodalom, sőt a társadalomtudomány is csak a férfltagjadban szokta összehasonlítani. „Apák és fiuk." Miért nem: anyáik és leá­nyok? Az a férfigeneráció, amely most ól, sokkal kevésbbé különbözik az előtte élő ge­nerációtól, a fiuk sokkal kevésbbé különböz­nek az apáktól, mint a leányok az anyáktól. A férfi erkölcsei, céljai, egész világfölfogása, a társadalomban való egész helyzete alig vál­tozott ötven, sőt százesztendő óta: aki válto­tozik, aki átalakul, aki uj helyzetbe kerül, aki szinte uj lelket kap, az az asszony. A .tár­sadalom egész nagy átalakulása, egy uj gaz­dasági rend kiformálódása, a gépek uj vilá­ga, életviszonyaink minden változása az ő helyzetén változtat, az ő lelkén hagy nyomo­kat sokszor szinte érthetetlen és látszólag összefüggés nélkül való móclon. A leáiny ugyanolyan életviszonyok kö­zött él, mint az anya. Kis faluban például; csendes, biztos, nyugalmas polgári jómódban. A leány sorsának minden valósainiiség, min­den mérlegelés, .minden számítás szerint ugy kellene alakulnia, mint az anya sorsának: csöndben megvárni, miig eljön érte valaki, bevonulni egy nyugalmas otthonba, és leélni az életet rázkódtatások nélkül való biztos polgári jómódban. Ehelyett, az történik, hogy a lány, a fiatal, az életet nem ismerő, soha semmi lázító szót nem hallott lány, nyugta­lankodni kezd, a maga életét akarja élni, a maga külön utján .akar járni, ki akar menni a világba, dolgozni akar, tanulni akar... Nem minden lány. /Szerencsére nem min­iden lány. De sok; .elég sok arra, hogy meg­kérdezzük: mi szította föl a nyugtalanságu­kat, hogyan férkőzött hozzájuk a nagy női forradalom izzó lebellete és milyen remények­kel indulhatnak ki a maguk csendes világá­ból a munkának és a küzdelemnek abba ,a zú­gó, nagy világába, ahová olyan ellenállhatat­lan vágy hajtja iki őket. Egy kicsit ,az egész feminizmus benne van ebben a kérdésben: mit várhatnak a nők az önállóságtól, mit ad a lánynak a tanulás és a munka ós milyen munkára akarjon egy .lány jogot váltani a tanulással? Ott, ahol :az önállóság, .a tanulás vagy a munka kegyetlen kényszerűség, ott a. kételke­désnek el kell hallgatnia. Ott csak arról .lehet szó, mi a módja annak, .hogy a dolgozó nö jogait biztosítsuk, az életét elviselhetővé, jobbá, szebbé tegyük. De ott, ahol még pálya­választásról lehet szó, vagy épen ott, ahol az a kérdés: vállalja-e saját, akaratából az önállóságot és a munkát egy lány, ott már megszólalhat, a kételkedés és a kritika. Nem­régen még sokan voltunk, akik azt tartottuk: az a tökéletes társadalmi rend, amelyben Ö, hiszen ez az ideál-féle nem iis követelés és nem is program, csak annak a megállapítá­sa, hogy igy is lehet nézni az egész feminiz­must, esak .annak a jelzése, hogy igy is lelhet nézni .azt a nagy problémát, hogyan helyez- ! kedjenek el az asszonyok a jövőnek kialaku­lóban lévő társadalmi rendjében. És ebből az ideálból lehet engedni: talán igy lehet megformulázni a dolgot: az a tökéletes tár­sadalmi rend, .amelyben minden férfi dolgo­zik, de egyetlen anya sem dolgozik. Mert a női munka... A női munka min­iden hívére kegyetlen csalódást jelent annak az .amerikai vasúttársaságnak :az .elhatározá­sa, amely összes női hivatalnokait .elküldi, mert gondosan vezetett statisztikái .azt mu­tatták, hogy a női. munka és1 a női munkaerő kevésbbé megbízható a. férfimtun,kánál és fér­fi-munkaerőnél. Mit mondjunk erre? Eddig abhan a hitben éltünk, hogy iskolában és .egyetemen, műhelyben ós hivatalban a. nő szorgalmasabb, megbízhatóbb, igyekvőbb és pontosabb a férfinál. És jött ez az .amerikai j vasúttársaság és elbocsátja a női hivatalno­kait, .akik pedig .olcsóbbak is. Mit mondjunk? Mindenekelőtt azt, hogy ez .az egész eset egyelőre csak annyit bizonyít, hogy nem -minden munka való nőknek. Azt, amit régen tudtunk, hogy a női fizikum imás, hogy tehát a nőknek más munka való, mint a férfiaknak; ebből azonban rögtön le kell vonni azt a ta­nulságot is, hogy .a nőknek bizonyos fajtájú munkákra, általában nem szabad vállalkoz­niolk, mert ha vállalkoznak .rá, haj lesz be­lőle. Az, aim.it .egy másik .amerikai ember mond, hogy a nők nem valók tanítóknak és tanároknak, hogy az amerikai ifjúság el­puhul1 és elfiatalanodik, mert nagy részt nők tanítják, az nem lehet igaz. Az nyilvánvalóan <3> Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11—85. Pl Vasárnap H JP Különleges műsor! m s ? i Jaaina eltlala i Eredeti helyszíni felvétel. FEH ÉH| • gg a 11 ossi Belli B II n a detektiv-kisasszony. g H Dráma 2 felvonásban, Ü Ü ÍBALLAOOÜ I A MAJOMEMBER. | Dráma 2 felvonásban. ül Valamint a teljesen uj 2 órás műsor. nemcsak minden férfi, hanem mindén nő is dolgozik. De azóta egy-két furcsa tapasztalat érzékenyen befolyásolta ezt a meggyőződést és .kevés híj ja, .hogy a meggyőződésünk .igy .nem .alakult át: az .a tökéletes társadalmi rend, amelyben minden férfi dolgozik, de egyetlen nő sem dolgozik. .Sértő ez az óhajtás a maga értékét is­merő, a maga függetlenségére büszke, a maga külön emberi életét élni akaró, általában a dolgozó nőre? Nem akarnak a nők többé el­tartottak, másodrendű emberek, vagy — hagy is mondja az agitáció? — odaliszkek lenni? — ostobaság. Ellenkezőleg: lassankint arra a meggyőződésre kell jutnunk, liogy a nevelés és a tanítás csak nőknek való, liogy a gyer­mekeket egészen nőkre kell: bízni, hogy az elemi iskolákból és a középiskolák alsó osz­tályaiból szinte egészen ki kell vonulniok a férfiaknak, liogy a helyüket az asszony fog­lalja el. Az asszony. De nem minden, asszony. Az eddigi tapasztalat ok nemcsak arra jók, hogy megállapitsnk: bizonyos fajtájú munkák egy­általában nem valók a nők számára, hanem arra is, hogy megállapítsuk: bizonyos fajtájú nők nem valók semmiféle munkák számára. Ennek a második tapasztalatnak a kimondá­sában nincs semmiféle kieslnylés és semmi­féle lenézés azokkal szemben, akikre vonat­kozik. Ez nem kritika, ez .megállapítás. Meg­állapítás már .csak azért is, mert asszonnyá lenni és anyává lenni .a végén minden nő tud. Anyává lenni pedig van olyan szent és nagy dolog, hogy vele szemben semmiséggé váljak az a kérdés, tudott-e jó matematikussá válni egy egészséges gyermek gondos és jó anyja, igen vagy .nem. Igaz, elibe .a kérdésbe megint tiz uj nagy kérdés kapaszkodik bele, a pro­bléma itt ismét százfelé szalad szét; ide azon­ban most épen csak az a megállapítás tarto­zik: vannak nők, .akik általában nem alkal­masak semmiféle munkára. Annak a leánynak, aki az anyja sorsát nem akarja elfogadni, a,ki otthonról kimegy a világba, aki függetlenséget és munkát akar, erre kellene gondolnia, mikor a nagy elha­tározás előtt áll. A függetlenség könnyű, de .a munka nehéz, a függetlenség nagy örömö­ket hozhat, a munka azonban rettentő csaló­dásokat. A női .függetlenségnek és a női mun­kának a kérdése — sajnios — nem olyan egy­szerű, mint ahogyan .az agitáció hirdeti ós mint .ahogyan .a lelkesedés hiszi. Aki teljes lelki ós testi szívósáig nélkül megy neki a függetlenségnek és .a munkának, az árt .ma­gának, sőt árt annak az ügynek is, amelyet a magáévá tett. A nő helyzete a társadalomban most szinte állandóan változik. Ebben az állandó változásban, .ebben az óriási átalakulásban kínos és veszedelemmel 'teljes a .helyzete még annak a nőnek is, aki — mint. mondana szo­kás — biztos, révben van, mert ha a nagy átalakulás anyagi veszedelmei nem is fe­nyegetik, a lelkek forradalma, az er­kölcsök forradalma folyton elragadhatja ós összeütközésbe juttathatja a környe­zetével ós áz élete föltételeivel. A lelkek forradalmának is sok áldozata van. És a leá­nyok azért mások, mint .az anyák, mert ha a helyzetük egyébként egyforma is, a leányt egy .átalakuló világnak a levegője veszi kö­rül", csodálatos módon, .a legelrejtettebb he­lyekre, száz titkos csatornán át, könyvek és újságok szárnyán, telegráfdróton és vasúton* levelekkel és emberekkel eljut az asszonyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom